A Ciolacu 2 kormány által kidolgozott „salátarendelet” máris komoly társadalmi feszültségeket generált Romániában, és különböző szakszervezetek, érdekvédelmi csoportok és politikusok ellenállását váltotta ki. A rendeletet, amely széleskörű megszorításokat tartalmaz, többen túlzottan szigorúnak és gazdaságilag károsnak tartják. Ennek a véleményüknek adnak hangot a kormányülés idejére tervezett tüntetésen.

A tervezett változások a börtönőrök és az egyetemi hallgatók körében is heves ellenállásba ütköznek. A Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) már hétfőn reggel a kormány épülete elé vonult, hogy bemutassa a több mint 35 ezer aláírással ellátott petícióját, melyben a diákok arra kérik a kormányt, hogy tartsa meg a vasúti közlekedésre vonatkozó 90 százalékos kedvezményt. A diákok hangsúlyozzák, hogy az oktatási rendszerre nehezedő nyomás már most is elviselhetetlen, és a kedvezmények csökkentése újabb terhet róna rájuk.

A börtönőrök és oktatási szakszervezetek is csatlakoztak a tiltakozásokhoz. A Poarta Albă börtön dolgozói, a kormány által bevezetett pótlékok megvonása és az étkezési juttatások befagyasztása ellen tiltakoznak, míg az oktatási szakszervezetek a 2025-ös bérek befagyasztását és a vakációs utalványok új feltételeit nehezményezik.

A vállalkozói ágazatban is komoly ellenállás tapasztalható a rendelet adóintézkedéseivel szemben. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) felszólította a kormányt, hogy vonja vissza azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a mikrovállalkozásokat és a kis- és középvállalkozásokat, például az osztalékadó emelését és a kedvezmények eltörlését. A CNIPMMR képviselői szerint az új adóterhek a gazdaságra nehezedő további súlyt jelentenek, és katasztrofális következményekkel járhatnak a vállalkozók számára, beleértve a munkahelyek elvesztését és a vállalkozások csődjét.

A szakszervezet és az üzleti közeg által megfogalmazott vádak szerint a kormány nem folytatott megfelelő társadalmi párbeszédet a rendelet bevezetése előtt, és nem készítettek hatástanulmányokat a gazdasági következményekről. Azt állítják, hogy a kormány tervei figyelmen kívül hagyják az üzleti környezet stabilitásának és kiszámíthatóságának megőrzését.

Az Országos Turisztikai Ügynökségek Szövetsége (ANAT) is élesen bírálta a kormány lépéseit, különösen az osztalékadó 8 százalékról 10 százalékra emelését, amit a befektetők számára közvetlen csapásnak tartanak. Az ANAT szerint az új adóterhek különösen a kisvállalkozások számára jelenthetnek súlyos terhet, és még inkább ösztönözhetik az adóelkerülést, miközben elbátortalanítják a már amúgy is instabil gazdasági környezetben működő vállalkozásokat.

Ezen túlmenően, az energiaipari szektor is aggodalmát fejezte ki a rendeletben szereplő „oszlopadó” bevezetése miatt, amely szintén hátrányosan érintheti a stratégiai ágazatokat, és hosszú távon káros hatással lehet a gazdaságra, beleértve az energiaátállást és a zöld gazdaság fejlődését.