FRISSÍTVE: A hazai út- és vasútépítéseket monitorozó Pró Infrastruktúra Egyesület elemzése szerint reálisan 23 kilométer, különösen szerencsés helyzetben pedig 64 kilométer újonnan épült autópálya nyílhat meg 2020-ban Romániában.

A PSD-kormány ígérete szerint csupán tavaly 180 kilométer autópályát kellett volna átadni a forgalomnak – ebből mindössze 44 kilométer lett, a Lugos-Déva sztráda 3. szakaszával, 21 kilométerrel, csupán az utolsó pillanatban, december 23-án készültek el.

Ha a munkálatok a normális ütemben haladtak volna, akkor tavalyra beindulhatott volna a forgalom az erdélyi sztráda részét képező Radnót és Maroskece közötti szakaszon, továbbá a Szászsebes-Torda közötti autópálya 1. szakaszának 8 kilométeres részén is. Az első esetben legkevesebb néhány hónapra lesz szükség az átadáshoz, a második esetben pedig az építők a nyomvonal mentén felfedeztek egy szeméttelepet is, ami jelentősen hátráltatja a munkát.

Ez a két sztrádaszakasz– az Orban-kormány ígéretei szerint – 2020-ban végre elkészül. Ehhez hozzájárulhat még, az eredetileg is 2020-ra ígért további 65 kilométeres sztrádaszakasz. Az Orban-kormány közlekedési minisztere, Lucian Bode a múlt év végén arról beszélt, hogy 2020-ban 75 kilométer autópályát adnak át a forgalomnak: a 34 kilométeres Marosugra-Aranyosgyéres és a 41 kilométeres Szászsebes-Torda szakaszt.

Ha pedig az építők alaposabban megszervezik a munkát, akkor az sem kizárt, hogy további 27,6 kilométeres sztráda készül el: az 5,3 kilométeres Bihar-Bors, a 6,3 kilométeres Rozsnyó-Keresztényfalva és a 16 kilométeres bákói körgyűrű. Nem kizárt tehát, hogy az idei év – legalább is autópályák tekintetében – a legeredményesebb esztendő lesz 2012 óta.

50 milliárd lej infrastruktúrára

Ludovic Orban kormányfő már december közepén arról beszélt, hogy idén 50 milliárd lejt fordítanak a romániai infrastruktúrára. Ez nem sokkal több a tavalyi 44,7 milliárd lejhez képest, de az ígéretek szerint ezt a pénzt most már „nagyobb hatékonysággal” használják fel.

A tavalyi utolsó kormányülésen a miniszterelnök felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a Szászsebes-Torda autópálya 1. és 2. szakaszánál igen nagyok a lemaradások, mivel a fővállalkozó, jóllehet idején megkapta a szükséges összeget az államtól, nem fizette ki az alvállalkozókat, de nagy hátrányban vannak a munkálatokkal a Maroskece-Aranyosgyéres sztrádaszakasznál is. Ludovic Orban elsősorban a Pizzarotti és az Aktor társaságot hibáztatta mindezért, amelyeknek egyébként már 2017-ben át kellett volna adnia az általuk felvállalt autópályákat.

A korábbi, PSD-kormány közlekedési minisztere, Răzvan Cuc számára a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) által készített kimutatások szerint viszont éppen ez a két vállalat teljesített a legjobban a sztrádaépítésben, sőt a jelentés azért is megdicséri azt Aktort, mert egyetlen hónap alatt 0,64 százalékkal növelte hatékonyságát.

Az 50 milliárd lejből sztrádákat és körgyűrűket építenének, az összeget mindenekelőtt a Nagyszeben-Pitești autópályára, a bukaresti körgyűrűre valamint a Craiova-Pitești gyorsforgalmi út újabb szakaszára, illetve az újabb sztrádák építéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére fordítanák.

A kormány uniós pénzből akarja finanszírozni az Egyesülés autópályájának megvalósítási tervét, a román illetékesek már meg is kötötték a szerződést a Marosvásárhely-Ditró szakasz megvalósíthatósági tervére. Egyben hozzáfognak majd a munkálatokhoz az erdélyi sztráda további négy szakaszán is.

Történelmi régiók – autópálya nélkül

A 101 éves Romániában még mindig nincsenek sztrádák az ország három nagy történelmi tartománya, Havasalföld, Moldova és Erdély között. A liberális kormány ezt most egyik legfőbb célkitűzésének tekinti, így az idei évtől kezdve nagy erővel folynak majd a munkálatok a IV. páneurópai korridor részét alkotó Pitesti-Nagyszeben, a Marosvásárhely-Iași-Ungheni közötti Egyesülés autópálya, valamint a Comarnic-Brassó sztráda esetében.

Az Erdélyt Havasalfölddel összekötő, Nagyszeben-Pitesti közötti, A1-es autópálya megépítése nem lesz könnyű feladat, hiszen a nyomvonal áthalad a Kárpátokon. A 123 kilométeres szakasz ugyanakkor a legfontosabb is lenne a romániai infrastruktúra szempontjából. A Nagyszeben-Bojca szakaszon már tavaly megkezdték a munkát, amellyel 2023-ban kellene végezni, akárcsak a sztráda 4. és 5. szakaszával. Utóbbiak esetében azonban még zajlanak a versenytárgyalások. Az 1., 4. és 5. sztrádaszakasz esetében a kormány elküldte finanszírozási kérését az Európai Bizottságnak.

A Comarnic-Brassó autópálya a második sztráda, amely áthalad a Kárpátokon, összekötve a Havasalföldet Erdéllyel. A munkálatok a Barcarozsnyó és Keresztényfalva között tavaly megkezdődtek, nagyjából a szakasz tíz százalékán fejezték be a munkát, amellyel, a tervek szerint, idén végezni kell.

A sztráda Prahova völgyi szakaszán áll az építkezés, miután a korábbi, szociáldemokrata kormány állami-magánfinanszírozást akart, amellyel a liberális kormány nem ért egyet. A Havasalföldet Moldovával összekötő, Ploiești-Pașcani közötti, A7-es autópályából az új változat szerint gyorsforgalmi út lesz. A munkálatok tavaly tavasszal kezdődtek meg, a 16 kilométeres bákói körgyűrű építésével, amely jelenleg 30 százalékban áll készen.

Az országos stratégiai fontosságúnak ítélt, Moldova-Erdély közötti, Egyesülés autópályájaként ismert Iași-Marosvásárhely sztráda építéséről külön törvény rendelkezik – ennek ellenére jóformán semmi sem történt az ügyében. A Marosvásárhely-Târgu Neamț szakasznál csak most írták alá a megvalósíthatósági tanulmányt kiegészítő szerződést, a szociáldemokrata kormány által állami-magán finanszírozással megépítendő Târgu Neamț-Iași szakasz esetében a munkálatok állnak.

Beindultak viszont a megvalósíthatósági tanulmányra kiírt versenytárgyalások az A13-as sztráda Brassó-Bákó szakaszánál, amelyet szakértők a legolcsóbb és legrövidebb változatnak tartanak. Csakhogy ez a sztrádaszakasz nem szerepel az új kabinet kormányzási programjában, mivel az új kormány a Marosvásárhely-Iași autópályát részesíti előnyben.