Megosztotta a csíkszeredai közvéleményt a városi kertészet elmúlt napokban elvégzett beavatkozása, amely során több helyszínen történtek nagymértékű regeneráló metszések a közterületeken lévő fákon. A drasztikusnak tűnő beavatkozások csak bizonyos fajtákat érintenek és ott végezték el, ahol indokolt volt, mondta el a Maszol érdeklődésére Burista Csilla, a kertészet vezetője. Márton Huba Zoltán favizsgáló és faápoló szakmérnök szerint a drasztikus beavatkozást jobb elkerülni, de vannak esetek, amikor kellő körültekintéssel szükségesek lehetnek.

Napok óta szolgáltat témát a csíkszeredai közbeszéd számára a városban elvégzett tavaszi fametszések sorozata. Sokan fejezték ki nemtetszésüket a beavatkozásokkal kapcsolatosan, míg mások szerint természetes folyamat, hogy időről-időre meg kell újítani a fákat a lomkorona visszavágásával.

Mint a Csíkszeredai Városi Kertészet vezetője, Burista Csilla a Maszol érdeklődésére elmondta: akácfákon végeztek el ifjító, más szóval regeneráló metszéseket a székelyföldi városban. „Ez szakmailag bevett szokás. Amikor elöregednek annyira a fák, mint például Csíkszeredában a Szentlélek utcában, a Müller László úton, a Temesvári sugárút macskaköves részén, a Szív utcában, a Piac utcában, akkor egy nagyobb beavatkozást végzünk el rajtuk. Mivel az akác olyan, hogy »agyon sem lehet ütni«, ki fog hajtani, és sokkal szebb lesz a koronája” – osztotta meg a kertészet vezetője.

Mint Burista Csilla hozzáfűzte: a legtöbb helyszínen az indokolta a beavatkozások szükségességét, hogy a fák lombjai nagyon belenőttek a különböző kábelekbe. A villanyvezetékek, közvilágítási és telekommunikációs kábelek voltak ennek kitéve. Ennek nyomán folyamatosan érkeztek panaszok a drótok elszakadása miatt. „Ha egy utcán az egyik oldalon indokolt a beavatkozás, nem végezhetjük el csak ott, hanem az egész utcában meg kell ezt tennünk” – emelte ki a szakember.

Burista Csilla megosztotta: a gömbakácok esetében időről-időre szükséges egy drasztikusabb metszés. Ennek elmaradása esetén annyira elöregszik a korona és besűrűsödik, hogy ki is száradhat a növény. „Ez egy oltott fa, fönt a koronában oltják. Ha közben nem csinálunk metszést rajta, akkor ki fog száradni a koronája. Eddig nem volt ez szükséges nálunk, bizonyos kor után kell elvégezni. Most elérték a városban az 5-10 éves kort, és frissíteni kell a koronájukat. Nézzen ki valahogy, ne úgy, mint az erdőben” – fogalmazott a városi kertészet vezetője.

Érdeklődésünkre Márton Huba Zoltán favizsgáló, faápoló szakmérnök kihangsúlyozta: bármilyen koronát érintő beavatkozásra a fák esetében a vegetációs időszak előtt és közben a legalkalmasabb. Kiemelte: általánosságba véve az elszáradt vagy beteg részeket szükséges eltávolítani a dísznövényekről. Egy fasor/parki faállomány azon túl, hogy esztétikai értéket képvisel, kiemelkedő fontosságú, hogy a fákat hosszútávon fenntartsuk.

„Le kell vágni a száraz ágakat, az egymáshoz érő, keresztben nővő ágakat, amik egymást súrolhatják. Ez hosszú távon kéregsérülést okoz, mely a későbbiekben a fa belső szerkezetének leromlását eredményezheti, ezáltal a szállítószövetek nem biztos, hogy a feladatukat el tudják látni. Ha szélesebben vesszük a beavatkozások szükségességét, szóba jön már az, hogy a fa ágai belenőnek a vezetékbe, az űrszelvénybe, esetleg épülethez, ingatlanhoz közel vannak, ezekben az esetekben is meg kell metszeni” – osztotta meg a szakember.

Márton Huba Zoltán ugyanakkor kiemelte: a fák koronáinak „megcsonkolása”, azaz teljes visszavágása általában nem megfelelő eljárás. Mint megosztotta: a fák reakciója a drasztikus beavatkozásra legtöbbször az, hogy rengeteg új hajtást hoznak. Hozzátette azonban, hogy a gömbfák, például a Csíkszereda esetében is említett gömbakácok jobban bírják a drasztikus visszavágást.

Vannak olyan fajok, amik jól bírják

Tehát vannak olyan nemesített fajok, fajták, mint például a közönséges pagodafa (Styphnolobium japonicum) vagy a gömbakác (Robinia pseudoacacia ‘Umbraculifera’), amelyek a drasztikus beavatkozásokat jobban tolerálják – de ezen fajtáknál is csak a megfelelő metszéstechnológia és a rendszeres felülvizsgálat mellett érjük el a várt eredményt.

„Ilyen metszési technológia a kopaszfejre metszés, mellyel a korona tömegét nagymértékben le redukáljuk. Az utóbbi fajtánál, a gömbakácnál ez azért is fontos, mert egy koronalapban oltott fajtáról beszélünk. A szerteágazó ágrendszer nyomó-feszítő hatást gyakorol egymásra, valamint a túl hosszan meghagyott ágrendszer súlyánál fogva a fa koronaalapban történő szétnyílását eredményezheti. Egyébként ahogy említettem, a száraz, a légvezetékhez, ingatlanhoz érő ágak eltávolítása lehet szükséges. Ezen esetekben is mindig kell hagyni szívóhajtást. Ennek a lényege, hogy van egy vastag, akár öt centis ág, amit nem vágunk le teljesen csonkra, hanem meghagyjuk és ez energiát, vizet, tápanyagot tud szállítani a növény számára” – fogalmazott a favizsgáló szakember.

Az, hogy hogyan reagál egy fa a drasztikus beavatkozásra, sok mindentől függ. Márton Huba Zoltán szerint adott esetben elvárás lehet a drasztikus lombkorona-levágás, amely a számos vízhajtás fejlődésével jár. Ez a fák természetes védekezési mechanizmusa, hiszen a vízhajtásokkal, erős sarjhajtásokkal próbálja az elvesztett lombtömeget pótolni. Ebben az esetben szükséges a hajtásválogatást elvégezni, hogy a számos új ág megerősödésével ne váljon balesetveszélyessé. Egy idő után az ágak kiszoríthatják egymást, amely ágleszakadást eredményezhet.

Kapcsolódó

Idén elkezdődhet a csíkszeredai Fodor Sándor park felújítása

A város központjához közel eső zöld felület a Központi Régió Program (PRC) finanszírozásával kaphat új külsőt.

Központi Fejlesztési Régió Csíkszereda Korodi Attila tanácsülés fejlesztés zöldövezet

A különböző fafajták természetesen máshogy reagálnak a drasztikus beavatkozásokra, a mérettől és kortól is függ a kimenetele egy ilyen metszésnek, visszavágásnak. A hárs például nagyon érzékeny erre, míg a jegenyenyarak esetében a magasság csökkentése kifejezetten előnyös és ajánlott, amelyet a törésveszély elkerülése végett alkalmazunk. A szakember szerint a legfontosabb az, hogy hosszú távon tervezzenek a beavatkozásokat elvégzők. Egy nagy méretű fasor esetében például, ahol balesetveszély lépett fel, vagy vezetékekbe nőttek bele a fák, akkor – fajtától függően – muszáj beavatkozni.

A nyári zöld metszésen kívül a tavaszi metszést azért részesítjük előnyben mert ekkor a beavatkozásokat a madarak költési időszaka előtt eltudjuk végezni. Ezen felül a hajtásnak indult koronában jól látszik, mely részeket kell eltávolítani – mondta el a faápoló szakember.

Összegzésként hozzáfűzte: ha mindezt tudatosan végezzük, akkor hosszútávon a területen tarthatjuk a fákat. Fontos ugyanakkor, hogy már a fiatal fákat is ápolni kell, mert nem mindegy, hogy egy kisebb ágat távolítunk el, vagy több év, évtized elteltével vastagabb ágakat vágunk le, amely esetében a sebek gyógyulása is nehezebb folyamat.