Hat ország szakembereit és önkormányzati képviselőit fogadták Kézdivásárhelyen annak a nemzetközi együttműködésnek a keretében, amely a települések vízmegtartó képességének javítását tűzte ki célul.

A szivacsvárosprojekt résztvevői nemcsak a már bevált európai megoldásokat ismertették, hanem a céhes városban megvalósítható beavatkozások lehetőségeit is megvizsgálták. A tervek szerint a tapasztalatcserét egy helyi mintaberuházás követheti.

Miként lehetne elérni, hogy a nagy mennyiségben lehulló csapadék ne okozzon elöntéseket, a szárazabb időszakokban pedig több víz maradjon a talajban? Erre a kérdésre keresik a választ annak a nemzetközi projektnek a résztvevői, amelybe Kézdivásárhely önkormányzata is bekapcsolódott. A kezdeményezés újabb állomásaként ezúttal a céhes város látta vendégül a külföldi partnereket, akik a helyi adottságok megismerése mellett saját településeik tapasztalatait is megosztották egymással.

A találkozó részleteit ismertető sajtótájékoztatón Szilveszter Szabolcs alpolgármester elmondta, Magyarországról, Görögországból, Szlovéniából, Spanyolországból, Montenegróból és Ukrajnából érkeztek önkormányzati képviselők, illetve szakemberek Kézdivásárhelyre. A küldöttség munkájában többek között Alexandra Tsatsou görögországi vezető szakértő és Mészáros Krisztián projektvezető is részt vett.

Az alpolgármester szerint az együttműködésnek kézzelfogható eredményt kell hoznia: a közösen kidolgozott vízmegtartási stratégiák mellett olyan mintaprojekt megvalósítására törekednek, amely később más településeken is alkalmazható lehet. Ennek érdekében a partnerek nemcsak elméleti kérdésekkel foglalkoznak, hanem a helyi problémákhoz igazítható, lehetőleg költséghatékony műszaki és természetközeli megoldásokat is keresnek.

Egy magyarországi kistelepülés mutat példát

A nemzetközi együttműködés egyik meghatározó szereplője a magyarországi Püspökszilágy, amelynek polgármestere, Tordai Sándor a kézdivásárhelyi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a klímaváltozás következményeivel szemben a kisebb települések sem maradhatnak tétlenek.

Püspökszilágyon – a Pest megyei község egyébként három évtizede testvértelepülési kapcsolatot tart fel Kézdialmással – az elmúlt években három sikeres klímavédelmi pályázat révén valósítottak meg vízmegtartást szolgáló fejlesztéseket. Ezek sajátossága, hogy nem feltétlenül igényelnek nagyszabású, költséges infrastruktúrát: a természetes vízfolyásokhoz, a domborzati viszonyokhoz és a helyi környezethez igazodó kisebb beavatkozásokkal is mérsékelhetők a hirtelen lezúduló csapadék következményei.

A magyarországi községben alkalmazott módszerek európai szinten is figyelmet kaptak, a település pedig az Interreg és az URBACT programok révén szerzett tapasztalatokra építve immár nemzetközi együttműködés vezetésében is szerepet vállal.

Tordai Sándor hangsúlyozta, hogy az európai támogatások nem kizárólag a nagyobb városok számára jelentenek lehetőséget. A kisebb önkormányzatok is sikeresen pályázhatnak, amennyiben megfelelő szakmai partnereket találnak, és világosan meghatározzák a megoldandó problémákat. Mint rámutatott, az éghajlatváltozás hatásai nem állnak meg az országhatároknál, ezért a tapasztalatok és a megoldások megosztása valamennyi résztvevő érdeke.

A spanyolokat az árvizek és az erdőtüzek is sürgetik

A sajtótájékoztatón Héctor Troyano Navarro, a Valencia közelében található Vilamarxant polgármestere is ismertette települése helyzetét. A spanyol elöljáró gondolatait Szilveszter Szabolcs tolmácsolta.

A spanyolországi Vilamarxant számára különösen nagy jelentőséggel bír a nemzetközi együttműködés, hiszen a településnek rendszeresen szembe kell néznie a szélsőséges időjárás következményeivel. A térséget egyaránt sújtják a hosszan tartó aszályok, a negyven Celsius-fokot is meghaladó nyári hőhullámok, az erdőtüzek és az özönvízszerű esőzések. Utóbbiak pusztító erejét a 2024. október 29-i árvíz is megmutatta, amikor a Turia folyó mentén hidak semmisültek meg, fák dőltek ki, és jelentős természeti károk keletkeztek. A településen már konkrét vízvisszatartó beruházásokat is megvalósítottak: idén tavasszal a Llomaina-vízmosásnál olyan létesítményt alakítottak ki, amely lassítja a hirtelen lezúduló csapadékvíz áramlását. Héctor Troyano Navarro polgármester számára ezért a szivacsvárosprojekt nem csupán szakmai tapasztalatcserét, hanem a lakosság biztonságát és a település természeti értékeinek megóvását szolgáló lehetőséget is jelent.

A szélsőséges időjárási jelenségek miatt további beavatkozásokat keresnek, amelyek csökkentik a hirtelen lezúduló csapadék okozta károkat, ugyanakkor elősegítik a rendelkezésre álló víz helyben tartását.

A polgármester elmondta, Vilamarxant első alkalommal vesz részt ilyen jellegű, több országot összekapcsoló európai projektben. A kezdeményezést azért is tartja értékesnek, mert a különböző éghajlati és földrajzi adottságú települések egymás tapasztalataiból tanulhatnak. Egy Spanyolországban bevált módszer nem feltétlenül alkalmazható változtatás nélkül Erdélyben vagy Magyarországon, az alapelvek azonban megfelelő módosításokkal átültethetők.

A mostani együttműködés a későbbiekben újabb közös pályázatok és fejlesztések előtt is megnyithatja az utat.

A helyszínen is keresik a lehetséges megoldásokat

A külföldi szakemberek egy része már márciusban ellátogatott Kézdivásárhelyre, amikor előzetesen felmérték a város vízgazdálkodási sajátosságait és a beavatkozásra alkalmas területeket. A mostani találkozó ennek a munkának a folytatását jelentette.

A projektet március 26-án mutatták be részletesen Kézdivásárhelyen. Az akkor ismertetett adatok szerint a hét országot összekapcsoló URBACT-tudástranszfer-hálózat összköltségvetése meghaladja az 580 ezer eurót, amelynek 80 százalékát európai uniós források biztosítják. A kézdivásárhelyi önrész jelentős hányadát állami támogatás fedezi. A városban tervezett mintabeavatkozás egyik alapelve, hogy a csapadékvíz lehetőség szerint ne a hagyományos csatornahálózatba kerüljön, hanem helyben szivárogjon el, javítva a talaj vízellátását és a környezet mikroklímáját.

A mostani látogatás során a résztvevők szakmai előadásokon és terepszemléken foglalkoztak az árvízveszély mérséklésével, az aszályos időszakok hatásaival, valamint azokkal a lehetőségekkel, amelyek révén a csapadékvíz egy részét a településen belül lehetne megtartani.

A szivacsváros elnevezés olyan településfejlesztési szemléletet takar, amely szakít azzal a gyakorlattal, hogy a lehulló esővizet minden esetben a lehető leggyorsabban el kell vezetni. Ehelyett arra törekszik, hogy a víz egy része beszivároghasson a talajba, táplálhassa a növényzetet, vagy összegyűjtve később hasznosítható legyen.

Ezt többek között esőkertek, vízáteresztő burkolatok, zöldfelületek és kisebb vízvisszatartó létesítmények kialakításával lehet megoldani. Az ilyen beavatkozások megfelelő tervezés mellett nemcsak a csapadékvíz kezelését javíthatják, hanem a nyári hőség mérsékléséhez és az élhetőbb városi környezet kialakításához is hozzájárulhatnak.

Kézdivásárhelyen egyébként nem ez az egyetlen, az éghajlatváltozás következményeinek mérséklését célzó kezdeményezés. Amint arról a Maszol korábban beszámolt, a város a Horizon Europe keretében megvalósuló CLIMAXX-programba is bekapcsolódott, amelyben egyetemek és szakemberek közreműködésével vizsgálják a szélsőséges időjárási jelenségekhez kapcsolódó helyi kockázatokat. A két kezdeményezés eltérő módszerekkel, de hasonló célt szolgál: a város felkészítését az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülményekre.

A szivacsvárosprojekt következő fontos lépése annak meghatározása lesz, hogy a megismert módszerek közül melyek alkalmazhatók a helyi körülmények között. A nemzetközi együttműködés tétje így túlmutat a szakmai látogatásokon: az eddig összegyűjtött tapasztalatok alapján a városban egy olyan konkrét fejlesztés körvonalazódhat, amelynek eredményeit a lakosság is érzékelheti.