Bár a javaslattevők a balesetek számának csökkenését remélnék a tanpályás vizsga újbóli bevezetésétől, Sándor Gábor közúti forgalombiztonsági szakértő szerint ez teljesen felesleges és hatástalan lenne. A Maszolnak elmondta, évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a – közismertebb nevén – poligonvizsga „elferdítette a sofőrképzés valódi célját”, ezért szüntették meg. A volt államtitkár úgy látja, nem a szabályokkal van a baj, hanem a be nem tartásukkal.

„Teljesen szükségtelen a tanpályás vizsga a sofőrvizsga során, mivel semmilyen értékelhető szakmai hozadéka nem lenne egy ilyen gyakorlati, műszaki felmérésnek” – jelentette ki a Maszol kérdésére Sándor Gábor közúti forgalombiztonsági szakértő, korábbi szállításügyi államtitkár a nemrég a szenátus által elfogadott törvénytervezet kapcsán, amely módosítaná a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsgát.

Mint beszámoltunk, a törvénytervezet eredeti változata egy különálló, a közúti vizsga előtt teljesítendő tanpályás (poligonos) műszaki vizsgát is bevezetett volna. A szenátusi szakbizottságok azonban ezt a rendelkezést törölték a tervezetből.

A különálló poligonos vizsgát a törvénytervezet kezdeményezői elsősorban a közlekedésbiztonság javításával indokolták. Szerintük csökkenthető lenne a jogosítvány megszerzése utáni első hónapokban bekövetkező balesetek kockázata, ha szigorúbb és egységesebb módon lehetne ellenőrizni a kezdő sofőrök alapvető járműkezelési képességeit. A vizsgán olyan feladatokat is ellenőriztek volna, mint az elindulás emelkedőn, a szűk helyen történő megfordulás, a tolatás és a parkolás. A részletes szabályokat külön jogszabályban határozták volna meg.

„Haszontalan idomítássá” vált 

„A járműkezelési alapok – a rutinfeladatok – jelenleg is részei a képzési és vizsgáztatási követelményeknek” – érvelt Sándor Gábor, aki úgy véli, a javaslattevő politikusok logikája az lehet, hogy amikor elakadunk, célszerű lehet visszatérni egy régi, sikeres gyakorlathoz, ám ez esetben ez téves elgondolás véleménye szerint.

„Ami évtizedekkel ezelőtt működött, az ma már borítékolhatóan hatástalan, hiszen mind a járműtechnológia, mind a forgalmi viszonyok gyökeresen megváltoztak” – mutatott rá. Elmondta, a tanpályás vizsgát az 1990-es évek végén azért törölték el, mert felismerték a szakma képviselőivel egyetértésben, hogy „elferdítette a képzés valódi célját”.  

„Valós tudás helyett egy haszontalan idomítássá vált, ami a tanulónak adott némi sikerélményt, de gyakorlati hasznot nem hozott a közúti közlekedésben” – magyarázta. Hangsúlyozta, a képzési szabályzat jelenleg is előírja, hogy a tanuló autóvezetőnek az első órákat védett útszakaszon, a járműkezelés elsajátításával kell tölteni, és ezt a felelős szakoktatók be is tartják.

Nem a szabályok hibásak

Úgy látja, a fő probléma manapság nem a vezetési manőverek teljesítésének kérdéséhez kapcsolódik, hanem ahhoz, hogy a jelenlegi képzési rendszer „a szabadrablás martaléka lett”, emiatt pont a lényeg kopott ki belőle, azaz hogy megtanítsa a leendő sofőröknek a legfontosabb közlekedési célt és alapelvet: „a forgalomban való aktív jelenlétünkkel és megnyilvánulásainkkal ne zavarjuk mások közlekedését”.

Nem újdonságokra van szükség szerinte, ami a képzés lényegét torzítja, hanem támogatni kellene az autósiskolákat, hogy szakszerűen tudják tenni a dolgukat. „Nem kell kitalálni zseniális ötletként különböző elvárásokat vagy célokat, amelyek tulajdonképpen a képzést denaturálják” – fogalmazott.  

Sándor Gábor szerint a közlekedésbiztonság terén jelenleg hozzá nem értők ötletelgetése zajlik. A megoldást abban látja, hogy szakértők kezeljék a közlekedésbiztonsági problémákat, beleértve a teljes ellenőrzési és oktatási rendszer célirányos korszerűsítését is.

„A romániai közlekedésbiztonság legnagyobb tragédiája ma az, hogy tele vagyunk zümmögő legyekkel, akik erőszakosan ki akarják oktatni a méheket arról, hogyan kell mézet készíteni. Amikor egymást követik a bürokraták szakmaiatlan, de látványos pótcselekvései és a szobatudósok »zseniális« törvényjavaslatai, akkor pontosan ez történik” – értékelte. 

Nem hoz újat a törvénymódosítás

A mostani törvénymódosítás semmi újat nem hoz, jegyezte meg kérdésünkre. „Törvénybe foglalják részben – de csak részben – azokat az elvárásokat, amelyeket jelen pillanatban is a jogszabály előír követelményként. Mint mondtam, a közlekedésbiztonság nem a szabályok rossz megfogalmazásában keresendő, hanem egyszerűen abban, hogy be kellene tartani a szabályokat” – mutatott rá.

Hozzátette, oda kellene elérnünk, hogy alkalmazzunk minden jogszabályt előírás szerint, és majd akkor gondolkodhatunk azon, hogy mit kell változtatni. „Amíg ezeket nem tartjuk be, pusztán egy jogszabályváltozással nem lehet megoldani egy hozzáállásbeli, hanyagságból fakadó problémát” – mutatott rá.

Összegezte: nincs más választásunk, mint „bármi áron megteremteni a kölcsönös tiszteletre épülő közlekedési kultúra alapjait, hogy mindenkinek élmény legyen a közlekedés, ne kockázat”.

Kapcsolódó

A szenátus megszavazta a sofőrvizsga módosítását, de a tanpályát kihagyták belőle

A Szenátus szeptember 2-án, szerdán elfogadott egy törvénytervezetet, amely módosítaná a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsgát.

autósiskola sofőrvizsga jogosítvány autóvezetés