A román kormány hétfői ülésén jelentős gazdasági intézkedésekről döntött, amelyek nemcsak a jelenlegi, aggasztó költségvetési helyzet kezelésére irányulnak, hanem hosszú távon is meghatározzák az ország gazdasági irányvonalát. A döntéseket számos kritika érte. A kabinet ülése közben a kormánypalota előtt tiltakozások zajlottak.

A rendelet népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket tartalmaz – mondta a Maszol megkeresésére Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter. Mint mondta: „Románia 2024 végére  súlyos gazdasági helyzetbe került, ami a költségvetés kilenc százalékos csökkentését teszi szükségessé. Az évet körülbelül 8,7 százalékos költségvetési hiánnyal zárjuk. Ez azt jelenti, hogy az ország 2024-ben sokkal több pénzt költött, mint amennyi rendelkezésére állt.”

Az RMDSZ-es politikus kiemelte, hogy a többletköltségek elérték a 70 milliárd lejt. Ennek jelentős részét beruházások finanszírozására fordították, de a bérek és nyugdíjak emelkedése is komoly terhet rótt a költségvetésre. A miniszter hozzátette: „ezek a megemelt bérek és nyugdíjak tovább terhelik a költségvetést 2025-ben, ráadásul újabb emeléseket terveztek korábban. Ezeket a növekedéseket le kellett állítani, hogy biztosítani tudjuk a 2024-ben megemelt béralap fenntarthatóságát 2025-ben is.”

Kapcsolódó

Elfogadja a kormány a salátarendeletet

Elfogadja a kormány a salátarendeletet: gazdasági stabilitás érdekében hozott intézkedések.

kormány megszorítások

2025-ben teljesen új filozófiával kell nekivágni a jövőnek, és annak érdekében, hogy „karcsúbb államot" hozzanak létre, megszorításokat kell alkalmazniuk, bevezetniük – mondta a pénzügyi tárca vezetője. Hangsúlyozta: erről szólt a sürgősségi kormányrendelet.

„Vannak sajnos olyan elemek is, amelyek nekünk sem tetszenek, de a pénzügyminiszter nem mindig olyan döntéseket hoz, amelyek tetszenek. Ahhoz, hogy a stabilitást, a kiszámíthatóságot biztosítsuk, olyan döntéseket is hozunk, amelyek nem népszerűek. Ilyen például az adók módosítása. A mikrovállalkozásokat szerettem volna 2025-ben mentesíteni a döntésektől, de sajnos ez nem jött össze” – részletezte.

Románia uniós vállalása az, hogy 2025-re csökkenti a mikrovállalkozások adózási plafonját, és ezt a döntést hozta meg a kormány a sürgősségi kormányrendeletben. Ugyanakkor döntés született arról is, hogy az osztalékadó 8 százalékról 10 százalékra emelkedjen. Ez is olyan döntés, amelyet az RMDSZ nem támogatott, de közös döntésben nem mindig csak a szövetség véleménye érvényesül – hangsúlyozta Tánczos Barna.

„Mi nem így gondolkodunk, és azért jöttünk a kormányba, hogy az ilyen esetek ne forduljanak elő. Ha ilyen döntéseket kell meghozni, akkor azokat előzetesen meg kell tárgyalni, meg kell vitatni a felekkel, és ki kell elemezni azok hatását. Egy olyan döntéshozatali mechanizmusra szeretnénk átállni, amely biztosítja, hogy a vállalkozók, a polgárok több tiszteletet kapjanak” – fogalmazott a szaktárcavezető.

Kormányzati szerepvállalás 

Közép- és hosszú távon a feladatuk, hogy Romániát visszahozzák a tartható költségvetési deficit zónába. Olyan finanszírozási mechanizmust kell gyakorlatba ültetniük az elkövetkező években, amely lehetővé teszi, hogy támogassák a beruházásokat, kifizessék a béreket, és biztosítsák a tisztességes bér- és nyugdíjemeléseket. Ehhez segítségül kell hívniuk az Európai Uniót, és figyelembe kell venniük az uniós alapok és a hazai költségvetés rendelkezésre álló forrásait – fűzte hozzá Tánczos Barna.

„Fontos számunkra, hogy az adópolitikai döntéseket ne úgy hozzuk meg, hogy nem tervezzük meg időben és nem készítünk hatástanulmányokat, nem egyeztetjük a vállalkozókkal, akik befizetik az adókat, és fenntartják az állami apparátust. Egy karcsúbb államot szeretnénk építeni, ezért léptünk kormányra egy olyan időszakban, amikor talán az elmúlt 20 év legnagyobb kihívásaival kell szembenéznünk. Nem futottunk el a feladat elől. Az RMDSZ nélkül ma Romániának kisebbségi kormánya lenne. Én magyarázkodna minden külföldi intézmény előtt, hogy miért nincs politikai stabilitás, miért nincs stabil kormánya az országnak” – tette hozzá a politikus.

Társadalmi párbeszéd

Az intézkedéseket nemcsak a tartalmuk, hanem a döntéshozatal módja miatt is heves bírálatok érték. Sokan felrótták, hogy a kormány nem folytatott párbeszédet az érintett ágazatok képviselőivel.

A pénzügyminiszter elismerte a kritikák jogosságát, de a helyzet sürgősségére hivatkozott. „Ezeket a döntéseket még az előző fiskális évben meg kellett volna hozni, de az előző kormány naponta hárította a felelősséget, így a legutolsó pillanatra maradtak. Garantálom, hogy a jövőben nem ilyen munkamódszerrel fogunk dolgozni. Ki fogjuk gyomlálni az átláthatatlan döntéshozatali mechanizmusokat, és transzparenciát, kiszámíthatóságot, valamint tisztességes párbeszédet fogunk biztosítani” – mondta.

A miniszter ígéretet tett arra, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a társadalmi párbeszédre. „Bízunk abban, hogy a következő reformokat szélesebb körű egyeztetések előzik majd meg, mert az érintettek véleménye és támogatása nélkül nem lehet valódi változásokat elérni” – tette hozzá.

A pénzügyminisztérium: nehéz feladat és óriási felelősség 

„Nem véletlen a döntés, nem átverés vagy véletlen eredménye, Kelemen Hunor szövetségi elnök úr határozottan azt kérte: az RMDSZ kapja meg a pénzügyminisztérium vezetését. Ez volt a tárgyalások során az RMDSZ egyik fő kérése. Most először adatott meg egy erdélyi magyar embernek, hogy ezt a pozíciót betöltse, és valóban óriási felelősség olyan döntéseket hozni, hogy semmiképpen se tudják azt mondani, hogy nem végezzük el jól a feladatot” – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésünkre, hogy nem tartottak-e egy ilyen nehéz minisztérium átvételétől. „Én bízom benne, hogy egy jó csapattal, megfelelő támogatással, az RMDSZ szakmai közösségével ezt a munkát el lehet végezni, és az országnak stabilitást, biztonságot lehet adni” – tette hozzá Tánczos Barna.