Megváltoztak a lakossági építkezésekre és felújításokra vonatkozó szabályok, miután a 2026. augusztus 10-én megjelent 169/2026-os törvénnyel elfogadott új Területrendezési, Városrendezési és Építkezési Törvénykönyv augusztus 25-én végleg felváltotta a korábbi, 1991/50-es törvényt.

Az új szabályozás egyértelműen elhatárolja az engedélyköteles beruházásokat az egyszerűsített, bejelentéshez kötött munkálatoktól, valamint az ez alól teljes mentességet élvező beavatkozásoktól – összegzi a Digi24 portál.

Az új jogszabály értelmében a vidéki környezetben található, egylakásos családi házak udvarán bizonyos melléképületekhez már nincs szükség sem építési engedélyre, sem előzetes bejelentési eljárásra. Ebbe a kategóriába tartoznak a fedett teraszok, pergolák, nyári konyhák, filagóriák, fészerek, tárolók, külső illemhelyek és más hasonló létesítmények.

A mentesség feltétele, hogy a beépített alapterület összesen ne haladja meg a 20 négyzetmétert, a magasság legfeljebb 2,5 méter legyen, az építmény alapozás nélkül, fa- vagy fémstruktúrából, ideiglenes és szétszerelhető jelleggel készüljön.

Kiemelten fontos, hogy a 20 négyzetméteres korlát összevontan vonatkozik az így felépített összes melléképítményre: egy 12 négyzetméteres fészer és egy 8 négyzetméteres nyári konyha együtt már eléri a felső határt, így két különálló, egyenként 20 négyzetméteres épület már engedélykötelessé válik. A tulajdonosoknak emellett továbbra is be kell tartaniuk az Általános Városrendezési Terv (PUG), a helyi szabályzatok és a Polgári Törvénykönyv szomszédjogokra vonatkozó előírásait.

Külön szabályozás vonatkozik a védett övezeteken kívül elhelyezkedő, szétszerelhető külső teraszokra és pergolákra, amelyek a támfalakkal és a földszinti fellépőkkel együtt szintén mentesülnek az engedélyeztetés alól. Noha az engedélyezési eljárás elmarad, a műszaki, környezetvédelmi és örökségvédelmi normák betartása kötelező, ezek megszegéséért pedig a beruházó a tervezőkkel és a kivitelezőkkel egyetemben felel.

Engedély nélkül végezhető felújítások és korszerűsítések

A védett építészeti és műemléki övezeteken kívül eső meglévő ingatlanok esetében számos karbantartási és felújítási munkálat végezhető el építési engedély nélkül. Kerítések esetében a meglévő forma és anyagok megtartásával végzett javítások mentesülnek, ám ez nem ad alapot új kerítés építésére.

A tetők és teraszok javítása is engedélymentes, amennyiben nem változtatják meg azok alakját és megjelenését, ahogy a járdák, külső lépcsők és homlokzati elemek javítása és cseréje is elvégezhető az eredeti architektúra megőrzése mellett.

Kapcsolódó

Veszélyes tévhit terjed: súlyos bírságot kockáztatnak az engedély nélkül építkezők

Bár az új építkezési törvény számos ponton egyszerűsítette az ügyintézést, veszélyes tévhitként terjed, hogy már nincs szükség építkezési engedélyre.

városrendezés építkezés építkezési engedély Sepsiszentgyörgy

Az ingatlanok belső nyílászárói szabadon javíthatók vagy cserélhetők, a külső nyílászáróknál azonban a nyílások formáját és méretét akkor is meg kell őrizni, ha anyagváltás történik. A belső vakolási, festési, burkolási munkák mellett a külső homlokzat javítása is mentesül, amennyiben nem változnak meg a struktúrák és a színvilág.

A belső gépészeti rendszerek, kályhák és kémények, valamint a telekhatáron belüli közműbekötések javítása és cseréje szintén engedély nélkül végezhető. Ugyancsak nem szükséges engedély az egyedi fűtési és melegvíz-előállító rendszerek, klímaberendezések, közműmérők, vagy a tűzvédelmi előírások teljesítéséhez szükséges berendezések telepítéséhez.

Napelemek és a 50 négyzetméter alatti építmények szabályai

A saját fogyasztásra termelő (proszumer) ingatlantulajdonosok számára a fotovoltaikus rendszerek és a napkollektorok telepítése – akár épületre, akár a talajra szerelik azokat – nem igényel építési engedélyt, csupán a helyi önkormányzat előzetes értesítését teszi kötelezővé. A tartószerkezetnek minden esetben szavatolnia kell a stabilitást, elviselve a saját tömeg, a szél és a hóterhelés hatásait.

Azoknál a vidéki, belterületi és nem védett övezetben található családi házaknál, ahol a tervezett új melléképületek (garázsok, fedett teraszok, medencék, nyári konyhák stb.) nem felelnek meg az ideiglenes, engedélymentes kategóriának, de összalapterületük nem haladja meg az 50 négyzetmétert, egy egyszerűsített bejelentési eljárást lehet alkalmazni. Ez a lehetőség nem vonatkozik a metropolisz-övezetekhez tartozó vidékekre, és szakember által készített, egyszerűsített műszaki tervhez kötött.

Műemléki vagy építészeti védett övezetben található ingatlanoknál a karbantartási és javítási munkákhoz az önkormányzat és a területi örökségvédelmi hatóság előzetes értesítése, valamint utóbbi írásos beleegyezése szükséges. Ilyen esetekben a forma, a térfogat, a homlokzati díszítés, az anyagok és a színek szigorú megőrzése alapkövetelmény.

Súlyos bírságok és büntetőjogi felelősség

Az új törvénykönyv jelentősen szigorította az engedély nélküli vagy a jóváhagyott tervektől eltérő építkezések szankcióit. Az engedély hiányában vagy attól eltérően végzett munkálatokért 50 000-től 1 000 000 lejig terjedő bírság szabható ki. Amennyiben az engedélyezett magassági korlátozást szegik meg, minden egyes engedély nélküli emeletért külön 50 000 és 500 000 lej közötti pótbírság jár.

Az kötelező előzetes bejelentés elmaradása vagy a bejelentett tervtől való eltérés 5 000-től 50 000 lejig terjedő bírságot von maga után, míg az engedélymentes munkálatok kezdési értesítésének hiánya 50 000-től 100 000 lejig büntethető. Ezekben az esetekben a jogszabály kizárja a figyelmeztetés alkalmazását.

A hatósági leállítás után folytatott építkezés, valamint a műemlékeken vagy védett övezetekben végzett illegális munkálatok bűncselekménynek minősülnek, és három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy büntetőjogi bírsággal sújthatók.

A bírság megfizetése nem jelenti az építmény automatikus  törvényesítését. A hatóságok elrendelhetik a munkálatok leállítását, a szabályos engedélyeztetést, vagy akár az építmény saját költségen történő lebontását is.