„Tartsák nyitva az erdélyi autópályát!” – Életveszélyes a kerülés a DN1-esen?
A Pro Infrastruktúra Egyesület felszólította a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságot (CNAIR), hogy álljon el az A10-es autópálya Felvinc (Unirea) és Torda közötti szakaszának teljes lezárásától. A civil szervezet szerint a földcsuszamlás által érintett zónában a szemközti oldalon kellene biztosítani a kétirányú forgalmat, mivel a DN1-es főútra való kényszerű terelés súlyos balesetveszélyt jelent az autósokra nézve.
„A CNAIR arra kötelez minket, hogy a párhuzamos országi úton kockáztassuk az életünket, amelyet a sofőrök már túl jól ismernek: tele van hajtűkanyarokkal, veszélyes lejtőkkel és lakott településekkel” – fogalmazott az egyesület.

A forgalom elől lezárt, körülbelül 17 kilométeres szakasz a Szászsebes–Torda (A10) autópálya utolsó kilométerein található, a felvinci és a tordai csomópontok között, közvetlenül az A3-as észak-erdélyi autópálya csatlakozása előtt.
Bár a földcsuszamlás és az úttest megsüllyedése valójában csak egy szűk, a 65-ös és 67-es kilométerek közötti részt érinti, a hatóságok a teljes szakaszt lezárták az 52+800-as és a 70+000-es kilométerszelvények között. Emiatt a Gyulafehérvár és Szászsebes felől Kolozsvár irányába tartó autósoknak el kell hagyniuk a sztrádát, és a DN1-es főúton kell kerülniük, amíg vissza nem térhetnek az A10-esre.
Mit javasol a szervezet? – A magyar példa
A romániai infrastrukturális beruházásokat monitorozó Pro Infrastruktúra azt javasolja, hogy a forgalmat ideiglenesen tereljék át az autópálya másik, a földcsuszamlás által nem érintett oldalára.
A szervezet számításai szerint a lezárt 17 kilométerből mindössze egy nagyjából 2,5 kilométeres szakaszon kellene kialakítani az ideiglenes, kétirányú forgalmi rendet: maximum 80 km/órás sebességkorlátozás bevezetésével; ideiglenes felfestésekkel és sávelválasztó jelzésekkel; valamint a közlekedési rendőrség fokozott jelenlétével. „Egy traffipax sem ártana oda” – tették hozzá.
Kapcsolódó
Az egyesület elismeri, hogy a suvadást a legnagyobb komolysággal kell kezelni. Műszaki szakvéleményekre van szükség az okok feltárásához, a tervek elkészítéséhez és a komplex megerősítési munkálatok kivitelezéséhez, ami hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat. Pontosan ezért tartják elfogadhatatlannak a teljes lezárást.
„Tartsák nyitva az autópályát!” – üzenték a döntéshozóknak, hangsúlyozva, hogy Nyugat-Európában ez a bevett gyakorlat az ilyen helyzetekben. „Ellenkező esetben javasoljuk, hogy az intézmény változtassa meg a nevét Közúti Infrastruktúrát Lezáró Országos Társaságra!”
A civil szervezet szerint a sávterelés nagyságrendekkel biztonságosabb, mint a teljes forgalmat ráereszteni a DN1-es főút érintett, közel 19 kilométeres szakaszára.
„A tapasztalataink alapján itt hosszú hónapokról, akár évekről beszélünk. Ez idő alatt a CNAIR illetékesei azt várják el tőlünk, hogy a kanyarokkal és veszélyes lejtőkkel teli, településeken átvezető főúton kockáztassuk az életünket” – mutattak rá.
A Pro Infrastruktúra követendő példaként a szomszédos európai országokat hozta fel, köztük Magyarországot, ahol a felújítások alatt is fenntartják a forgalmat a szemközti oldalon. „A magyar szomszédaink vajon hogyan tudják javítani az M1-es autópályát mintegy 100 kilométeren keresztül úgy, hogy közben hömpölyög rajta a forgalom?” – tette fel a költői kérdést az egyesület. „Úgy tűnik, a CNAIR és a kolozsvári regionális útügy felelőtlen vezetői elfelejtették a szakmát.”
CSAK SAJÁT
