Nagy büszkeség a Fehér megyei magyarság számára, hogy Torockó teljesített a legjobban abban a kategóriában, amely az egyik legjelentősebb uniós finanszírozási eszköz a romániai önkormányzatok számára. A Székelykő alatti településen az egy főre jutó pályázati támogatás több mint hétszerese a megyei átlagnak.

Fehér megye községei közül Torockó jutott a legtöbb egy főre eső, az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) származó kifizetéshez. A község önkormányzata lakosonként 15 439 lejt kapott, ami több mint hétszerese a Fehér megyei, 2004 lejes átlagnak. Az adatok a 2026. november 3-ig teljesített kifizetéseket összesítik.

A kis lélekszám nem akadálya a hatékony önkormányzati munkának

Az Alba24 hírportál által ismertetett, a Bani Curați platform adataira épülő elemzés szerint Torockó vezeti a községek rangsorát az egy lakosra jutó támogatási összegek tekintetében. A község önkormányzatának számlájára 15,67 millió lej érkezett az Országos Helyreállítási Terv keretében, ami az 1015 fős, 2021-es népszámlálási lakosságszámmal számolva 15 439 lejt jelent lakosonként.

Az összeg különösen jelentős a megyei átlaggal összehasonlítva: Fehér megyében az önkormányzatoknak és a megyei tanácsnak együttesen kifizetett PNRR-források egy főre vetített értéke 2004 lej. Torockó esetében tehát ennek több mint hétszereséről beszélhetünk.

A község hat finanszírozási szerződéssel szerepel az elemzésben és ezt Torockó polgármestere, Deák-Székely Szilárd is megerősítette. A beruházások közé tartozik a torockószentgyörgyi vár felújítása és értékeinek bemutatása, illetve a Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria felújítása, nyolc hagyományos torockószentgyörgyi ház felújítása, a torockói és a torockószentgyörgyi kultúrotthon felújítása és a torockói iskola renoválása és korszerű taneszközökkel való felszerelése. (Ezenkívül, más uniós forrásból kiépítették a közvilágítást, folyamatban van Torockó utcáinak lekövezése, illetve saját forrásból újítják fel a vízhálózatot).

A torockói eredmény Fehér megye községeinek összehasonlításában is kiemelkedő. Az egy lakosra jutó kifizetések alapján a második helyen Csürüllye (Ciuruleasa) áll 4286 lejjel, míg Csanád (Cenade) községben 3340 lej jut egy lakosra. A kisebb, ezer fő alatti települések közül Intregáld (Întregalde) 5094, Mogos (Mogoș) 3268, Oklos (Ocoliș) pedig 3141 lejes egy főre jutó összeggel szerepel az összeállításban.

Fehér megye országos összehasonlításban is jól szerepel

Az elemzés a megye egészének teljesítményét is vizsgálja. Fehér megye az országos rangsor hatodik helyén áll az önkormányzatoknak lakosonként kifizetett PNRR-források tekintetében. A megyei átlag 2004 lej, ami meghaladja az 1437 lejes országos átlagot.

A 2026. november 3-ig összesített adatok szerint a Fehér megyei helyi önkormányzatok és a megyei tanács összesen mintegy 653,3 millió lejt kapott a helyreállítási alapból. Ebből a legnagyobb összeget Gyulafehérvár önkormányzata hívta le, 219,33 millió lejt, a városok közül pedig Zalatna vezet az egy lakosra jutó támogatás tekintetében. Nagyenyed valahol a mezőny közepén helyezkedik el, míg Tövis szerepel sereghajtóként az összesítésben.

Az elemzés a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumának (MIPE) nyilvános adataira épül, és kizárólag az önkormányzatok, illetve a megyei tanács közvetlen kedvezményezettként kapott PNRR-kifizetéseit veszi figyelembe. Nem tartalmazza tehát valamennyi, a megye területén megvalósuló európai finanszírozású beruházás értékét, illetve azokat a támogatásokat sem, amelyeket más intézmények vagy kedvezményezettek kaptak.

Torockó példája a kis önkormányzatok életképességét bizonyítja

A torockói adatok mindazonáltal jól mutatják, hogy egy viszonylag kis lélekszámú község is jelentős fejlesztési forrásokat tudott mozgósítani a helyi beruházások számára.

Torockó eredménye különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy egy hegyek között fekvő, földrajzilag viszonylag elszigetelt, Kolozs és Fehér megye határán, a megyeközponttól távol elhelyezkedő, kis lélekszámú községről van szó. Mindezek ellenére az egy főre jutó PNRR-kifizetések tekintetében olyan, kedvezőbb földrajzi és gazdasági helyzetben lévő, nagyobb lélekszámú községeket is maga mögé utasított, amelyek nagyvárosok közelében fekszenek.

Deák-Székely Szilárd Levente, Torockó RMDSZ-es polgármestere, a kistelepülési önkormányzatok összevonását célzó törvénytervezetre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy Torockó példája éppen az önálló helyi közigazgatás létjogosultságát igazolja. Mint fogalmazott: „Miért kell feltétlenül átszervezni az önkormányzatokat, amikor íme, bebizonyítottuk, hogy nagyon hatékonyan tudunk dolgozni?” A polgármester szerint egy esetleges közigazgatási átszervezés után, amikor már nem a helyi önkormányzat pályázna közvetlenül saját közössége fejlesztéséért, korántsem biztos, hogy a község ugyanilyen mértékű támogatást tudna lehívni.

Deák-Székely Szilárd hangsúlyozta: „Egy kis lélekszámú település önálló önkormányzata is képes jelentős fejlesztési forrásokat szerezni, ha ismeri közössége szükségleteit, és hatékonyan dolgozik azok megvalósításáért”.