Mérföldkőnek számító ítéletet hozott a román alkotmánybíróság: nem függhet a megsérült személy fizetésétől vagy a munkából kiesett napok számától a medvetámadások áldozatainak járó erkölcsi kártérítés.

A taláros testület egyhangúlag nyilvánította alkotmányellenesnek a vadászati törvény korlátozó intézkedéseit. Az áttörést hozó döntés mögött álló Szász Ferenc ügyvédet kérdeztük, aki négy éven át küzdött a jogszabály érvénytelenítéséért.

Az alkotmánybíróság október 6-i, egyhangú határozata szerint az erkölcsi kártérítés fizetéshez kötése sérti az egyenlő bánásmód elvét, valamint az élethez és a testi-lelki épséghez való alkotmányos jogot. A testület kimondta: az erkölcsi sérelem mértékét nem a sérült jövedelmi helyzetéből, hanem az egyes ügyek egyedi körülményeiből kell megítélni.

Az államkassza védelme az áldozatok jogai felett

Szász Ferenc ügyvéd a Maszol megkeresésére felidézte: a medvetámadások 2018-as megszaporodása után az áldozatok tömegesen perelték a környezetvédelmi minisztériumot. Amikor a bíróságok jelentős összegeket ítéltek meg erkölcsi kártérítésként, a román állam közbelépett – ám nem a károsultak megsegítésére, hanem az államkassza védelmében.

„A kormány 2020 januárjában fogadta el a 13/2020-as törvényt, amellyel módosította a 407/2006-os vadászati jogszabályt. Beillesztették a 13/1-es cikkelyt, amelyben konkrétan, matematikailag szabályozták le az erkölcsi kártérítés kiszámítását. Ezzel az előírással aprópénzeket ítéltek meg az áldozatoknak, a nem dolgozók esetében pedig a minimálbért vették alapul. Ez súlyos jogegyenlőtlenséget szült” – emelte ki Szász Ferenc.

Kapcsolódó

Fiatal fiúra támadt a medve – A polgármester megoldást sürget

Az állam kötelessége, hogy megvédje a polgárait, ne várjuk meg az újabb tragédiát, hogy megtegyük azt, amit meg kell tennünk – üzente a Szeben megyei Bojca község polgármestere.

medveügy medve medvetámadás

Az ügyvéd – akinek jogi képviseleti munkáját 2022 óta a Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete is támogatja – összesen 19 ügyben emelt alkotmányossági kifogást a jövedelemfüggő kártérítési számítás ellen.

„A probléma az volt, hogy a kormány egy tollvonással megvédte az államkasszát, nekünk, jogászoknak pedig négy évünkbe telt, mire elértük, hogy a cikkelyt alkotmányellenesnek nyilvánítsák” – fogalmazott az ügyvéd.

Mit jelent a döntés a gyakorlatban?

Az alkotmánybíróság döntésével a kifogásolt bekezdés elveszítette jogi hatályát, így a kártérítések mértékének meghatározásánál visszatérnek a 2020 előtti ítélkezési gyakorlathoz.

„Ez azt jelenti, hogy ismét jelentős összegeket ítélhetnek meg. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla joggyakorlata például minden egyes – az igazságügyi orvosszakértő által megállapított – gyógyulási nap után ezer eurót ítél meg. Sztojka István ügyében alapfokon 95 ezer euró kártérítést nyertem, de a most megsemmisített cikkely alapján a másodfokú bíróság ezt az összeget drasztikusan lecsökkentette mindössze 6690 lejbe” – hozta fel a drámai példát Szász Ferenc.

Az ügyvéd 19 eljárása közül ebben az egyetlen ügyben született korábban jogerős ítélet, ezért Sztojka István esetében már be is nyújtja a perújrafelvételi kérelmet.

Mivel a korábbi elmarasztaló ítélet alapját képező cikkelyt alkotmányellenesnek nyilvánították, a polgári perrendtartás szerint lehetőség nyílik arra, hogy az áldozatok végre megkapják a őket megillető, méltányos kártérítést.

Balesetek és megrázkódtatások: a jogi harc folytatódik

Az emberi tragédiák súlyosságát jelzi a 74 éves, korondi F. L. esete is, aki egy éjszakai autózás során elütött egy medvét Marosvásárhely és Szováta között. A gépkocsiból kiszálló férfira a sebesült, mintegy 140 kilogrammos állat rátámadt, és mély sebet ejtett a lábán. A férfi – akit a marosvásárhelyi sürgősségi klinikán ápoltak – a támadás testi következményei mellett a családját ért súlyos lelki traumáról és az azt követő hatósági eljárás nehézségeiről is beszámolt.

A jogi küzdelemnek ráadásul még nincs vége: Szász Ferenc egy újabb alkotmányossági kifogást is benyújtott, ezúttal a vadállatok által okozott közúti balesetek kártérítési szabályozása ellen. A jelenlegi előírások szerint ugyanis a gépjárműkárok megtérítése attól is függ, hogy az érintett útszakaszon ki volt-e helyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint az alkotmánybíróság mostani határozata óriási siker, de önmagában nem oldja meg a medve-ember konfliktusok komplex kérdéskörét. Az alelnök hangsúlyozta: a természetvédelem mellett garantálni kell az emberek biztonságát és a hatékony megelőzést, az állam pedig nem hagyhatja magukra a vadállatok támadásainak áldozatait.