Az államalapítással Szent István elindította a magyarságot a kereszténység, európaiság útján, azonban rajtunk is múlik, hogy mit hagyunk belőle örökül. Mi, valamennyien nap mint nap tevékenyen részt veszünk nemzetünk sorsának alakításában életmódunkkal, megnyilvánulásainkkal, azzal, hogy mit tartunk értéknek – mondta Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a város első augusztus 20-i ünnepségén, amellyel új hagyományt kívánnak teremteni. (A képekre kattintva galéria nyílik | Fotók: Gábos Albin)

Az ünnepi eseménysorozat már délelőtt 11 órakor elkezdődött, amikor a városháza dísztermében dr. Balázs Lajos A magyarok kenyeréről című előadását tartotta meg. A központi ünnepség 17 órától kezdődött a Vár téren felállított színpadon.

„Fontosnak tartottuk ezt, mert közösségünkben folyamatosan jelen kell lenniük azoknak az értékeinket, önazonosságunkat megerősítő eseményeknek, amelyeken keresztül megbizonyosodhatunk, hogy a felnövekvő generációk is tudják, honnan jönnek és hová tartanak. Ugyanakkor a jövőre nézve a kenyeret szimbólumként kívánjuk megerősíteni, szeretnénk, ha az összefogás, összetartozás jelképe lenne. Ez az az eledel, amely szentesítheti a Szent István által alapított állam ma már szétdarabolt magyarságának szövetségét” – mondta Korodi Attila a Vár téren szervezett ünnepségen.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja köszöntő beszédében kifejtette, hogy Szent István az államalapítással azt tartotta szem előtt, hogy minden nép saját törvényei szerint élhessen, az országot egyetemes elvek és törvények alapján kell kormányozni, a cél pedig, hogy a magyar nép tisztességes és békés életet élhessen.

„A magyarság történetében sorsfordító pillanat volt az államalapítás. István király koronázásával a magyarság belépett a keresztény népek kultúrközösségébe, ezzel visszavonhatatlanul és mindmáig Európához tartozóvá vált. Az akkori Európa olyan keresztény nemzetközösség volt, amelyet éppen a magyarság szempontjából sorsdöntő módon, belülről a kereszténység fogott össze. (…) Az országalapító király döntése nem azt jelentette, hogy csupán szolgalelkűen utánozta, vette át a nyugat-európai mintákat, hanem azokat a népéhez és a saját jövőképéhez igazította” – hangsúlyozta ünnepi beszédében a konzul.

A csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes először gyergyószéki, majd vajdaszentiványi táncrendeket mutatott be, illetve Szent István napjához, a kenyérhez, valamint az aratáshoz kapcsolódó népdalokat adtak elő.

Both Béla zenetanár és a Rákóczi kamaraegyüttes zenélt, szólót énekelt András Gábor Róbert operaénekes. Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze történelmi szövegeket és verseket adott elő a Vár téren összegyűlt közönség előtt.  

A helyszínen kilenc csíkszeredai és környékbeli pékség kínálta eladásra termékeit, amelyekből a Vadrózsa néptáncegyüttes közreműködésével a jelenlévők is kóstolót kaptak. A kilenc pékség egy-egy nemzeti színű szalaggal átkötött kenyerét a történelmi magyar egyházak képviselői áldották meg.

Darvas-Kozma József katolikus esperes-plébános köszöntőjében azt mondta: Szent István király országát Krisztusra, az emberiség megváltójára alapozta. „E nap jó alkalom, hogy tisztázzuk, milyen szeretettel vagyunk hazánk, országunk, nemzetünk iránt. A haza szeretete nem más, mint otthonunknak, a házunknak a szeretete, a gyömölcsfáink, a helyeink, a vizeink, a hegyeink szeretete. A hely szeretete összefügg életmódunk szeretetével is” – mutatott rá a katolikus pap.

Szatmári Szilárd csíkszeredai református lelkész a Miatyánkban elhangzó „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” sorra utalva kifejtette, hogy ezért a kenyérért dolgozunk, de nemcsak ezért a kenyérért, hanem azért is, amit megjelenít számunkra: az egymáshoz tartozásért, a szeretetért, békességért, testi, lelki táplálékért.

Tamás János csíkszeredai evangélikus lelkész hálát adott Istennek a jóságáért, hogy „életünket, nemzetünket kegyelemesen fenntartotta”. Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész azt mondta, hálát ad Istennek, hogy életre kelt a gondolat Csíkszeredában, amelynek eredményeként összegyűltek a helyiek a Vár téren. Ezután a hagyományos aratási ceremónia végét jelentő Jézus-kéve kötését idézte fel, és részletezte annak lelkiségi jelentőségét.

A lelkészi áldások után felemelő pillanat volt, amikor az ünnepelni összegyűlt emberek megfogták egymás kezét, és így imádkozták el a Miatyánkat.

A kenyéráldást és -osztást követően az ünnepség átköltözött a Mikó-vár udvarára, ahol Pro Urbe díjat adományoztak Gábos Endre hivatásos néptáncosnak, oktatónak, valamint György Attila író, publicista, szerkesztőnek. Ezt követően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Zeng a lélek című előadását láthatta a közönség, majd a csíkszeredai a Role zenekar állt a színpadra, Az én magyarságom című ünnepi koncertjükkel zárták az ünnepet.