Szinte hetente gázolnak el medvét Maros megyében – A prefektus szerint két-három év alatt javulhat a helyzet
Majdnem hetente elütnek egy medvét Maros megyében. Barabási Antal Szabolcs prefektus szerint az őszi időszakban természetes jelenség, hogy a medvék többet mozognak, viszont a túlszaporodott állomány komoly gondot jelent.
Az utóbbi időben egyre több medvét ütnek el a közutakon Maros megyében, és mind gyakrabban jelennek meg lakott területeken is. Barabási Antal Szabolcs Maros megyei prefektus a Maszolnak elmondta: ősszel, a téli álom előtti időszakban a medvék természetes módon aktívabbá válnak. Szeptember végén, október elején, a betakarítás idején nagyobb területeket járnak be, ez pedig minden évben megfigyelhető jelenség.
Aggasztóan magas a medvék száma a térségben. Romániában Maros megye az első három között szerepel a medveállomány nagyságát tekintve. „Szinte hetente történik egy olyan baleset, amelyben elgázolnak egy medvét” – mondta a kormánymegbízott.
Kapcsolódó
Romániában azután szaporodott el a medveállomány, hogy 2016-ban, a Cioloș-kormány idején betiltották a medvék számának szabályozását szolgáló vadászatot.
Barabási Antal Szabolcs szerint az állomány növekedését az is jelzi, hogy míg korábban egy anyamedvének általában egy bocsa volt, ma már olyan anyamedvével is találkozni, amely négy bocsot nevel. A prefektus szerint ilyen körülmények között nem meglepő, hogy egyre több a medve.
Két-három év alatt javulhat a helyzet
A prefektus szerint, az új törvény lehetőséget ad arra, hogy a következő két-három évben biztonságosabb szintre csökkentsék a medveállományt.
Mint arról írtunk: október 8-án lépett életbe a barna medve-populáció kezeléséről szóló törvény. A jogszabály az idei évre 859 példányban határozza meg a megelőzési keretet (melyet megyékre és vadászterületekre bontottak le), míg az azonnali beavatkozási keretet országosan 110 példányban rögzítették.
A szabályozásban érintett megyék között Maros megye mellett megtalálható Brassó, Hargita, Kovászna és Szeben is.
Barabási Antal Szabolcs hangsúlyozta: nem a medvék kiirtása a cél, hanem olyan egyensúly kialakítása, amely mellett az állatok természetes élőhelyükön, az erdőkben és a hegyekben maradnak, nem jelennek meg lakott területeken, nem okoznak károkat a gazdaságokban.
Kapcsolódó
A Magyarón történt eset kapcsán elmondta, az országos szinten jóváhagyott kvótán kívül is kilőhetők a vadállatok.
Mint írtuk, egy anyamedve és bocsa ment be a településre. A kicsi eltévedt, az anyja este visszatért megkeresni a bocsát. A térségben az idei kilövési kvóta négy medvére vonatkozik, ami messze nem elég, a helyi polgármester szerint a környéken hozzávetőleg nyolcvan medve élhet.
A kilövési kvótán felül is be lehet avatkozni
Barabási Antal Szabolcs szerint fontos különbséget tenni az éves kilövési kvóta és a lakott területekre, gazdaságokba behatoló medvék esetében alkalmazható szabályok között.
Mint mondta, az idei kilövési kvóta a korábbi években engedélyezett mennyiség kétszerese, de még így is kevésnek tartja. A prefektus hangsúlyozta, hogy a lakott területekre vagy gazdaságokba behatoló medvék esetében az éves kvótán felül is lehetőség van a kilövésre.
Kapcsolódó
Ez nemcsak a települések belterületére vonatkozik, hanem a külterületen található gazdaságokra, esztenákra, farmokra és más gazdasági létesítményekre is – tette hozzá.
Ilyen esetekben a polgármester vagy az alpolgármester összehívhatja a szaktestületet, köztük az adott önkormányzattal szerződésben álló, megfelelő engedéllyel rendelkező vadászt – magyarázta Barabási Antal Szabolcs. „Nem kell, hogy a medve embert vagy állatot bántson. Abban a pillanatban, amikor behatol akár egy kertbe is, lehetőség van a kilövésére” – magyarázta.
Barabási Antal Szabolcs közölte, ezek nem számítanak bele az éves kilövési kvótába. Hozzátette, ha a törvényben előírt feltételek teljesülnek, akár száz medvét is kilőhetnek a kvótán felül.
Több településen is volt már beavatkozás
A prefektus elmondta, hogy Maros megyében tavaly és idén is több alkalommal kellett beavatkozni a lakott területekre vagy gazdaságokba betérő medvék miatt. Példaként Szalárdot, Palotailvát, Marosvásárhelyt, illetve több nyárádmenti községet említett, ahol már sor került medvék kilövésére.
Kapcsolódó
Barabási Antal Szabolcs szerint az új szabályozás jelentősen egyszerűsítette a beavatkozásokat. Korábban ugyanis a külterületeken nem volt lehetőség a medvék kilövésére, csak a települések belterületén. Az új rendelkezések alapján viszont már a külterületi gazdaságokba behatoló medvék esetében is eljárhatnak a helyi hatóságok.
A törvény elfogadása: márciustól októberig tartott a huzavona
A törvényt még márciusban a szenátus fogadta el első házként, a képviselőház április 22-én módosításokkal hagyta jóvá. Május 4-én küldték el kihirdetésre az államfőnek.
A köztársasági elnök május 26-án alkotmányossági kifogást emelt a törvény ellen, az alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította, és megállapította, hogy a jogszabály az elnök által kifogásolt szempontok tekintetében alkotmányos.
Az államfő ezt követően augusztus 10-én újratárgyalást kért. Indoklása szerint a törvény abban a formájában nem biztosította volna kellőképpen az emberi élet és testi épség védelmét, illetve a medvék által okozott károk csökkentése közötti egyensúlyt.
A szenátus augusztus 26-án az elnök kifogásainak elutasításával ismét elfogadta a jogszabályt, amelyet a képviselőház is jóváhagyott. Szeptember 16-án újra megszavazták.
Az államfő ezúttal már nem emelt alkotmányossági kifogást, október 5-én kihirdette a törvényt. A jogszabály október nyolcadikán lépett életbe.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
