Megkezdték a medvevadászatokat Hargita megyében, miután október 8-án hatályba lépett a vitatott az új állományszabályozási törvény. Az idei évre jóváhagyott 859 példányos országos megelőzési kvótából Hargita megyére 106 medve kilövése jut. A székelyudvarhelyi székhelyű Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Mărmureanu-Bíró Leonárd szerint a két és fél hónapos határidő ellenére a rájuk eső 18-as keret teljesíthető. Ugyanakkor szerinte a jóváhagyott szám csupán „csepp a tengerben” a területükön 450–500 egyedre becsült, folyamatosan növekvő állomány és a mindennapos káresetek mellett.

Az idei évre a törvény 859 példányos megelőzési medvekvótát határoz meg, valamint 110 példányos országos beavatkozási kvótát, mint arról beszámoltunk az államfő által kifogásolt, és az alkotmánybírósághoz majd a parlamentnek visszaküldött jogszabály kapcsán.

Mint korábban írtuk, Kovászna megyére például 86 példányos megelőzési keret jutna, ám Ráduly István prefektus szerint a jogszabály késlekedése miatt ez már aligha teljesíthető az év végéig.

Hargita megyében megkezdődött a hajtás

Hargita megyére 106 medve a keret a törvény szerint a megelőzési kvótából. A székelyudvarhelyi székhelyű, a megyében legnagyobbnak számító Nagyküküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Mărmureanu-Bíró Leonárd szerint az ebből rájuk eső rész teljesíthető is, sőt úgy tudja, megyeszinten sem tartanak attól, hogy nem lesz elég a szűk három hónap.  

„A vadászegyesületünkhöz tartozó 110 000 hektárra 18 medve jut. Már a hétvégétől megkezdtük, és folytonosan medvére fogunk vadászni. Hajtásokat szervezünk olyan helyeken, települések közelében, ahol tudjuk, hogy vannak. A problémásabb helyekről, falvak mellől megpróbáljuk először is elhajtani, és természetesen kilőni is. De az első dolog, hogy hajtást szervezünk” – részletezte az egyesület igazgatója.

Elmondta, tavaly és tavalyelőtt 14-14 medve volt a rájuk eső keret, így nem jelentős emelés az idei 18, igaz, a korábbi számok egész évre voltak érvényesek. Az előző években is teljesítették mindkét a kvótát, tette hozzá kérdésünkre. „Igaz, hogy korábban egész év állt a rendelkezésünkre, most viszont szűk három hónap, így kicsit nehezebb, de megpróbáljuk teljesíteni” – jegyezte meg.

Nem érdekük a kapitális példányok kilövése

Mărmureanu Bíró Leonárd az államfő által emelt korábbi kifogásokkal, a bocsos medvékre, illetve a kapitális példányokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban kérdésünkre elmondta, egyrészt a „szakmai tapasztalat” segít ezek betartásában, ugyanakkor a vadásztársaságnak sem érdeke a legnagyobb példányok kilövése.

„Természetesen biztosan nem fogunk bocsos medvéket meglőni. Másrészt semmiképp nem fogjuk kilőni a nagy medvéket, amelyeknek jó a génállománya, hiszen akkor idővel csak apró medvéink lesznek” – mutatott rá. Hozzátette, figyelnek erre, hisz hajtáskor a hivatásos vadászok tartózkodnak az állásban, és ha vendég van, mellette is van hivatásos vadász.

Megjegyezte, lesből történő vadászattal és cserkeléssel még inkább elkerülhető, hogy olyan vadat lőjenek ki, amelyiket tilos, hiszen több idejük van eldönteni, hogy lőhető-e vagy sem az adott példány, de úgy vélte, nem okoz ez gondot hajtáskor sem.

Megerősítette, amint megvan a 18 medve, leállnak a vadászattal, nem is érné meg túllépni, hiszen „még mindig 40 ezer euró a kártérítés a medvére”.

Fizető vendégeik is vannak, hogy „ha már is meg kell lőni” a vadat, próbálják értékesíteni. A vendég a trófeát viheti: a koponyát és a bőrt. A húst a vadásztársaság értékesítheti, amennyiben az állatorvosi vizsgálat szerint is fogyasztható.

„A kilövési keret az éves szaporulatot sem fedi”

A 18-as kvótáról egyébként a vadász úgy gondolja, hogy kevés. „A 14 is kevés volt, a 18 is kevés. Ahol 450 és 500 közötti becsült példányszámról beszélhetünk, ott a 18 csepp a tengerben” – fogalmazott. 

Elmondta, a medvék számát egyrészt úgy tudják megbecsülni, hogy az említett 110 ezer hektáros területre kihelyezett szóróiknál figyelik a vadmozgást. „A szóróinkon, ahol nem a medvék etetése a cél, hanem a vaddisznók vagy más vadfajok csalogatása, nagyon jól megfigyelhető, hogy milyen állatok bukkannak fel. Ha egy adott napon mind a 150 szórónk adatait áttekintjük, és összeszámoljuk a megjelent medvéket, az szerintem egy kifejezetten jó állománybecslést ad. Ám ez a becslés a lehetséges legalacsonyabb számra vonatkozik, ennél jóbal több medve is lehet” – magyarázta el Mărmureanu-Bíró Leonárd. Ezenkívül a DNS-vizsgálatok nyújtanak még adatokat, jegyezte meg.

Évente tízszázalékos növekedést tapasztaltak az állományban, mondta el még. „Ez évente legkevesebb 45 medvét jelent, így a 18-as kvótával még az éves szaporulatot sem lőjük ki” – mutatott rá. 

Eközben – mint beszámolt – nagy gondok vannak, hiszen csak az utóbbi napokban is számos alkalommal kellett beavatkozniuk. „Székelyudvarhelyen hétfőn reggel ölt meg egy juhot a medve, vasárnap a Bögöz községhez tartozó Bétán többet is, szombaton pedig Lengyelfalván” – számolt be. 

A megoldás az lenne a vadásztársaság igazgatója szerint, ha a vadgazdákra bíznák az állomány kezelését, ahogy a többi állat esetében, hogy ők gazdálkodjanak, hiszen „vigyáznak nemcsak a medvére, hanem az őzre, szarvasra” és a többi vadállatra is.