Súlyosbító körülmény, ha valaki családtag vagy élettárs ellen követ el agressziót
Életfogytig tartó vagy 15 és 25 év közötti börtönbüntetést kaphat a Molnár Beáta meggyilkolásával gyanúsított Boné Ferenc, ha elfogják és rábizonyítják, hogy ő követte el a szörnyű – az egész erdélyi magyar (és nem csak) közvéleményt megdöbbentő – bűncselekményt. A családon belüli erőszak elleni törvény alapján súlyosbító körülménynek számít majd, hogy Boné az élettársa ellen követte el tettét, és a kiszabandó büntetést súlyosbíthatja az is, hogy korábban már elítélték volt barátnője bántalmazásáért – véli Máté András Levente kolozsvári ügyvéd, korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselő.
A kolozsvári magyar közéletben ismert Molnár Beáta, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem óraadó tanára szombat óta nem adott életjelt magáról, ezért hozzátartozói értesítették a rendőrséget. Beáta állítólag túrázni indult barátjával, a 43 éves Boné Ferenccel, a Sapientia EMTE korábbi előadójával, de a közvélemény – főleg a rokonok, barátok, volt és jelenlegi munkatársak –, ismerve a nőverő hírében álló férfi előéletét, aggódni kezdett a fiatal nő épségéért.
Boné Ferenc akkor került a figyelem középpontjába, amikor 2020-ban nyolc percen át különös kegyetlenséggel ütlegelte és rugdosta a nyílt utcán az akkori barátnőjét. A Kolozsvár belvárosában éjszaka történt erőszakosságot térfigyelő kamerák rögzítették. A férfit az eset után felmondásra szólította fel a Sapientia EMTE, amit ő haladéktalanul meg is tett. Egyetemi óráit a mostani áldozat vette át. Az akkori bántalmazás ügyében a Kolozsvári Bíróság tavaly márciusban egy év három hónap börtönre ítélte Boné Ferencet, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette. (MTI)
Mint arról beszámoltunk, a Kolozsvárt Nagyáraddal összekötő országút mentén, a Bihar megyei Nagybáród község területén, egy elhagyott benzinkúthoz közeli bozótosban megtalálták a 30 éves Molnár Beáta holttestét, és azóta az ügyészség is megerősítette, hogy gyilkosság áldozata lett. A bűncselekménnyel az egyébként aradi származású Boné Ferencet gyanúsítják, aki ellen körözést adtak ki (nem tudni, hogy a férfi időközben elhagyta-e az országot, vagy itthon bujkál).
Máté András Levente kolozsvári ügyvédtől, korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselőtől azt kérdeztük, hogy milyen besorolású lehet a mostani gyilkosság, mi a kiszabható büntetés, illetve – amit a közvélemény is feszeget különböző fórumokon – megelőzhető lett volna-e a tragédia, ha esetleg Bonét már elsőre letöltendő börtönbüntetésre ítélik.
„Sajnos ki kell mondani, hogy az első tettnél – szerintem – túl enyhe büntetést szabott ki a bíró. Nem szoktam kommentálni a bírói ítéleteket, mert nem tartom erkölcsösnek és jogosnak, de ebben az esetben kivételt teszek. Csak annyit mondok: a törvény alapján a bírónak jogában állt volna letöltendőt kiszabni rá” – kezdte Máté András Levente.
A családon belüli erőszakot a 217/2003-as törvény bünteti, kiegészülve a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) előírásával. A 217-es törvény nemcsak a férj és feleség közötti erőszakot tartja agressziónak, hanem az élettársi viszonyban élő személyek közötti erőszakot is, tehát ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel tárgyalja mindkét helyzetet: akár házastársakról, akár együtt élőkről van szó – magyarázta a jogi szakember. A törvény szerint az erőszak nem csak fizikai lehet. „Verbális erőszak, ha egyfolytában szidom a másikat, kiabálok vele, lehet pszichológiai, tehát terror alatt tartom, s van a fizikai erőszak, a szexuális erőszak és így tovább” – sorolta Máté.
Halmozhatják a büntetést a korábbi ítélettel
„A Btk. 199-es cikkelye mondja ki, hogy ha bizonyos bűntényeket családtag ellen követünk el, az súlyosbító körülmény. Nem ismerem ennek az ügynek a részleteit, csak tudom, hogy – sajnos – megtörtént a tragédia. Ebben az esetben az elkövetőt emberöléssel fogják vádolni, és a bíró az, aki a körülmények és az előző büntetés figyelembe vételével kiszabja majd a büntetést. Annak alapján, hogy a gyanúsított ellen korábban már született egy jogerős ítélet, a bíró az ebben az ügyben kiszabandó büntetésre plusz éveket és plusz szankciókat tud rátenni. De ez nem súlyosbító körülmény, hanem súlyosbító tényező. Ha életfogytiglanra ítélik, akkor, ugyebár, nem lehet megtoldani a büntetést, de ha 15 és 25 év közöttit kap, akkor visszavonják a korábbi börtönbüntetés felfüggesztését, és hozzáadják a tárgyalás után kiszabott ítélethez” – mondta Máté András Levente.
A volt parlamenti képviselő szerint az ítéletet a Btk. alapján fogják meghozni; annak 189. cikkelye tisztázza az emberölés fogalmát, a kiszabható büntetés életfogytiglan, vagy 15–25 év közötti börtön, továbbá bizonyos jogok gyakorlásának a megvonása. „Erre jön az, hogy élettársak voltak, ami már súlyosbító körülmény. Hangsúlyozom, hogy körülmény, tehát az elkövetéskor fennálló helyzetre vonatkozik, hogy súlyosbító vagy enyhítő körülmény, a korábbi ítélet nem körülmény, hanem egy előzetes tett szankcionálásának minősül” – fűzte hozzá.
Máté András Levente szerint nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a gyanúsítottat a korábbi bűncselekmény miatt letöltendő börtönre ítélik, mert a társadalomkutatók vagy pszichológusok is legfeljebb megbecsülhetik, miként változik meg a rácsok mögött az elkövető, ám jogi szempontból nem jelentett volna megelőzést egy esetleges végrehajtandó börtönbüntetés.
CSAK SAJÁT