Végleg kiszáradt források, rövidebb havas időszakok és pusztuló fenyvesek jelzik a klímaváltozás hatásait a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. A szakemberek szerint a melegebb időjárás és a csökkenő csapadékmennyiség a vízkészleteket, az erdőket és a hegyvidéki élővilágot is veszélyezteti. A száraz időszakokban az erdőtüzek kockázata is jelentősen nő.

Az elmúlt tíz évben több olyan forrás is kiszáradt a nemzeti park területén, amely korábban az aszályos időszakok után újra vizet adott – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Hegyi Barna, a park igazgatója. Szerinte a források végleges eltűnése arra utal, hogy a talajban tárolt víz mennyisége is csökkent.

A tél is megváltozott, míg korábban novembertől március végéig megmaradhatott a hó, manapság jellemzően csak januárban és februárban alakul ki tartósabb hótakaró. Ez a síidényt is lerövidíti, így a nemzeti parkban tervezett sípályák iránt is csökkent az érdeklődés, mivel egyre kevésbé éri meg ilyen beruházásokat megvalósítani.

A fák is megszenvedik a szárazságot

A csapadékhiány miatt a fák nehezebben védekeznek a kártevők ellen. A lucfenyők például kevesebb gyantát termelnek, amely természetes védelmet nyújt számukra a káros rovarokkal szemben. Emiatt könnyebben megtámadják őket a kártevők, és sok fa elpusztul. A hideg telek korábban visszaszorították ezeket a rovarokat, de az enyhébb időjárás kedvez a terjedésüknek. A problémák már a magasabban fekvő erdőkben is jelentkeznek.

A szél által kidöntött fák helyén, ahol az erdő természetes módon újul meg, egyre több olyan vegyes erdő alakul ki, amelyben bükk és jegenyefenyő is nő. Ezek az erdők ellenállóbbak lehetnek a változó időjárással szemben. A Békás-szoros térségében nagyobb fenyvesek kiszáradását is megfigyelték. A forró időben felmelegedő sziklák tovább nehezítik a fák életét, amelyek így a rovarokkal és a gombákkal szemben is védtelenebbé válnak.

A park igazgatása nem végez olyan kutatásokat, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani, hogyan változott az állatok viselkedése vagy jelentek-e meg új fajok a térségben. Hegyi Barna szerint a nemzeti park helyzete az ország más térségeihez képest egyelőre viszonylag kedvező, az erdőtüzek veszélye azonban komoly aggodalomra ad okot. A meredek, nehezen megközelíthető hegyoldalakon a száraz ágak, gyökerek és fenyőtűk miatt gyorsan terjedhet a tűz. Egyes területeken a lángokat nehéz megfékezni, ezért szélsőséges esetben légi beavatkozásra is szükség lehet.

A víz megőrzése segíthet

Szép Róbert, a Csíkszeredában működő Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató-Fejlesztő Intézetének igazgatója szerint a hegyvidéki területek különösen érzékenyek a klímaváltozásra. Nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem a csapadék eloszlása is megváltozik, és egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek.

A kevesebb hó miatt tavasszal kevesebb víz jut a talajba, és rövidebb ideig magas a patakok vízhozama. A szárazabb talaj miatt a hegyoldalak is sérülékenyebbé válhatnak, miközben az erózió veszélye is növekszik. 

A változások a növényvilágot is érintik: egyes fajok egyre magasabban találnak megfelelő életfeltételeket, korábban kezdődik a növények fejlődése, és olyan fajok is terjednek, amelyek kiszoríthatják az őshonos növényzetet. A szakember a vizes élőhelyek és a tőzeglápok romlására is felhívta a figyelmet.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb lépése a víz megőrzése. Szép Róbert szerint helyre kell állítani a károsodott vizes területeket, lassítani kell az esővíz gyors lefolyását, és rendszeresen figyelni kell a források, patakok és a talaj vízkészletének változását.

Az erdők esetében a vegyes állományok kialakítása jelenthet megoldást. A különböző fafajokból álló erdők ellenállóbbak lehetnek, mint azok az ültetvények, amelyekben szinte kizárólag lucfenyő nő. A szakember a természetes erdőmegújulás támogatását és a védett területek kezelésének a megváltozott időjáráshoz igazítását is fontosnak tartja.