Zsúfolásig megtelt Nagyváradon az Ezredévi emléktér, ahol a hagyományokhoz hűen Szacsvay Imre mártír orsszággyűlési jegyző szobránál emlékeztek meg az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. Ez volt idén az országos rendezvények egyik központi helyszíne, az időjárás pedig kedvezett a szabadtéri ünneplésnek.

Az érkezőket néptáncosok fogadták, zászlókat, kokárdákat osztogattak. És persze már lehetett látni azt a százméteres magyar zászlót, amellyel a koszorúzást követően megindult a fáklyás menet a Petfői park felé.

„Tisztelet a hősöknek, éljen a magyar szabadság, éljen március 15!” – hangsúlyozta beszédében Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, felidézve, ahogyan 176 évvel ezelőtt egyetlen nap megváltoztatta a magyar történelmet. Hangsúlyozta, a márciusi ifjak azért küzdöttek, ami mindenki számára érthető volt: a szabadságért, a békéért, az egyetértésért. Arra vágytak, amire ma is: legyen béke, szabadság, egyenlőség. „Mi is ezt akarjuk” – húzta alá Szijjártó.

Beszédében hangsúlyozta, hogy ahogyan eddig is, úgy a továbbiakban is azt szorgalmazzák, hogy legyen béke a szomszédságunkban, hiszen emberléetet csak fegyverszünettel lehet menteni. És legyen szabadság, „senki se kényszerítsen ránk idegen életmódot, ne mások mondják meg, hogy kikkel éljünk együtt”, mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy ezért mondanak nemet az agresszív migrációra. „Csak mi dönthetünk a magyar nemzet sorsáról, fennmaradásáról” – húzta alá.

Meggőződése szerint 1848-ban a fiatalok bebizonyították, hogy a magyar nemzet véleményét nem szabad és nem is lehet figyelmen kívül hagyni. „Az 1848-as forradalom összefogásra szólít. Közösen valljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarárért” – mondta. Szerinte árulók mindig is voltak és mindig is lesznek, arra törekszenek, hogy megosszák a magyarságot, de végül a törtnelem süllyesztőjébe kerülnek. Felidézte Nagyvárad hőseit is, és leszögezte: magyarnak lenni büszkeség, a szabadság pedig az egyik legfontosabb nemzeti értékünk.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megemlékezett a szabadságharc nagyváradi hőseiről, köztük Szacsvay Imréről, akinek a szobránál már hagyományosan összegyűl a helyi magyar közösség március 15-én. Elmondta, ma is az 1848-as forradalom eszméire támaszkodva harcolnak, tőlük tanulják a kisebbségi lét szabályait, a kitartást, a szabadság szeretetét, ahhoz, hogy eredményesek legyenek. Kiemelte, hogy 35 éve szabadon ünnepelhetünk.

Egyénileg szabadok lettünk, de a közöségi jogok terén ez a szabadság még ma sem teljes. Ma is harcolnunk kell, mondta. Kelemen Hunor szerint békére van szükség, az emberek biztonságra, kiszámíthatóságra vágynak. Idén viszont olyan történelmi választások várnak várnk, amikor van esély változtatni. „Akkor vagyunk erősek itthon, ha mi döntünk a saját jövőnkről, ha nem lehet minket megkerülni” – állapította meg. Közös kiállásra biztatott mindenkit, hangsúlyozta: 2024-ben is győzzön a szabadság, a testvériség, az egyenlőség, és legfőképp: győzzenek a magyarok.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátora szerint, ha megkérdeznénk száz magyart, mind azt vallaná, hogy március 15. a magyarság legnagyobb ünnepe. „Évről évre ezen a napon meg akarjuk élni, hogy mit jelent magyarnak lenni” – mondta. Mdig felidézzük, hogy mi történt 1848. március 15-én, mivel örökérvényű az, amit akkor megtanultunk. Megtanultuk, hogy a szabadságot ki kell vívni, a jogainkért meg kell harcolnunk, hangsúlyozta. Hozzátette viszont, hogy azt is megtanultuk, hogy semmi sem végleges. Felidézte, hogy 1849-ben leverték a forradalmat, és sokan temették a magyarságot, mint ahogyan sokan most is temetik az erdélyi magyarokat.

„Minden nap küzdenünk kell. (…) Mi jól tudjuk, hogy a szabadság, a jogaink, csak tőlünk függ. Nem lehetünk levertek sohasem. A remény lángját nem tudják kiölni az erdélyi magyarságból. Mindig talpra álltunk és tovább írtuk a történelmünk” – hangsúlyozta beszédében Cseke, kiemelve, hogy idén, a választások alkalmával most ismét tehetünk majd ezért.

Az ünnepség alkalmával felolvasták Marcel Ciolacu román és Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét, a szünetekben helyi fellépők rövid előadása tette teljessé az ünnepet. A koszorúzást követően a huszárok és a cserkészek mögött megindult a fáklyás menet a Petőtfi park felé.