A romániai egészségügyi rendszer teljes folyó kiadásai 2025-ben elérték a 127,98 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6,68%-át teszi ki. Ez csaknem 30%-os növekedést jelent 2023-hoz képest – derül ki a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem (ASE) által kiadott, A román egészségügyi rendszer pénzeinek átláthatósága című tanulmányból.

A kutatás rávilágít, hogy bár az egy főre jutó mutató most először lépte át az 1300 eurós határt (elérve az 1319 eurót), Románia továbbra is az Európai Unió utolsó helyein áll az egészségügyi finanszírozás terén, messze elmaradva a 10%-os uniós átlagtól – számol be a News.ro.

A kutatócsoport elemzése jelentős szerkezeti átalakulásokat, ugyanakkor súlyos egyensúlyhiányokat is kimutatott, amelyek középtávon veszélyeztetik a rendszer fenntarthatóságát. A számítások nem tartalmazzák az építkezésekre, felszerelésekre és beruházásokra fordított összegeket – forrástól függetlenül –, valamint az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) betegszabadságokra és juttatásokra fordított szociális kiadásait sem.

Rekordot döntött az egészségbiztosítási hozzájárulások aránya

A tanulmány adatai szerint először haladta meg az egészségbiztosítási járulékok (CASS) aránya a rendszer teljes kiadásainak felét: a részarányuk 51,15%-ra emelkedett a 2023-as 42,5%-ról. A szerzők megjegyzik, hogy ezt a megerősödést nem a 10%-os névleges adókulcs emelésével, hanem az adóalap kiszélesítésével és az átlagos bruttó bér növekedésével érték el.

A közgazdászok kiemelik, hogy az adóalap-bővítési intézkedések működtek, és mindössze öt hónap alatt 2,16 milliárd lejes többletet eredményeztek. Ezen intézkedések közé tartozott az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari CASS-mentességek eltörlése (2023–2024-ben), a betegszabadságokra kivetett CASS bevezetése (2024-ben), valamint a forrásadó alkalmazása a korábban mentesített kategóriákra – mint a munkanélküliek, a gyermekgondozási díjban részesülők, a garantált minimáljövedelemre jogosultak, illetve a 3000 lej feletti nyugdíjjal rendelkezők. Ennek eredményeként a járulékfizető biztosítottak száma először emelkedett 9 664 268 főre, ami a lakosság 50,75%-át jelenti.

Kockázatok a láthatáron: a nyugdíjak megadóztatása és a fedezetlen hiány

A rekordösszegű bevételek ellenére a szakértők figyelmeztetnek, hogy a nyugdíjak megadóztatása időben korlátozott intézkedés. A vonatkozó törvény (141/2025) csak 2025. augusztus 1. és 2027. december 31. között van érvényben. Ha ez a rendelkezés megszűnik, az Egészségbiztosítási Alap (FNUASS) évente mintegy 5,5 milliárd lejt veszít, ami komoly kockázatot jelent a 2028-as választási év küszöbén. Mivel a 2026-os költségvetési tervezet nulla kiegyenlítő támogatást irányoz elő, a nyugdíjakból származó forrás nélkül a rendszer egyensúlya 2028-ban fenntarthatatlanná válik.

Az adóalap szélesítésének nem várt mellékhatása is volt: a jogszabály alkalmazása után 511 ezer fővel nőtt a biztosítatlan személyek száma, így az eléri a 2,92 millió főt. A tanulmány szerint a társbiztosítottak, és az országos egészségügyi programok bizonyos betegei elveszítették biztosítási jogviszonyukat – kivételt képeznek az daganatos betegek –, ám nem feltétlenül ők képezik a legkiszolgáltatottabb réteget.

Béremelések és elhanyagolt megelőzés

2025-ben a béremelések pénzügyi hatása már meghaladta a kórházi szolgáltatások tényleges elszámolását. A béremelésekre átcsoportosított összegek (a 2016-os bázisévhez képest) elérték a 16,9 milliárd lejt, túlszárnyalva a közkórházak szolgáltatásainak elszámolására szánt 14,86 milliárd lejes keretet.

Kapcsolódó

Milliárdokat hozott a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjak megadóztatása az egészségbiztosítási alapnak

A nyugdíjasok hozzájárulásának köszönhetően negyedére csökkent az állami szubvenció értéke.

egészségügy egészségbiztosítás egészségbiztosítási hozzájárulás nyugdíjasok

A felmérés arra is rámutat, hogy a közvetlen kifizetések fele gyógyszerekre, egyharmada pedig járóbeteg-ellátásra megy el.
„A jelenlegi rendszer a betegségek kezelésére orientált. A kórházi szolgáltatások és a gyógyszerészeti termékek együtt az egészségügyre fordított összes pénzügyi forrás mintegy 70%-át kötik le, míg a járóbeteg-ellátás csupán egynegyedet képvisel. A járóbeteg-ellátás, a közösségi gondozás és a megelőzés kellene legyen a rendszer hatékonyabbá tételének fő iránya” – hangsúlyozzák a kutatók.

A szakértők ajánlásai

Az elemzők szerint a reforma nem teljes. Jelenleg is 23 olyan kategória létezik – összesen 6,46 millió személy –, amely mentesül a CASS megfizetése alól, a nyugdíjplafon miatt pedig évente mintegy 13 milliárd lej marad beszedetlenül. Ezenfelül a biztosítatlanok száma 2,92 millióra nőtt (akiknek több mint 95%-a 60 év alatti), a struktúra pedig továbbra is a betegségek utólagos kezelésére összpontosít a megelőzés helyett.

A szakértők szerint a bevételek növelését az adóalap szélesítésével, és nem az adókulcsok emelésével kell elérni. Ajánlják a járulékfizetői alap bővítésének folytatását: a nyugdíjasokra vonatkozó 3000 lejes küszöbértéket 2027 után is fenn kell tartani, és azt az átlagnyugdíj alakulásának, valamint a rendszer pénzügyi kapacitásának függvényében rendszeresen felül kell vizsgálni.