Jól szereplet az RMDSZ, a szavazatok 6,55 százalékát kapta

Hétfőn hajnali fél 3 után nem sokkal ismert volt a szavazatok 90 százaléka. Az egy órával korábbi eredményekhez viszonyítva nem változott a sorrend, de biztossá vált az RMDSZ parlamenti részvétele, mert a kapott szavazatai száma bőven meghaladta a félmilliót, ez pedig több mint az öt százaléka a 9 453 809-es teljes szavazatszámnak.  

A voksok 90 százalékos feldolgozottságánál a képviselőjelöltekre leadott szavazatok alapján tehát továbbra is első helyen áll a PSD 23,43 százalékkal, második az AUR 17,50 százalékkal, és megtartotta harmadik helyét a PNL 14,01 százalékkal.

Az USR 11,14 százalékot szerzett, az RMDSZ követi 6,99 százalékkal, majd jön az S.O.S. Románia 6,79 százalékkal és a POT 5,90 százalékkal.

A szenátorjelöltekre leadott szavazatok alapján az S.O.S. Románia beelőzte az RMDSZ-t, ugyanis míg utóbbinak 7,05 százaléka van, addig előbbinek 7,21 százaléka.

A szenátusban alább található a sorrend:

• PSD – 23,90%
• AUR – 17,87%
• PNL – 14,61%
• USR – 11,15%
• O.S. Románia – 7,21%
• RMDSZ – 7,05%
• POT – 5,81%.

Nyolcvan százalékos feldolgozottság: körvonalazódik a végeredmény

A szavazatok nyolcvan százalékos feldolgozottságánál, 1.45 órakor már egyre tisztábban látszik, hogy mely pártok és milyen arányban jutnak be a parlamentben. A képviselőjelöltekre leadott szavazatok alapján még mindig magasan első helyen áll a PSD 23,63 százalékkal, majd az AUR következik 17,50 százalékkal, aztán a PNL 13,98 százalékkal, őket követi az USR 10,70 százalékkal, az RMDSZ még mindig bőven a bejutási küszöb felett 7,45 százalékkal, majd az S.O.S. Románia 6,77 százalékkal és a POT 5,85 százalékkal.

A szenátusban is ugyanez a sorrend:

• PSD – 24,12%
• AUR – 17,90%
• PNL – 14,50%
• USR – 10,75%
• RMDSZ – 7,50%
• O.S. Románia – 7,21%
• POT – 5,72.

Rareș Bogdan: Remélem, nem csúszunk el a neoprogresszivizmus irányába

Rareș Bogdan, a PNL korábbi első alelnöke és jelenlegi európai parlamenti képviselője, vasárnap este az exit poll-eredmények ismertetése után kijelentette: a PNL-nek ellenzékbe kellene vonulnia. Határozottan ellenezte egy újabb koalíció lehetőségét a PSD-vel, hangsúlyozva, hogy ez a döntés a párt politikai rövidlátását bizonyítaná. „Ha újra szövetséget kötünk a PSD-vel, az azt jelenti, hogy semmit sem értettünk meg, és teljesen idióták vagyunk” – mondta az interjúban.

Rareș Bogdan szerint a PNL hitelessége és hosszú távú politikai stratégiája érdekében elengedhetetlen, hogy a párt távol maradjon a kormányzástól, és az ellenzéki szerepkörből erősítse meg pozícióját a következő ciklusra. A politikus úgy látja, a PNL-nek hűségesnek kellene maradnia a hagyományos konzervatív értékekhez. „Remélem, nem csúszunk el a neoprogresszivizmus irányába, az USR, a Reper és a Sens környékére. Maradjunk a Brătianu-hagyományoknál: egy konzervatív-liberális párt, amely elkötelezett a román nemzet értékei iránt” – mondta Rareș Bogdan a Canal 33 csatornának adott interjúban.

Öt megyében áll az RMDSZ az élen

A szavazatok 70 százalékos összesítésénél, hétfőn 1.10 órakor a térkép szerint a megyék többségében a PSD vezet, négy megyében (Suceava, Arad, Temes és Konstanca) a szélsőséges AUR szerezte meg a legtöbb szavazatot 20 százalék körüli arányokkal, hat megyét (Bihar, Szilágy, Fehér, Szeben, Giurgiu és Ilfov) tudhat magáénak a PNL, míg az RMDSZ Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyében a legnépszerűbb. Az USR-nek csak néhány bukaresti kerületben sikerült többséget szereznie.

Az országos összesítésben a szenátusra leadott voksok számát tekintve még mindig a PSD vezet 24,23 százalékkal, majd az AUR 17,97 százalékkal, a PNL 14,36 százalékkal, az USR 10,26 százalékkal és az RMDSZ 8,14 százalékkal követi.

Simonis: Az egyik Európa-barát pártnak ellenzékben kellene maradnia

Alfred Simonis, a PSD Temes megyei vezetője és a Temes Megyei Tanács elnöke úgy véli, hogy Romániának nem kellene nemzeti egységkormányt alakítania. Úgy véli, az egyik Európa-barát pártnak ellenzékben kellene maradnia. Simonis ugyanakkor kizárja annak a lehetőségét, hogy a PSD vonuljon ellenzékbe, mert szerinte pártja nélkül nem lehet kormánytöbbséget alakítani.

Mint mondta, első helyezettként a PSD-t illeti meg a miniszterelnöki pozíció. Hozzátette: jelentős  különbségek vannak a PSD és az USR, illetve a PSD és a PNL között, így egy intenzív tárgyalásokkal teli hétre számít. Simonis szerint az is döntő lesz, hogy ki nyeri az elnökválasztást.

Az USR közeledik a dobogóhoz a szavazatok 60 százalékos feldolgozottságánál

A szavazatok 60 százalékos feldolgozottságánál, 00.45 órakor változott a sorrend a kevesebb mint egy órával korábbi 40 százalékos összesítéssel szemben: az USR-s szenátorjelöltekre leadott szavazatok száma meghaladta az RMDSZ voksait, így a jobboldali párt magabiztosan menetel előre a listán.

Ebben a pillanatban még mindig a PSD áll az első helyen 24,19 százalékkal, ezt követi az AUR 17,89 százalékkal, a PNL 14,19 százalékon áll, következik az USR 9,90 százalékkal, majd az RMDSZ 8,94 százalékkal. Az öt százalékos parlamentben jutási küszöböt vélhetően meglépi majd az S.O.S. Románia, amely a 60 százalékos összesítéskor 7,19 százalékon állt, ahogy a Călin Georgescu nevével fémjelzett POT is 5,59 százalékkal.

A megyék szerinti összesítésben az RMDSZ Hargita, Maros, Kovászna, Szilágy és Szatmár megyében szerzett többséget.

A POT vezetője vízböjtöt tart „hálája jeléül”

Anamaria Gavrilă, a POT (Fiatalok Pártja) elnöke, az AUR korábbi tagja, a parlamenti választások utáni első reakciójában bejelentette: néhány párttársával együtt vízböjtöt tart majd „hálája jeléül” pártja eredményeiért. „Szívből köszönjük a románoknak. Először is, dicsőség Krisztusnak mindazért, amit adott nekünk, és a Románia által követett irányért” – mondta Anamaria Gavrilă.

A POT-ot Anamaria Gavrilă alapította, aki jelenleg is képviselő. A politikus az AUR listáján került be a parlamentbe, de 2021 szeptemberében, alig egy év után kilépett a pártból. A párt Călin Georgescut támogatja az elnökválasztáson.

Pîrvulescu: Ha Georgescu győz, megpróbál egy szélsőjobboldali többséget kialakítani

Cristian Pîrvulescu politológus szerint a vasárnap esti exit poll eredmények  „egyértelmű szélsőjobboldali győzelmet, a TikTok győzelmét” mutatják. Az Agerpres által idézett politikai elemző úgy véli, a szélsőjobboldal felemelkedése azt jelzi, hogy Románia elveszítette a „hibrid háborút” az összeesküvés-elméletekkel és a közösségi médiával szemben.

„Ez a szélsőjobboldal egyértelmű győzelme, amely a mandátumok 30-40 százalékát szerezheti meg, és jelentős politikai erővé válhat. Ez a TikTok győzelme is, hiszen egy párt, amelyről korábban senki sem tudott, a POT (a Fiatalok Pártja – szerk. megj.) úgy tűnik, bekerült a parlamentbe. Ugyanakkor látható a rendszerpártok viszonylagos ellenállása, amelyeknek sikerült mozgósítaniuk helyi szervezeteiket. Az is nagyon világos, hogy az USR rendszerpárttá vált, de a szervezettség hiánya nem volt segítségére” – nyilatkozta Cristian Pîrvulescu a News.ro portálnak.

Szerinte minden a jövő héten fog eldőlni. „Úgy gondolom, hogy jövő héten lesz a második választási forduló, és az új elnök személyétől függően kialakulhat egy szélsőjobboldali, vagy egy centrista és Európa-barát többség. Jelen pillanatban nehéz ezt megmondani, ezért kell megvárnunk a hivatalos eredményeket, mert az exit pollok szerint a szélsőjobboldalnak 32 százaléka van. Úgy vélem, 35-40 százalékos lesz ez az arány, a többieké pedig 60 százalék. Nagyon nehéz lesz többséget kialakítani, és ha a szélsőjobb ellenzékben marad, az is rendkívül nehéz helyzetet teremt” – nyilatkozta Pîrvulescu.

Másrészt, Cristian Pîrvulescu szerint, ha Georgescu lesz az elnök, megpróbál majd egy szélsőjobboldali többséget kialakítani, amely azonban nem képes együttműködni. „Gondoljanak bele, hogy az AUR nem tud együttműködni sem a SOS-szal, sem a POT-tal, mert mindkettő az AUR belső szakadásából alakult. De végül Simion majd ráveszi őket, hogy megértsék egymást” – mondta Pîrvulescu.

Amikor arról kérdezték, mi történhet az elnökválasztás második fordulójában, és hogyan alakulhat a választások eredménye, Cristian Pîrvulescu azt mondta, hogy minden a PSD-től függ. Egyik oldalon az áll, hogy Elena Lasconi milyen álláspontot foglal el a PSD-vel szemben. Továbbra is bizonytalan, milyen szavazási iránymutatást fog adni a PSD az elnökválasztásra. „Még így is, a PSD szavazói közel állnak a szélsőségesekhez. Sokan közülük ugyanabban az összeesküvés-elméletekkel áthatott légkörben élnek, mert ez nem egy nemzeti identitásról szóló történet, hanem az összeesküvés-elméletekről és a közösségi hálózatokról” – mondta Pîrvulescu.

A Jobboldali Erők Szövetsége az USR jelöltjét támogatja az elnökválasztásokon

A Jobboldali Erők Szövetsége Elena Lasconit támogatja az államfőválasztás második fordulójában – jelentette be vasárnap este, az exit poll eredmények közzététele után Eugen Tomac. Az Agerpres beszámolója szerint a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke azt nyilatkozta, a Jobboldali Erők Szövetsége a rendelkezésére álló szerény erőforrásokkal azért kampányol a jövőben, hogy Románia megőrizze euroatlanti irányultságát.

Tomac, aki az Európai Parlament képviselője, arról is beszélt, hogy Brüsszelben „aggodalommal” követték a romániai elnökválasztás első fordulójának váratlan eseményeit, amikor egy eddig ismeretlen jelölt tört fel az „internet ködéből”, és az utolsó száz méteren az első helyre került. Ez egy olyan sebezhetőségre világít rá, amely gondolkodóba ejti az európai vezetőket, és egyértelművé teszi a jogszabályok hiányosságait – mondta.

Kifejtette, a TikTok működtetőinek magyarázattal kell szolgálniuk a közeljövőben, mert a szabályokon nyugvó választási folyamat került veszélybe.

A szavazatok 40 százalékos feldolgozottságánál is a PSD áll az első helyen

Éjfélkor, a szenátorjelöltekre leadott voksok esetében, valamivel több, mint 40 százalékos feldolgozottságánál a Szociáldemokrata Párt (PSD) 24,14 százalékkal az első helyen állt, ezt követte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 17,87 százalékkal.

Az eddig összesített adatok szerint az harmadik helyen állt a Nemzeti Liberális Párt 13,89 százalékkal, negyedik helyen pedig az RMDSZ 11,25 százalékkal. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyelőre csak 8,97 százalékon állt, mögötte a hatodik helyen az S.O.S. Románia 7,10 százalékkal, majd a Fiatal Emberek Pártja (POT) 5,39 százalékon.

Az eredmények akkor lesznek igazán relevánsak, amikor beérkeznek az első számok a nagyvárosokból, a népes szavazókörzetekből. Ekkor várható az is, hogy az USR dobogós helyre kerül.

Megtévesztő pártnevek miatt veszíthet szavazatokat a PSD

Szociáldemokrata politikusok arra panaszkodnak, hogy a PSD sok szavazatot veszíthetett azzal, hogy több kis párt a PSD-től alig különböző névvel és jelképpel szerepelt a szavazólapokon. Az egyik ilyen párt a PSD-U, azaz az Egyesült Szociáldemokrata Párt. A voksolók egy része abban a hitben szavazhatott a PSD-U-ra, hogy a PSD-re adja szavazatát.      

„Örömet okoz, hogy Háromszék, Székelyföld, Erdély népe egy emberként mozdult meg, éreztük ma, hogy egyszerre dobban a szívünk, egyszerre tettük jó helyre a pecsétet” – fogalmazott Tamás Sándor. Az RMDSZ háromszéki elnöke az exit poll eredmények közzétételét követően rámutatott: az elmúlt húsz évben az RMDSZ most kapta a legtöbb szavazatot Háromszéken.

Hozzátette: a vasárnapi parlamenti választás nemcsak az RMDSZ-ről szólt, hanem a magyar közösség jövőjéről. Gyakorlatilag Háromszéken a vidék és a város, a kétkezi munkásemberek, orvosok, tanárok, művészek, sportolók, mindenki egy emberként mozdult meg. Megható érzés. Ilyenkor kell szerénynek lenni, és eredménnyel, tisztességgel dolgozni tovább, mondta Tamás Sándor, aki a háromszéki parlamenti képviselőknek sok munkát kívánt, olyant, amelynek értelme, haszna és gyümölcse van.

„Az elmúlt hetekben arról beszéltünk, hogy mi, erdélyi magyarok nem engedhetjük meg magunknak, hogy december elsején ismét szomorúak legyünk, nem lehettünk ma vesztesek” – fogalmazott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ehhez azt kellett elérni, hogy a székelyföldi, erdélyi megyék, ahol sok magyar él, az országos részvételi lista első felében szerepeljenek.

Optimista légkörben értékelték a parlamenti választás vasárnapi eredményeit az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének késő esti eredményváró eseményén Csíkszeredában. A megszólaló politikusok mindegyike kiemelte Hargita megye kimagasló részvételi adatait és felelősségteljes képviseleti munkát ígértek a választól felhatalmazás révén.

Feszült várakozás előzte meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének vasárnap késő estére meghirdetett eredményváró eseményének hivatalos sajtótájékoztatóját. A megjelent politikusok, önkéntesek a sajtó munkatársaival közösen figyelték az urnazárást követő első híreket. A monitorokon a magyar érdekképviseleti párt stabilan megállapodott a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékos eredményen. Kelemen Hunor szövetségi elnök Kolozsváron elhangzott beszédét követően sajtótájékoztatót tartottak a csíki jelöltek, illetve tisztségviselők is.

Forgatókönyv: hárompárti kisebbségi kormánykoalíció alakulhat

A sajtóban megjelent elemzői vélemények szerint nem kizárt, hogy egy olyan hárompárti - USR, PNL, RMDSZ - kormánykoalíció alakulhat, amelynek parlamenti támogatást biztosít a PSD. A szociáldemokraták így egyfajta ellenzéki szerepben maradnának.    

Crin Antonescu: Rémálom a jelenlegi helyzet

A PNL volt elnöke, Crin Antonescu, az Antena 3 tévécsatornán kijelentette: Románia nyugati orientációja megőrzésének egyetlen módja egy széles körű, Európa-barát koalíció létrehozása, amely a PSD-ből, PNL-ből, USR-ből és az RMDSZ-ből állna. Antonescu bírálta többek között Nicolae Ciucát is, akiről azt mondta, hogy „ostoba papírokat" írt alá, melyekben vállalta, hogy nem alakít kormányt a PSD-vel a választási kampány során. Antonescu „rémálomnak” nevezte a jelenlegi helyzetet, és azt mondta, hogy az olyan legionáriusok, mint Georgescu, „nemcsak az EU-t és a NATO-t tagadják, hanem az egész nyugati civilizációt és annak értékeit is”. 

Közzétették a 21 órai exit poll eredményeket

Nem módosultak jelentősen a számok a CURS este kilenc órai helyzetet ismertető exit poll felmérése szerint: a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi jelöltlistáira a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott a vasárnapi parlamenti választásokon.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőjelöltjei a választópolgárok 19,30 százalékának szavazatát szerezték meg. A harmadik helyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) végzett, 15,70 százalékkal, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) követ 15,30 százalékkal.

A további sorrend:

• SOS Románia - 5,50%
• Fiatal Emberek Pártja - 5,50%
• RMDSZ - 5%
• SENS - 3,40%.

A PSD szenátusi jelöltlistáira 25,70 százalék szavazott, az AUR szenátorjelöltjei pedig a szavazatok 19,50 százalékát szerezték meg. A harmadik helyen az USR áll, amelynek szenátorjelöltjei a szavazatok 15,70 százalékát szerezték meg. A PNL szenátusi jelöltlistája 15,60 százalékot kapott.

A további sorrend:

• SOS Románia - 5,50%
• Fiatal Emberek Pártja - 5,30%
• RMDSZ - 5%
• SENS - 3,10%.

Visszaélést jelentett az Expert Forum

„Elkezdték kiküldeni a szavazatszámlálásról a megfigyelőinket” – jelentette személyes Facebook-oldalán az Expert Forum egyik munkatársa. Laura Ștefan szerint egy pitești-i és két bukaresti szavazókörzetben történt visszaélés. Hangsúlyozta: törvény szerint a megfigyelők az eredményt megállapító jegyzőkönyvek elkészültéig a helyszínen maradhatnak.

Az Expert Forum urnazárást követően kiadott közleménye szerint a nap folyamán több bejelentés érkezett hozzájuk arra vonatkozóan, hogy korlátozni próbálják a megfigyelők jogait, ugyanakkor többeket nem akartak engedni voksolni a lakcímüktől eltérő, de azonos szavazókörzethez tartozó helyszínen. Több bejelentés érkezett ugyanakkor a kampánycsend és a szavazati titok megsértése miatt is.

Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, a párt államfőjelöltje a kilenc órai exit poll eredmények közzététele utáni felszólalásában óvatosan viszonyult a számokhoz az előző heti, elnökválasztások alkalmával tapasztalt meglepetések után. Mint mondta, nagyon sok emberrel találkozott az elmúlt héten, akik kifejezték neki aggodalmukat, hogy mi történik az országban.

„A demokráciáért, a békéért és az egymás közötti megértésért imádkoztam. Mi, együtt csodákat művelhetünk. Ha összefogunk, akkor a TikTok orosz robotjai nem tudják tönkretenni a demokráciát. Nincs, ahogy ezt megtegyék. Nem felejtettük el a tankjaikat, amikor elfoglalták az országot, és nem felejtettük el, mennyi szenvedést hoztak” – fogalmazott a politikus.

Mint mondta, érti, hogy miért haragos, frusztrált a társadalom, ez pedig annak az eredménye, amit a régi politikusok műveltek az elmúlt 35 éveben: ők hozták létre azt a rendszert, ami most feldühitette a román népet. Hozzátette, az elmúlt napok egy rémálom volt, mert rájött arra, hogy nem jelöltekről és politikáról van most szó, hanem a demokráciáról, illetve arról, hogy bent marad-e Románia az Európai Unióban és a NATO-ban.  

Meghaladta az 52 százalékot a részvétel

A diaszpórával együtt 52,33 százalékos volt a részvétel a parlamenti választásokon amikor Romániában bezártak a szavazóhelyiségek. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) internetes oldala alapján az ország területén 48,19 százalékos volt a részvétel, ami azt jelenti, hogy 8 679 215 személy szavazott. A külképviseleteken vasárnap 21 óráig 744 350-en voksoltak.

Hargita megye 58,80 százalékkal az élen zárt, mögötte Bihar megye 56,67 százalékkal a második lett a részvételi arány tekintetében. Magas volt a szavazási kedv Kolozs (54,99 százalék), Szilágy (54,27%) és Kovászna (53,83%) megyékben is.

A legmagasabb részvétel:

• Hargita megye 58,80 százalék
• Bihar megye 56,67 százalék
• Kolozs megye 54,99 százalék
• Ilfov megye 54,76 százalék
• Szilágy megye 54,27 százalék
• Kovászna megye 53,83 százalék

A legalacsonyabb részvétel:

• Bákó megye 41,81 százalék
• Botoșani megye 40,83 százalék
• Iași megye 40,73 százalék
• Vaslui megye 33,02 százalék

Ami a statisztikai adatokat illeti: a 45-64 év közötti korosztály volt a legaktívabb, közel kétszer annyian mentek el szavazni, mint a 35 és 44 év közöttiek, akiknél némiképp több 65 év felletti polgár járult az urnák elé.

Simion nem hisz az exit poll eredményekben

George Simion, az AUR elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján elmondta, nem hisz az exit poll eredményekben. Szerinte választási csalás történt, és mint mondta, a csalókat felelősségre kell vonni.

Gratulált a POT-nak és az SOS pártnak is. Úgy fogalmazott: „eljött a mi időnk, hogy megszólaljunk és hallassuk a hangunk. A rendszer megpróbált legyőzni minket, de nem sikerült”. Az exit poll eredmények szerint az AUR a második helyen áll, a szavazatok mintegy 19 százalékát szerezte meg.

„Ma este az urnazárás után az első szó a köszönet. Hadd mondjam el, hogy nagyon büszke vagyok a magyar közösségre, hiszen egy nagyon nehéz választási kampány végén bebizonyította, hogy erős, szolidáris a magyar közösség. Felelősséget vállal magáért és az országért” – mondta el Kelemen Hunor, miután elérhetővé váltak az exit poll eredmények, amely szerint az RMDSZ megszerezte a szavazatok öt százalékát.

Mint mondta, az exit poll eredményt nem szeretné kommentálni, hiszen bár most 5 százalékot adtak az RMDSZ-nek, a végeredmény korábban is más eredményt mutatott. „A mi számításaink szerint magas részvétellel 5,5–5,7 százalékos az eredmény, de meg kell várni a végeredményeket” – tette hozzá.

„Ma este a köszöneté a szó, köszönet mindazoknak a szavazóknak, akik minden körülmények között kitartottak mellettünk, a legnehezebb és a legsötétebb időszakokban is. Hálás köszönet azoknak, akik szavaztak, hiszen látták azt a veszélyt, ami az erdélyi magyar közösségre leselkedik. Köszönet azoknak is, akik évek óta nem szavaztak, de ma elmentek és támogatták az RMDSZ-t. Köszönet azoknak, akik Románia határain kívül élnek és ma az előző választásokhoz képest sokkal nagyobb arányban vettek részt, és ránk szavaztak” – tette hozzá.

Mint Kelemen Hunor elmondta, azt látják a mérésekből, hogy elsősorban az a korosztály mozdult meg, amelynek van emléke a ’89-es időszakról, de sok helyen a fiatalok is megmozdultak.

„Külön jólesik, hogy a magyar megyék az élvonalban vannak. Ez azt mutatja, hogy nehéz időkben a közösségek megmozdulnak és tenni akarnak. Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk, és ez mindenki számára fontos volt” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.

Diana Șoșoacă csalásról beszél, és a parlamenti választások törlését követelné

Diana Șoșoacă „tömeges csalás” miatt a parlamenti választások törlését fogja követelni, mondta az este 21 órai exit-poll utáni első nyilatkozatában. „Taxik több zsáknyi szavazattal távoztak” – mondta a szélsőséges SOS Románia párt vezetője, aki az urnazárás utáni első exit-poll szerint a szavazatok 5,5%-át kapta.

„Három országban még mindig tart a szavazást (...) Nincs joguk úgy kihirdetni az eredményeket, hogy befolyásolják a szavazást. Büntetőjogi feljelentést fogunk tenni a kormány, a külügyminisztérium és a tévécsatornák ellen. Az SOS párt nem boldog, mert nem lehet boldognak lenni, amikor az ország káoszban, összeomlásba és csődben van (...) Ha belemennek ebbe a lopásba, követelni fogom a parlamenti választások törlését, mert tömeges csalás történt (...) több zsáknyi szavazatot találtak (...) taxik mentek több zsáknyi szavazattal”. Șoșoacă képviselő azt mondta, hogy szenátorként talán visszatér Romániába, hogy „megnehezítse a politikusok dolgát”.

Ilie Bolojan: elkerülhetetlen lesz a kormánykoalíció

A Nemzeti Liberális Pártra (PNL) leadott szavazatokat megköszönve Ilie Bolojan úgy ítélte meg, hogy egyrészt azok szavaztak rájuk, akik egy héttel korábban az elnökválasztás első körében is tették, másrészt többen visszatértek hozzájuk. „Ígérjük, nem hagyjuk cserben őket” – mondta a liberális párt vezetője. Az exit-poll eredmények láttán elkerülhetetlennek tartja a kormánykoalíció kialakítását, a PNL pedig hajlandó részt venni benne. Döntő tényező akar lenni az ország modernizálásában, a tárgyalások alapját pedig a hét folyamán bemutatott programjuk képezheti. Reméljük, hogy a felelős pártok nyitottak lesznek a tárgyalásra arról, hogy milyen módon vihetjük az országot előre, mondta az urnazárást követően Bolojan, miután a felmérések szerint a PSD és az AUR mögött a harmadik helyen zártak 15 százalék körüli eredménnyel.

Marcel Ciolacu: a politikai és társadalmi egyensúly biztosítékai maradunk

A parlamenti választások urnazárását követően az exit-poll felmérések alapján élen végzett Szociáldemokrata Párt (PSD) leköszönő elnöke, Marcel Ciolacu kijelentette, hogy a PSD élni fog a románoktól kapott megbízatással, a politikai és társadalmi egyensúly biztosítékai maradnak. „Ma, a románok megerősítették, hogy a PSD a fő politikai erő Romániában” – hangsúlyozta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hivatalos eredményhirdetésig nem kíván nyilatkozni, de azt megjegyezte: az eredmények jelzésértékűek, a románok azt üzenik a politikumnak, hogy továbbra is európai támogatással fejlesszék az országot, de védjék meg az identitást, a nemzeti értékeket és a hitet.

277 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez

A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora esti órákig 277 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.

Monica Dajbog tájékoztatása szerint a bejelentések közül 22-nek a kivizsgálása még folyamatban van, 116 alaptalannak bizonyult. Négy bejelentést a Központi Választási Irodának (BEC), további ötöt a megyei választási irodákhoz továbbította – írja az Agerpres.

A szavazóhelyiségek megnyitása óta a belügyi hatóságok 37 pénzbírságot szabtak ki összesen több mint 100.000 lej értékben, 67 esetben pedig figyelmeztettek. Ezenkívül 69 ügyben bűntetőeljárást indítottak - részletezte Dajbog a 20 órai sajtótájékoztatón.

Délután Szatmárnémetiben hat szavazóhelyiségben rövid időre felfüggesztették a választási folyamatot az áramszolgáltatás hiánya miatt. Később a választás újra normális körülmények között zajlott a helyzetet az áramszolgáltató orvosolta a problémát, tájékoztatott a megyei kommunikációs központ, írja az Agerpres.

Szatmár megyében hét bejelentést regisztráltak a vasárnapi választások kapcsán, ebből öt a közösségi médián keresztül történő propaganda folytatásával függött össze, ezek ellenőrzése folyamatban van, két bejelentés pedig a szavazólapok szavazófülkében történt fényképezésére vonatkozott. Ebben a két esetben bírságot szabtak ki összesen 4500 lej értékben.

20 órás adatok: 51,17 százalékos a részvétel

20 óráig 9 215 792 millióan szavaztak az országban és a külföldi szavazóhelyiségekben. A teljes részvételi arány 51,17 százalékos. Bihar megyében 55,37, Szatmár megyében 44,71, Szilágy megyében 53,15, Kolozs megyében 53,33, Maros megyében 49,79, Hargita megyében 57,85 és Kovászna megyében 52,88 százalékos a részvételi arány.

Magasan vezet továbbra is Hargita megye, ahol a legaktívabbak a szavazók, őt követi Bihar megye. Gorj megyében 51,36, Argeș megyében 52,62, Olt megyében 52,49 százalék a részvétel.

Több mint százezren szavaztak a Szilágyságban

A 20.00 órás adatok szerint a Szilágyságban 101 625 személy ment el szavazni, a jogosultak 53,04%-a. 90 százalék fölötti részvétel volt Zsobok településen, 80%-nál többen mentek el szavazni a Haraklány községi Diósadon, és meghaladta a 70 százalékot Ketesd és Szilágyborzás. A magyar községek túlnyomó része 60 százalék fölött ment el szavazni. A városokat illetően Zilahon mind ez idáig 48, Szilágysomlyón 45, Zsibón 46, Szilágycsehben 49 százalék a részvételi arány. (Kulcsár Mária)

A CNA szerint Simion a TikTokon kampányol vasárnap

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) vasárnap értesítette a Központi Választási Irodát és az Állandó Választási Hatóságot (AEP), hogy George Simion, az AUR elnöke a TikTok-on kampányol, ami ellentétes a parlamenti választásokról szóló törvénnyel, számol be az Agerpres. Mint írják, a javaslatot Mircea Toma, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja tette. „Kedves kollégák, hivatalosan tájékoztatom önöket, hogy értesítettük a Központi Választási Irodát (BEC) és az Állandó Választási Hatóságot (AEP), hogy Simion úr a választás napján kampányol” – mondta Monica Gubernat, a CNA elnöke a tanács ülésének végén. Hozzátette, ezt a BEC-nél is regisztrálják.

Imre bácsi is fontosnak tartotta, hogy leadja a voksát

A gyimesközéploki Imre bácsi 92 esztendősen sem hagyta magát, fontosnak tartotta a magyar ügyet, így elment szavazni.

Az erdélyi magyarság mindent elveszíthet a vasárnapi romániai parlamenti választáson, amit 1990 óta megnyert – mondta a román szenátus Bihar megyei tagja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa az M1-en.

Cseke Attila hozzátette, „minden a tét”, ezért biztat mindenkit, hogy menjen el szavazni, mert veszélyben van az anyanyelvi oktatás, a magyarság kulturális intézményei, hagyományai, értékei.

„Az elmúlt egy hét történéseit figyelembe véve világos, hogy most a józan észnek kell következnie, csak ez hozhatja vissza a közéletbe a magyarok tiszteletét, a magyarok jogainak megvédését a közpolitikába. Nemcsak a következő négy, hanem harminc, ötven évet is meghatározhatja az, hogy hogyan szerepel a romániai magyar közösség” – hangsúlyozta.

Azt mondta: nagy lesz a részvétel a választáson, és „mi, magyarok ma nem veszíthetünk”.

„Eddig mindig sikerült, most is meg tudjuk csinálni, hogy legyen a magyaroknak képviselete” – fogalmazott a politikus.

Kemény mozgósítás van a parlamenti választásokra Moldova Köztársaságban. Sorok kígyóznak a kisinyovi szavazóhelyiségek előtt. Közel 60 ezer kettős állampolgárságú moldovai szavazott a romániai parlamenti választásokon 16 óráig, 18.40-kor pedig már közel 71 800-an adták le szavazatukat. 

19 órás adatok: 49,09 százalékos a részvétel

19 óráig több mint 8 841 072 millióan szavaztak az országban és a külföldi szavazóhelyiségekben. A teljes részvételi arány 49,09 százalékos. Bihar megyében 52,98, Szatmár megyében 42,98, Szilágy megyében 50,96, Kolozs megyében 50,52, Maros megyében 47,55, Hargita megyében 55,45 és Kovászna megyében 50,95 százalékos a részvételi arány.

Magasan vezet továbbra is Hargita megye, ahol a legaktívabbak a szavazók, őt követi Bihar megye. Olt megyében 51,11 százalék a részvéel, Argeș megyében pedig 50,88.

Ajnádon a 97 éves Anti bácsi is a jövőre szavazott

A Hargita megyei Ajnádon a 97 éves Sipos Antal is részt vett a parlamenti választásokon, és a biztos jövőre szavazott.

93 évesen is elment szavazni Erzsike néni

Gyimesközéplokon a 93 éves Erzsike néni már szavazott – osztotta meg Facebook oldalán Tánczos Barna szenátor. Hozzátette: „Kövessük a pédáját! Minden szavazat számít”.

Megint meglepetések érthetnek az exit poll eredmények után

Politikai pártforrások szerint az urnáktól távozók jelentős, 12-13 százaléka nem akar nyilatkozni arról, hogy kire adta szavazatát, írja a Digi24. Ez meglepetésekhez vezethet a parlamenti választások végső pártrangsorában, teszik hozzá. 

Ne engedjük, hogy holnaptól sötétség telepedjen az országra!

Egy korábbi koncertje felvételével buzdít szavazásra Miklós Zoltán sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő. A civilben dobosként is ismert politikus a Semaphore együttessel közös tavalyi koncert felvételét osztotta meg közösségi oldalán, szavazásra ösztönözve. 

Ahogy az Iron Maiden is üzeni: ‘Fear of the dark’ – Ne engedjük, hogy holnaptól sötétség telepedjen az országra! Szavazzatok most! (Kovács Zsolt)

Miklós Zoltán a választási kampányban is közölt már zenés videót. Abban azt üzeni: „Győzzön a jó zenész. Vasárnap mutassuk meg, hogy miénk itt a tér. Szavazni rock'n roll!

A vasárnap 17.15 órai részvételi helyzetet néztük meg az összes Kézdiszéki településen. Vannak helyek, ahol nagyon jó a mozgósítás és a szavazási kedv, máshol visszafogottabb. Kézdivásárhelyen 44,01 százalék voksolt, de van, ahol 64 százalék feletti és van olyan település is, ahol 30 százalék alatti volt délután a voksolók aránya. Az Ozsdolához tartozó Hilibben volt 17 óra után a legmagasabb, 64,22 százalékos a részvételi arány.

18 órás adatok: 46,14 százalékos a részvétel

Vasárnap 16 óráig 8 371 599választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel elérte a 46,14 százalékot.

A nagyszámú magyar lakossággal rendelkező megyékben a következőképpen alakult 18 óráig a jelenlét az urnáknál: Hargita megye az élen van 51,96 százalékkal, Bihar megye az országos átlag felett 49,51 százalékkal, Kovászna megye is meghaladja valamivel az országos átlagot a 47,72 százalékkal. Kolozs megyében 46,51 százalékos, Szilágy megyében 47,86 százalékos, Maros megyében 44,57 százalékos a jelenlét, Szatmár megyében pedig 49,86 százalékos.

Olt megye is az élen van 48,62 százalékkal, Argeş megye 48,17 százalékkal,  Mehedinţi 46,69, Buzău pedig 47,26 százalékkal.

Maros megye: továbbra is az országos átlag alatt van a részvétel

Miközben külföldön és országos szinten is rekordmagas a részvétel, Maros megye továbbra is az országos átlag alatt van.

„Maros megyében ma többen mentek el szavazni, mint a négy évvel ezelőtti parlamenti választásokon, azonban továbbra is 2,5-3 százalékos lemaradásban van a megye az országos átlaghoz képest” – nyilatkozta Csibi Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Fél hatkor országosan a lakosság 44%-a szavazott, míg Maros megyében ez az arány 41,8% volt.

Csibi Attila hangsúlyozta, hogy különösen fontos lenne behozni a lemaradást, mivel rekordmagas részvétel tapasztalható mind belföldön, mind a külföldi választókörzetekben. Délután öt óráig több mint 550 ezer külföldön élő román állampolgár szavazott, ami kétszerese a négy évvel ezelőtt urnazáráskor regisztrált számnak. A legaktívabb külföldi szavazók Olaszországban, Nagy-Britanniában és Németországban voltak, akik szavazatai több mint 3 százalékkal növelik az országos részvételi arányt. A nagyszámú külföldi szavazat nem a magyar képviseletet erősíti.

„Ezért mi sem maradhatunk távol. Most minden szavazat kulcsfontosságú!” – emelte ki Csibi Attila a Maros megyei RMDSZ közleménye szerint.

Több mint 160 választási incidensről érkezett bejelentés

A rendőrséghez vasárnap 162 bejelentés érkezett lehetséges választási incidensekről, amelyek közül 15 ellenőrzésw folyamatban van, 69-et pedig nem erősítettek meg – közölte délután Monica Dajbog, a belügyminisztérium szóvivője. „Négy bejelentést továbbítottak az illetékes választási irodáknak megoldásra” – mondta a belügyminisztérium szóvivője, idézi az Agerpres. A belügy munkatársai 59 büntetést szabtak ki – 41 figyelmeztetést és 18 bírságot 64 200 lej értékben. 45 lehetséges szabálysértés miatt bűnügyi eljárást indítottak.

Forrásaink szerint a 16 órás adatok alapján az RMDSZ a szavazatok négy százalékát szerezhette meg a parlamenti választásokon. A bejutáshoz azonban 5 százalékra lenne szükség.

Első helyen a PSD (Szociáldemokrata Párt) állhat 25 százalékkal, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) 19-21 százalékkal a második, az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség) következik a sorban 13-15 százalékkal. A PNL (Nemzeti Liberális Párt) 13-14 százalékot szerezhetett meg, az ultranacionalista Diana Șoșoacă által létrehozott S.O.S 6-7 százalékon, a magyargyűlölő, legionárius tisztelő Calin Georgescu híveit tömörítő POT 6 százalékon állhat, ezt a pártot követheti az RMDSZ 4 százalékkal. A SENS párt is 4 százalékon állhat, az DR 1,5, a REPER, a Drept is 1 százalékon.

17 órás adatok: 42,12 százalékos a részvételi arány

17 óráig több mint 7,5 millióan szavaztak az országban és a külföldi szavazóhelyiségekben. Az országos részvételi arány 39,06 százalékos, míg a teljes részvételi arány 42,12 százalékos. Bihar megyében 45,67, Szatmár megyében 37,08, Szilágy megyében 43,54, Kolozs megyében 42,57, Maros megyében 40,58, Hargita megyében 47,96 és Kovászna megyében 44,14 százalékos a részvételi arány.

Tíz százalékkal magasabb a részvétel, mint négy évvel ezelőtt. Magasan vezet továbbra is Hargita megye, ahol a legaktívabbak a szavazók, őt követi Bihar megye, majd Olt, Argeș és Kovászna megye következik a sorban a részvételi arány tekintetében. 

Csaknem 7400 elítélt szavazott a vasárnapi parlamenti választásokon abból a csaknem 7800-ból, akik kifejezték erre vonatkozó szándékukat – közölte vasárnap az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság (ANP).

A romániai büntetés-végrehajtásban incidensek nélkül zajlott le vasárnap a szavazás, közölte az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság. Az igazgatóság alá tartozó büntetés-végrehajtási intézményekben 24 710 elítéltet tartanak fogva vasárnapi adatok szerint. Közülük 8648 személyt azonosítottak, akiknek szavazati joga van a szenátusi és képviselőházi választásokon, és 7780 fogvatartott fejezte ki szavazási szándékát, akik közül 7363-an éltek szavazati jogukkal. 115 szavazóhelyiséget és 121 speciális urnát jelöltek ki erre a célra a börtönökben, írja az Agerpres.

Aki a választás során külföldön turistaként tartózkodik és szavazni óhajtana: nem biztos, hogy sikerrel jár. A kirándulókat ugyanis nem mindenhol engedik voksolni.

A németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban turistaként tartózkodó olvasóink úgy döntöttek: idejükből rááldoznak és elmennek szavazni az Aachentől 95 kilométerre lévő Bonn-i román konzulátusra – az alkalom városnézésnek is megfelelt.A konzulátuson közölték: nem szavazhatnak. Mint kiderült, hiába rendelkeznek román személyigazolvánnyal és persze állampolgársággal, a külföldön tartózkodók közül Bonnban csak azokat engedik voksolni, akik állandó tartózkodási engedéllyel (német lakcímkártyával) rendelkeznek.

Viszont a Budapesten szintén turistaként tartózkodó olvasóink azt jelezték, hogy bár nincs magyar lakcímkártyájuk, tudtak szavazni a konzulátuson. Voksukat a romániai parlamenti választásokra már szombaton leadták.

(Nagy Imre) 

Negyven százalék fölött vannak a szilágysági magyar községek

Szilágy megyében 36,67 százalék volt a részvétel 16 órakor, ez azt jelenti, hogy több mint 70 ezren szavaztak.

A jelenlegi adatok szerint a szilágysági magyar községek többnyire meghaladták a 40 százalékot: Szilágybagos 48,6%, Haraklány és Váralmás 46,6%, Kárásztelek 45,8%, Szilágysámson 45,1%, Szilágyszeg 44,1%, Kusaly 43,6%, Kraszna 42,7%, Debren 42%, Sarmaság 41,7%, Szilágynagyfalu 41,1%, Kémer az 50-et is túllépte.

Ami a városokat illeti, Zilahon 33, Szilágycsehben 35, Szilágysomlyón 30, Zsibón 32 százalék a részvételi arány. 

Nyomozást folytat a rendőrség, miután a gyanú szerint az egyik Dolj megyei településen a mozgóurnás szavazási bizottság tagjai tíz embernek azonos típusú szavazólapból kettőt adtak át. Miután egy választópolgár bejelentette, hogy kettő helyett négy szavazólapot kapott, a mozgóurnás szavazás megszakadt.

A Dolj Megyei Rendőrfelügyelőség képviselői bejelentették, hogy Giubega falu rendőrségét vasárnap arról értesítették, hogy a mozgóurnás szavazás során több polgár kétszer szavazott. A rendőrségi ellenőrzés során kiderült, hogy a mozgóurnás szavazóbizottság tagjai, egy 48 éves férfi és egy 59 éves nő, két-két szavazólapot – kettőt a szenátusra és kettőt a képviselőházra – osztottak ki mintegy tíz Perișor községbeli személynek, a szavazólapokat egymásba tették, közölte a Dolj megyei rendőrség. 

Amikor az egyik választópolgár észrevette, hogy négy szavazólapot kapott, és kettőt visszaadott, a mozgóurnás szavazást megszakították, és értesítették a megyei választási irodát. A rendőrök szavazási csalás miatt indítottak büntetőeljárást, és folytatják a nyomozást az ügyben, számol be a News.ro.

Csibi Attila: El kell menni szavazni! Csak ma tehetjük ezt meg!

Lemaradt Maros megye a részvétel tekintetében – nyilatkozta Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, aki arra figyelmeztetett, hogy ha a következő órákban ezen nem sikerül javítani, veszélyben lesz a magyar közösség parlamenti képviselete.

„Országos szinten rekordmagas a részvétel. Az elmúlt 20 évben egyetlen választáson sem volt ekkora. Délután 4 órakor országos szinten a részvétel 37,73% volt, ehhez képest Maros megyében csupán 34,9. Ez majdnem 3%-os lemaradást jelent az országos átlaghoz, és 5-6%-ot a déli megyékhez képest. A négy évvel ezelőtti parlamenti választáshoz képest mintegy 15 százalékkal többen mentek el szavazni ma 4 óráig” – ismertette a részvételi adatokat Csibi Attila.

Az RMDSZ Maros megyei elnök hangsúlyozta, a magas részvétel nem kedvez a magyar közösségnek. „Ha nem megyünk el elegen szavazni, akkor képviselőink nem fognak bejutni a parlamentbe, nem fogjuk elérni az 5 százalékos küszöböt” – ismertette a választások tétjét a politikus.

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke arra buzdította a Maros megyei lakosokat, hogy ne halogassák a szavazást, mindenki menjen el minél korábban szavazni. „Ma döntünk arról, hogy lesz-e magyar jövő Romániában, hogy lesz-e képviselete a magyaroknak Bukarestben. Minden szavazat számít!” – mondta Csibi Attila.

Az eddigi adatok azt mutatják, hogy az 1990-es években rendkívül aktív, majd a 2000-es években kiábrándult generációk visszatértek szavazóurnákhoz. Közéjük tartoznak a mai 50 év felettiek, a legnépesebb nemzedék Románia jelenkori történetében.

Azt nem lehet tudni, kire szavaztak, de az látszik, hogy az előző parlamenti választások óta a legnagyobb abszolút számbeli növekedés tőlük származik, vagyis az úgynevezett „dekrétgyerekektől”, akikről a történészek azt mondják, hogy 18-25 évesen ők buktatták meg Ceauşescut, számol be a Hotnews.

Múlt vasárnap, az elnökválasztás első fordulójában az előző választásokhoz képest a legnagyobb növekedés a 18-24 évesek körében volt, őket követte a 25-34 éves korosztály. Ők aktívabbak voltak, mint az átlagos választópolgárok.
Ezúttal az átlagos növekedés a 2020-as parlamenti választásokhoz képest igen magas, 56 százalékos, túlnyomórészt a többi korcsoportból származott. Az abszolút számokban kifejezett nagy növekedést a 45 év feletti szavazók produkálták. Ez 13 óráig 1,2 millióval több, mint 2020-ban.

A dekrétgyerekek nemzedéke a 90-es években 65-70%-os választási részvételi arányt produkált. Még amikor az Emil Constantinescu által képviselt ellenzék először győzött, 1994-1996-ban, akkor is 65%-os volt a részvétel.

Később már nem szavaztak nagy számban, a közvélemény-kutatások évről évre a politikából való kiábrándulásukat jelezték. Ezzel párhuzamosan a választásokon való részvétel is csökkent, először 50%-ra, majd 40%-ra, egészen a 2020-as 35%-os mélypontig. Most azonban újra szavaznak.

16 órás adatok: 37,73 százalékos a részvétel

Vasárnap 16 óráig 6 794 289 választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel elérte a 37,73 százalékot.

A nagyszámú magyar lakossággal rendelkező megyékben a következőképpen alakult 16 óráig a jelenlét az urnáknál: Hargita megye az élen van 41,54 százalékkal, Bihar megye az országos átlag felett 39,35 százalékkal, Kovászna megye is meghaladja valamivel az országos átlagot a 38,29 százalékkal. Kolozs megyében 36,68 százalékos, Szilágy megyében 36,94 százalékos, Maros megyében 34,99 százalékos a jelenlét, Szatmár megyében pedig 32 százalékos.

Argeş megye is az élen van 35,58 százalékkal, Olt 35,48, Mehedinţi 34,69, Buzău pedig 34,6 százalékkal.

Parlamenti választások a román nemzeti ünnep jegyében

A december elsejei nemzeti ünnep sem feledtette a parlamenti szavazás fontosságát a román kultúrélet képviselőivel. Ahogyan Maia Morgenstern színésznő üzente, jómaga „reményekkel” telten szavazott, a jobb, normálisabb és igazságosabb folytatásért. „Úgy gondolom, hogy egyensúlyra van szükségünk. Arra, hogy meghallgassuk egymást, megértsük egymás érveit, megismerjük és megérsük a történelmet és kiegyensúlyozottan szemléjük a történéseket” – vélekedett a Digi24 beszámolója szerint.

A színész Marius Manole szerint a románok képesek okosan választani. „1989-ben eltemettük a szüleinket, gyermekeinket, barátainkat. Szabaddá váltunk. Szabadságot kiáltunk most is, 35 évvel később. A demokráciánk egy hajszálon függ. Harcoljunk érte” – üzente. A News.ro alapján a filmrendező Tudor Giurgiu Facebook-oldalán megjegyezte, sokan túl csalódottak és nem mennek el szavazni, jómaga viszont nem talált érvet arra, hogy miért ne voksoljon. „Amikor Oroszország hibrid háborúja és a szélsőség polarizálódása fenyeget nincs helye annak, hogy a pártok múltbéli sikertelensége miatt haragudj, vagy hogy bizalmatlan legyél (…) buta indokok miatt. A veszély máshonnan fenyeget. Nyissátok ki a szemeteket” – üzente.

15 órás adatok: 33 százalékos a részvétel – Szatmár megye a sereghajtók között

Vasárnap 15 óráig 6.086.296 választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel elérte a 33,80 százalékot. Szatmár megye a sereghajtók között van 28, 12 százalékos jelenléttel.

A nagyszámú magyar lakossággal rendelkező megyékben a következőképpen alakult 15 óráig a jelenlét az urnáknál: Hargita megye az élbolyban 36,92 százalékkal, Bihar megye az országos átlag felett 34,65 százalékkal, Kovászna megye is meghaladja valamivel az országos átlagot a 33,88 százalékkal. Kolozs megyében 32,47 százalékos, Szilágy megyében 31,91 százalékos, Maros megyében 30,8 százalékos a jelenlét.

Szatmár megyében csökkent a szavazókedv

Több mint félszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrségre

A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora délutáni órákig 54 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője. Monica Dajbog tájékoztatása szerint a bejelentések közül 26 megalapozott volt, hétnek a kivizsgálása még folyamatban van, 21 alaptalannak bizonyult. Három bejelentést továbbítottak a Központi Választási Irodának (BEC).

A szavazóhelyiségek megnyitása óta a belügyi hatóságok öt pénzbírságot szabtak ki összesen 15 700 lej értékben, 17 esetben pedig figyelmeztettek. Ezenkívül tíz ügyben büntetőeljárást indítottak – idézi a szóvivőt az Agerpres hírügynökség.

Meghalt egy férfi egy Prahovai megyei szavazóhelyiség előtt. Az idős férfi szavazni készült. A helyszínre kivezényelték a Prahova megyei mentőszolgálat munkatársait, akik megpróbálták újraéleszteni, de eredménytelenül. Az eset a 301-es számú szavazóhelyiség előtt történt a Prahova megyei Stoienești településen.

A 112-es segélyhívószámon riasztották a hatóságokat, hogy egy férfi rosszul lett az szavazókörzet előtt, és eszméletlen állapotban van. „Egy 76 éves férfit találtak a helyszínen, leállt a szívverése és a légzése. A helyszínre kiküldték a közelben tartózkodó mentőt egy ápolóval és egy orvossal. A férfi nem reagált az újraélesztési manőverekre, és elhunytnak nyilvánították” –  közölték a Prahova megyei mentőszolgálat képviselői.

Megsérült az egyik brassói szavazókörzet elnöke, miután a fejére esett egy bútordarab – tájékoztatott a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság.

A tájékoztatás szerint 14 óráig „nem történt különösebb incidens”. Az egyik brassói szavazókörzet elnöke azonban megsérült, miután a fejére esett egy bútordarab. Az illetőt a helyszínen orvosi ellátásban részesítették. Brassó megyében mintegy 900 rendőr, csendőr és tűzoltó dolgozik a rend fenntartásán.

14 órás adatok: Hargita megye az országos első 31 százalék feletti jelenléttel

Vasárnap 14 óráig 5.224.996 választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel elérte a 28,93% százalékot. Hargita megye az országos első helyen áll, a választópolgárok 31,38 százaléka szavazott 14 óráig.

A jelentős magyar lakosságú megyékben így alakul a részvétel: Bihar megyében eddig az időpontig 28,98%-os, Kolozs megyében 27,37%-os, Kovászna megyében 28,71%-os, Maros megyében 26,12%-os, Szilágy megyében 26,17%-os, Szatmár megyében 23,60%-os.

Szakács Paál István a magyar képviseletért szavazott.

A magyar jövőért, a magyar képviseletért szavazott Szakács Paál István, arra biztat mindenkit, hogy tegye meg ugyanezt. Mint mondta, Székelyudvarhelyen elmaradnak az országos átlagtól a részvétel tekintetében. „Mutassuk meg azt, hogy az udvarhelyieknek erős hangja van és egy erős közösség vagyunk” – tette hozzá.

A jelenlegi ütemben 2004 óta a legmagasabb részvételi arány lehet a parlamenti választásokon. A választási részvétel növekedésének üteme felgyorsult, 13 órakor 56%-kal többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.

Szinte biztos, hogy 1990 óta a legnagyobb részvételi arányú romániai parlamenti szavazásnak lehetünk tanúi, vélik a Hotnews elemzői. Emlékeztetnek, hogy az 1989. decemberi rendszerváltás óta a parlamenti választásokon való részvétel folyamatosan, választásról választásra csökkent. Minden negyedik évben alacsonyabb volt a részvételi arány, mint a korábbi választásokon. Csak egyszer emelkedett, a 2008-as 39%-ról 2012-ben 41%-ra.

Most azonban sokkal magasabb a növekedés. Délben 12 órakor 50%-kal több romániai szavazott az országban, mint 2020-ban, ugyanakkor a 2020-as parlamenti választásokhoz képest megduplázódott a diaszpórában szavazók száma.
A szavazás első 5 órájának egyik meglepetése, hogy ezúttal nem csak a fiatalok voltak aktívak. Egy héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában magasabb volt a fiatalok részvétele, mint a lakossági átlag.
Várhatóan meghaladjuk a 2012-es 7,7 milliós és a 2008-as 7,2 milliós számot. 2004-ben 10,7 millió választópolgár szavazott.

„Azért szavaztam ma, mert három gyermekem van és fontosnak tartom, hogy itthon találják meg a jövőjüket. Egy olyan országban, ahol mindannyian biztonságban élhetünk, ahol a nőket egyenrangú félként tisztelik, s ahol ésszerű döntéseket hoznak a kormányban. Azért szavaztam, hogy megvédjük a magyar közösség jogait, családjaink jövőjét és szülőföldünket. Ha ott vagyunk, ahol a döntések születnek, megakadályozhatjuk, hogy a magyarellenes erők irányítsanak, és gondoskodhatunk arról, hogy fiataljaink egy erős és összetartó közösségben nőhessenek fel” – nyilatkozta Csép Éva Andrea. Hangsúlyozta, „ez az a december 1-je, amikor minden magyar ember szavazata számít! Összefogással megvédhetjük mindazt, amit eddig elértünk, és közösen építhetjük a jövőnket”.

Miklós Zoltán: nem elég ha sokan leszünk, mindnyájunknak ott kell lenni

„December 1-től a közösségünk tagjai általában távol maradnak. Most arra kérünk mindenkit, hogy vegyenek részt. Veszítettünk eleget, ma győznünk kell. Ahhoz viszont, hogy győzzünk, nem elég ha sokan leszünk, mindenkinek ott kell lennie. Így tudunk erőt felmutatni, így lesz hangunk, így lesz erőnk a parlamentben”, fogalmazott szavazata leadását követően Miklós Zoltán.

A sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő családja körében szavazott, elkísérte felesége és a kolozsvári egyetemről a szavazás napjára hazatért lánya is. „Lányom is fontosnak tartotta, hogy éljen szavazati jogával. Az elmúlt 35 évben nem volt még arra példa, hogy a magyarellenes erők ilyen nagy támogatottsággal vágjanak neki egy parlamenti választásnak. Nagyon fontos, hogy zárjunk össze és mindenki vigyen el magával még két-három embert”, fogalmazott szavazata leadását követően Miklós Zoltán. (Kovács Zsolt)

Rendben, incidensek nélkül zajlottak a parlamenti választás első órái Hargita megyében – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. A megyében összesen 500 hatósági személy biztosítja a rendet a szavazókörzetekben.

Minden fennakadás nélkül megnyíltak a Hargita megyei szavazókörök és incidensek nélkül zajlottak a választás első órái – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. Összesen 292 szavazókör nyitotta meg kapuit reggel 7 órakor, a szavazóhelyiségek védelmét mintegy 500 hatósági személy biztosítja, összesen 700 rendőr, csendőr, tűzoltó és egyéb szervezet dolgozója van szolgálatban ezen a vasárnapon ؘ – írták.

Nagy a részvételi arány a Szilágyságban

Míg a múlt vasárnap a déli órákban a megyében leadott szavazatok száma alig 22 ezer volt, ezúttal már több mint 38 ezren (20,18%) mentek el voksolni. Szilágy megyében 20,26 százalék volt a részvétel 13 órakor, ez azt jelenti, hogy több mint 38 ezren mentek el szavaztak. A magyar községek többsége meghaladta a 20 százalékot, sőt egyesek a 30 fele közelítenek: Kémer 28,3%, Szilágybagos 27,2%, Váralmás 27,1%, Haraklány 26,1%, Szilágyszeg 25,4%, Kárásztelek 23,9%.

Ami a városokat illeti Zilahon 19,5, Szilágycsehben 20,3, Szilágysomlyón 18,4, Zsibón 18,5 százalék a részvételi arány. Nem érte el a 20 százalékot Oláhbaksa 18,2% és Benedekfalva 15,7% község. (Kulcsár Mária) 

13 órás adatok: meghaladta a 24 százalékot a részvétel – Hargita megye az országos átlag felett

Vasárnap 13 óráig 4.337.780 választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel elérte a 24,09 százalékot. Hargita megyében a jelenlét meghaladta az országos átlagot, és 13 órakor elérte a 25,77%-ot.

A jelentős magyar lakosságú megyékben így alakul a részvétel: Bihar megye 23,20%, Kolozs megye 22,21%, Kovászna megye 22,98%, Hargita megye 25,77%, Maros megye 21,58%, Szilágy megye 21,11% és Szatmár megye 19,27%. Továbbra is Olt megye van az élen 26,67 százalékkal.

Szabó Ödön: „arra szavaztam, hogy legyen magyar jövő Erdélyben, Romániában”

„December elsején mi, magyarok nem veszíthetünk! Ma arra szavaztam, hogy legyen magyar jövő Erdélyben, Romániában” – üzente Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, miután vasárnap leadta voksát a parlamenti választásokon.

A képviselőjelölt figyelmeztet ugyanakkor, hogy nagyon magas a részvétel, „ez azt jelenti, hogy a magyarellenes erők nagy számban mozgósítanak”. Mindenkit arra kért, hogy hozzák be a lemaradást, védjék meg az anyanyelvünket, jelképeinket, családunk és gyerekeink jövőjét. Aláhúzta, hogy minden magyar szavazatra szükség van. „Bolondéria volt az egész héten, de most arra kérek mindenkit, hogy győzőn a józan ész, menjünk el szavazni. Minden egyes magyar szavazat számít” – fogalmazott. Hozzátette, hogyha fontos az, hogy továbbra is legyen magyar oktatási intézmény, megújuljanak a templomok, erős legyen a közösség és megmaradjanak az önkormányzataik, akkor menjenek el és „a magyar szívvel és magyar ésszel szavazzanak”.

„Ez a legfontosabb történet. Hiszem azt, hogy ha ezt nagyon sokan megtesszük, akkor az amit elmúlt években folyamatosan mondtunk, az meg tudjuk védeni. Tudjuk, 1989. decembere után márciusban meg akarták félemlíteni ezt a közösséget, és nem tudták. Akkor csak egy feliratból indult az egész Marosvásárhelyen. Nekünk nem kellenek ilyen idők. Nekünk olyan idők kellenek, amikor előre tudjuk vinni a dolgokat, és gyerekeinknek jövőt tudunk tartani, megtartani és teremteni itt, ebben az országban. (…) December elsején többet nem veszíthetünk” – fogalmazott Szabó Ödön.

Az elmúlt években tapasztalt magyarellenes tábor összeállása miatt az elmúlt harminc év legnehezebb és legfontosabb, sorsdöntő voksolása a vasárnapi romániai parlamenti választás, „ez a december elseje nem lehet egy vesztes nap ismét számunkra" – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A tét nagyságáról szóló üzeneteket a mozgósítás utolsó pár napjában is sikerült eljuttatni az erdélyi magyar választókhoz. Emlékeztetett, a múlt héten megtartott elnökválasztás első fordulójában a magyarellenes erők körülbelül 37 százalékot szereztek, ezt a parlamenti mandátumokra lefordítva egy „baromian nagy" erőt jelent, és ezzel csak úgy tud szembeszállni az erdélyi magyarság, ha az RMDSZ-nek van egy erős parlamenti frakciója, idézi Kelemen Hunor a műsorban elhangzott nyilatkozatát az MTI.

A szövetség elnöke kifejtette, magas választói részvételre számít a magyar közösségen belül is, de mivel a diaszpórában a magyarok sokkal kevesebb szavazattal rendelkeznek, mint a románok, Romániában kell hozzátenni a 70-80-90 ezer plusz szavazatot az amúgy is szükséges plusz 100 ezerhez, amivel arányos képviseletet szerezve biztosítja helyét a parlamentben az RMDSZ.

Csíkszereda fejlődésére, a csíkszeredai közösség biztonságára szavazott a vasárnapi parlamenti választáson Korodi Attila, a hargitai megyeszékhely polgármestere.

A csíksomlyói szavazókörben adta le voksát vasárnap Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. „Csíkszereda fejlődésére szavaztam, arra, hogy a csíkszeredai közösség biztonságban legyen. A reményre szavaztam, arra, hogy ebben a szélsőségekkel teli társadalmi és politikai életben, a közéletben legyen egy stabil pontja az erdélyi magyaroknak Bukarestben, egy erős parlamenti képviselet” – fogalmazott a városvezető.

Ladányi László Zsolt: Szeretném, hogy háromszáz év múlva is magyarul beszéljünk az otthonainkban

Erős képviseletre voksolt Ladányi László-Zsolt, Hargita megyei képviselőjelölt, de arra is szavazott, hogy egy, két, háromszáz év múlva is magyarul beszélhessünk az otthonainkban. Ladányi László-Zsolt, az RMDSZ Hargita megyei képviselőjelöltje vasárnap 11.30-kor adta le szavazatát Székelyudvarhely bethlenfalvi negyedében található Kipi-Kopi napköziotthonban.

„Gyermekeink és unokáink jövőjéért szavaztam, azért, hogy legyen erős képviseletünk a parlamentben. Azért szavaztam, hogy száz, kétszáz és háromszáz év múlva is itt legyünk és az anyanyelvünkön tudjunk beszélni itt, a mi otthonunkban – fogalmazott Ladányi a szavazást követően. Az udvarhelyi politikus úgy fogalmazott, hogy rendkívüli fontossággal bír ez a nap, és hogy a román szavazatokat magyar szavazatokkal lehet ellensúlyozni. „Ezért arra kérek mindenkit, hogy szánják rá azt a negyedórát, félórát, és jöjjenek el, szavazzanak! – összegzett Ladányi László-Zsolt. (Szász Csaba)

Bokor Tibor is leadta szavazatát

„Én a magyarság jövőjére szavaztam ma. Ha azt akarjuk, hogy erős közösségként megmaradjunk, ha azt akarjuk, hogy a gyerekeink jövője biztosítva legyen, akkor jöjjünk el szavazni” – fejtette ki Kézdivásárhely polgármestere.

Az Ilfov megyei rendőrök nyomozást folytatnak, miután többen, köztük Diana Șoșoaca SOS párt elnöke is, vasárnapra virradóan a Tâncăbești-i faragott keresztnél megemlékeztek Corneliu Zelea Codreanu leginárius vezetőről.

Az eseményről Diana Șoșoaca Facebook-oldalán számolt be. Șoșoacă elmondta, hogy 86 éve gyilkolták meg a férfit, akit hazafinak tart. „Jogom van ahhoz, hogy bárkit hazafinak tekintsek, akit akarok” – idézi Diana Șoșoaca a Facebook-közvetítését a News.ro. A rendőrök emiatt büntetőeljárást indítottak. A fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szervezetek, szimbólumok és cselekmények tilalmáról, valamint az emberiség elleni népirtás és háborús bűncselekmények elkövetésében bűnös személyek kultuszának előmozdításáról szóló törvény alapján vizsgálódnak.

Mint megírtuk, Călin Georgescu független államelnök-jelölt is Corneliu Zelea Codreanuról, a legionárius mozgalom vezetőjéről és Ion Antonescuról „román hősként” beszélt.

Több mint kétezren szavaztak eddig Kézdivásárhelyen

Nincs sokkal elmaradva Kézdivásárhely az országos szavazókedvtől, ami jó jel, ugyanis a román többségű megyékben is nagy a választási kedv. E cikk szerkesztésekor több mint kétezren adták le a szavazatukat.

11 óra 40 perckor a céhes város lakosságának 14,25 százaléka szavazott, ez 2260 leadott voksot jelent. Az országos átlag ebben a pillanatban 15,36 százalék, Kovászna megye 14,09 százalékon áll. A szomszédos Hargita megye jobban megmozdult, ott a megye lakosságának 16,2 százaléka adta le a voksát. (Nagy Imre)

12 órás adatok: több mint 3 millióan szavaztak

Déli 12 óráig 3.188.743 választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel elérte a 17.90 százalékot. Olt, Argeș és Mehedinți megyék állnak az élen, ahol déli 12 óráig a részvétel meghaladta a 20 százalékot.

Déli 12 óra után Hargita megyében 20,91%-os, Kovászna megyében 18,15%-os. Maros megyében 17,47% a választási részvétel. Kolozs megyében a szavazópolgárok 17,80%-a járult az urnákhoz, Bihar megyében 17,47%, Szilágy megyében 16,61% és Szatmár megyében 15,56 %.

Szárazajtán adta le szavazatát Tamás Sándor. Kovászna Megye tanácsának elnöke Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel járult az urnákhoz az erdővidéki faluban.

„Szárazajtán tizenhárom ártatlan magyar embert gyilkoltak meg a szélsőségesek 1944-ben. Azért jöttünk Szárazajtára, hogy felhívjuk figyelmet arra, hogy a világ körülöttünk milyen gyorsan változik, ezt láthattuk az elmúlt napokban Romániában, Erdélyben" – fogalmazott a szárazajtai vérengzés emlékoszlopa előtt Tamás Sándor.

Hozzátette, azt szeretnék, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint amilyenben voltak elődeink. „A mostani magyarellenesekkel szemben egyetlen jó módszer van: a sok magyar szavazat. Éppen ezért arra kérünk mindenkit menjen el választani, és vigyen magával még legalább egy embert Volt olyan, hogy december 1-jén veszítettünk, ma nyerni fogunk!” – fogalmazott a háromszéki politikus.

Rekordmagas részvételt jósolnak a 10 órai adatok alapján

A délelőtt 10 órai adatok alapján az országos részvétel a parlamenti választásokon 8,0 százalék, ami majdnem másfélszerese a 2020-as részvételnek (5,5 százalék), illetve magasabb, mint a múlt vasárnapi elnökválasztásokon (7,2 százalék) – tájékoztatott Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője. 

Akár rekordmagas részvétel is lehet az elmúlt évek parlamenti választásokon megfigyelt aktivitásához képest – jelezte.

Az RMDSZ becslései szerint a magyar részvétel elmarad a hivatalos részvételtől, 7,1 százalékra becsülhető, alapvetően a kiemelkedő számú külföldi szavazatok miatt. Jelenleg a havasalföldi és a fővárosi régióban magas a részvétel.

Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselőjelölt elsősorban azért szavazott vasárnap, hogy a szilágysági magyarságnak legyen képviselete a bukaresti parlamentben, hogy legyen, aki elvigye a szilágyságiak hangját a fővárosba – nyilatkozta a Maszolnak a voksai leadása után a politikus.

Mint mondta, kollégáival azért harcol, hogy „biztonságos, szép jövőt teremtsünk a gyerekeinknek, unokáinknak”. Kifejtette: „ezen a napon nem szabad veszítenünk, habár december elseje van. Úgy gondolom, hogyha a szélsőséges magyarellenes erők felívelőben vannak, nyerésre állnak, azt összefogással, nagyszámú szavazattal tudjuk ellensúlyozni” – mutatott rá.

Hangsúlyozta, minden szavazat számít, hiszen ezáltal tudjuk biztosítani a jövőnket: megvédeni magyarságunkat, értékeinket, nyelvünket, szimbólumainkat és iskoláinkat.

Szárazajtán szavazott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnökének társaságában adta le szavazatát.

„Én ma Szárazajtán szavazok. Ez a falu arra emlékeztet mindannyiunkat: ha a magyarellenesek győznek, az végzetes lehet a magyar közösségnek” – írta Antal Árpád a közösségi oldalán.

„Nyolcvan évvel ezelőtt itt Szárazajtán ártatlan magyar embereket gyilkoltak meg a Maniu-gárdisták. Mi nem engedhetjük meg hogy az a korszak visszatérjen az életükbe. Ma azért szavaztam, hogy december 1-je ne legyen ismét egy szomorú nap a magyarok életében. Arra kérek mindenkit, hogy vegyen részt a választásokon. Vigye el a barátait, ismerőseit, családtagjait. Mindenkire számítok!” – mondta Antal Árpád a szárazajtai vérengzés emlékműve előtt.

Mint ismeretes, 1944. szeptember 26-án a faluba bevonuló Maniu-gárdisták 13 ártatlan magyart mészároltak le. Emlékoszlopuk a falu központjában áll.

A Maros megyei politikusok szerint meg kell akadályozni a szélsőséges erők hatalomra kerülését

Beláthatatlan következményei lesznek annak, ha szélsőséges eszméket valló alakulatok kerülnek hatalomra – fogalmazott Császár Károly Zsolt szenátorjelölt, miután vasárnap reggel leadta voksát. „Arra szavaztam ma, hogy nekünk legyen jövőnk itthon, legyen összetartó közösségünk az országban, és legyen erős hangunk Bukarestben. Ma felelős döntésekre van szükség a közösségünkben, hogy holnap ráhatásunk legyen az ország vezetésére és bölcs döntések szülessenek” – nyilatkozta az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltje. Császár Károly mindenkit arra buzdít, hogy menjen el szavazni, ne engedje át az irányítást másoknak.

Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szerint eddig soha nem fenyegette ekkora veszély a magyar közösséget. „Soha ekkora szükség nem volt a magyar közösség összefogására, mint ma. Meg kell őriznünk azokat a jogokat, amelyeket eddig megszereztünk, és biztosítanunk kell a közösségünk jövőjét” – mondta Csibi Attila azt követően, hogy szavazott. Kiemelte, hogy a közösség csak akkor lehet erős a román törvényhozásban, ha minél többen részt vesznek a választásokon. „Legyünk tehát sokan, legyünk elegen ahhoz, hogy mi döntsünk a saját sorsunkról” – fogalmazott az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.

Novák Levente szenátorjelölt szerint mindenkire veszélyt jelent, ha szélsőségesek kerülnek hatalomra. „Ma arra szavaztam, hogy ez ne történhessen meg. A szavazatom egy apró akadály a nagyméretű magyarellenesség előtt. Minél több szavazat érkezik, annál nagyobb lesz ez az akadály” – hangsúlyozta az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltje. Hozzátette, arra szavazott, hogy „kivívott közösségi jogainkat ne vonhassák meg tőlünk. Minden magyar szavazat a mi erőnket sokszorozza, a mi a hangunkat erősíti. Ezért kell elmennünk szavazni. Ezen a december 1-jén erős lehet a magyarok hangja” – fogalmazott Novák Levente.

Kovács Irén Erzsébet, az RMDSZ Szilágy megyei szenátorjelöltje arra szavazott, hogy a szilágyságiaknak erős képviselete legyen az országházban, mert még sosem volt ennyire fontos, hogy összefogjunk – mondta a Maszolnak a szenátus oktatási szakbizottságának alelnöke.

„A közösségi összefogásnak hatalmas ereje van. Minden leadott szavazat megerősít minket a magyarellenes erőkkel szemben” – hangsúlyozta, hozzátéve, mindenkit megkér arra, hogy menjen el szavazni, mivel ezek sorsfordító választások.

„Meg kell védenünk magunkat, családjainkat, szülőföldünket, nemzetünket. Menjen el mindenki ma szavazni józan ésszel és tiszta szívvel” – nyomatékosította.  

Magasabb a részvételi arány, mint négy évvel ezelőtt

Pataky István kollégánk élő bejelentkezésünkkor elmondta: jóval magasabb a részvételi arány, mint a legutóbbi parlamenti választásokkor, és a diaszpórában is sokkal többen szavaztak. A parlamenti választások fontossága rendkívüli, hiszen minden a parlamentben dől el – hangsúlyozta, hozzátéve: a parlamenti többség fog kormányt alakítani, tehát mondhatjuk, hogy szinte fontosabb a parlamenti választás, mint az elnökválasztás.

11 órás adatok: meghaladta a 2 milliót a szavazók száma

Délelőtt 11 óráig 2.270.000 választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel elérte a 12,61 százalékot.

A déli megyék vezetnek: Olt, Teleorman és Mehedinți. A délelőtt folyamán Vaslui, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyékben volt a legalacsonyabb szavazókedv, alig haladta meg a 7 százalékot.

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szenátorjelöltje arra szavazott, hogy legyen magyar képviselet és magyar jövő, Erdélyben, Partiumban.

A jelölt kifejtette, nem lehetetlen feladat előtt áll a magyarság, hiszen sokszor „megcselekedtük, megcsináltuk már”. Felhívta a figyelmet, hogy várhatóan nagy lesz a részvétel a parlamenti választásokon, ezért arra biztatott minden magyar embert, hogy menjen el szavazni, mert „ma a lét a tét”.  

„Mi, magyarok, ma nem veszíthetünk! A magyarellenesek nyerésre állnak, de meg tudjuk állítani őket. Minden szavazat segít, ez nem egy lehetetlen feladat. Rendszerváltás óta mindig sikerült, én tudom, hogy ma is sikerülni fog! Hajrá magyarok!” – fogalmazott hivatalos közösségi oldalán a szenátor.

Kereskényi Gábor: Nagyon fontos a mai választás

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is leadta a vokság. Úgy fogalmazott: „ma azokra a törvényhozókra szavaztam, akik eddig is segítő kezet nyújtottak városunknak, akik eddig is támogatták Szatmárnémeti fejlesztési projektjeit, elképzeléseit. Ahogy láttuk, a részvétel sajnos elmarad a román megyékben tapasztaltaktól. Nagyon fontos az, hogy a közösségünknek legyen hangja, hogy Szatmár megye és Szatmárnémeti városa olyan képviselőket és szenátort küldjön a bukaresti törvényhozásba, akik a közösségünk partnerei, akik támogatják oktatási rendszerünket, akik segítő kezet nyújtanak a fiatal vállalkozóknak, az agrárszektornak. Akikre lehet számítani abban, hogy Szatmárnémeti egy olyan város legyen, ahol jó élni és ahova jó hazatérni.”

Szilágyi Dóra az erdélyi fiatalokért szavazott

Szilágyi Dóra Emese, az RMDSZ képviselőjelöltje az erdélyi magyar fiatalok jövőjéért szavazott. „Azért, hogy ez az ország egy olyan hely legyen, ahol jó élni, családot alapítani” – fejtette ki.

Egy olyan erős erdélyi magyar jövőre adta le voksát vasárnap Székelyudvarhelyen Antal Lóránt, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje, amely dacolni tud azon szélsőséges erőkkel, amelyek a magyarság nélkül képzelik el az ország jövőjét.

„Arra szavaztam, hogy legyen egy olyan erős erdélyi magyar jövő, amely megálljt tud inteni azon szélsőséges erőknek, akik az erdélyi magyarság nélkül képzelik el ennek az országnak az alakítását, törvényeinek, jövőjének a meghatározását” – közölte a politikus a szavazást követően. Megjegyezte, hogy szemmel láthatóan nagy az országos szavazókedv, amit a magyarság nem hagyhat figyelmen kívül.

„Nagy jelenléttel kell számolnunk, és erre az erdélyi magyarság azzal tud válaszolni, ha mi is felmutatjuk az erőnket” fogalmazott Antal Lóránt.

Egy fiatal nőt megbírságoltak, „miután választási kontextusban sértő kifejezéseket és szitkozódásokat tett közzé a közösségi médiában” – jelentette be Elena Welter, a Szeben megyei rendőrség szóvivője.

„Az elmúlt 24 órában csak egy választási kontextusban történő incidenst jegyeztek fel Szeben megyében. Egy 18 éves, nagyszebeni fiatal nőt írásbeli figyelmeztetéssel büntettek, miután a választások kapcsán sértő kifejezéseket és szitkozódásokat posztolt a közösségi médiában” – idézi a szóvivő nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is leadta szavazatát. Úgy fogalmazott, minden magyar szavazatra szükség van, hogy erős parlamenti képviseletünk legyen.

„Arra szavaztam ma, hogy legyen magyar jövő Erdélyben, Romániában. Arra szavaztam, hogy a gyerekeink biztonságba legyenek és arra, hogy a józan ész győzedelmeskedjen, mert most erre van szükség” – fejtette ki Kelemen Hunor, hozzáfűzve: „december 1-jén nem veszíthetünk. Ma reggel külföldön már több mint 156 ezren szavaztak, ez nagyon magas részvétel, nekünk ezt itthon kell pótolni magyar szavazatokkal”.

Kampánycsendet sértettek Háromszéken

Kampánycsend megsértése miatt az elmúlt 24 órában 4 panasz érkezett a Kovásza megyei rendőrséghez, amely 3 esetben megállapította, hogy a feljelentések megalapozottak, ezért az érintetteket írásos figyelmeztetésben részesítették. Ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy 1500 és 4500 lej közti bírságot kockáztat, aki megsérti a kampánycsendet.

10 órás adatok: 8 százalékos a részvétel

Délelőtt 10 óráig 1 441 104 ezer választópolgár jelent meg az urnáknál. A választási részvétel 8,00 százalékot ért el.

Leadta szavazatát vasárnap reggel a parlamenti választásokon Călin Georgescu, aki független jelöltként első helyen jutott be az államelnök-választások második fordulójába. Rövid sajtónyilatkozatban elmondta, hogy a román népre szavazott, de a sajtón keresztül egyáltalán nem akar „a néphez szólni”.

Teljesen kitért az újságírók kérdései elől, sőt el is menekült előlük, számol be egy szemtanú újságíró.

A sajtónyilatkozatban Călin Georgescu független államelnökjelölt kijelentette, hogy „Romániáért, a tiszteletért, a teljes politikai felelősségvállalásért, a román nemzet iránti teljes elkötelezettségért” szavazott.

Az Állandó Választási Hatóság  internetes oldalán, a prezenta.roaep.ro honlapon közölt adatok szerint Kovászna megyében fél tízig mintegy 8000-en adták szavazatukat, a részvételi arány 4,5 százalékos volt, ami több mint múlt vasárnap volt ebben az órában, de elmarad a jelenlegi országos átlag 6 százalékostól.

Kovászna megyében zavartalanul zajlanak a parlamenti választások mind a 214 szavazóhelyiségben. Este 9 óráig mintegy 197 ezer háromszékit várnak az urnák elé, hogy megválasszák ki lesz az a négy képviselő és két szenátor, akit Kovászna megyét képviseli a bukaresti parlamentben. (Kovács Zsolt)

Oláh Emese: egy élhető Kolozsvárra szavaztam

„Egy élhető Kolozsvárra szavaztam. Azért szavaztam, hogy továbbra is lehessen magyar emberként élni Kolozsváron, hogy a magyar diákok továbbra is magyarul tanulhassanak, hogy megőrizhessük a kultúránkat, identitásunkat. Arra kérek mindenkit, hogy menjen el szavazni” – mondta Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.

A romániai választópolgárok egy kaotikus hét után vasárnap ismét az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák a parlamentjüket, ami a szélsőjobboldal lehetséges győzelmét és az Ukrajnával szomszédos, EU- és NATO-tag Románia számára stratégiai változást jelenthet – számol be az AFP a román nemzeti ünnepen zajló parlamenti választásokról.

A kelet-európai országban néhány nap leforgása alatt egymást követték a felfordulások, a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu meglepő első fordulós győzelme, majd a hatóságok vádaskodása következett a választások tisztaságával kapcsolatban. Felmerült Oroszország befolyása a jelenlegi regionális kontextusban és a TikTok platform szerepét is vizsgálják. Olyannyira, hogy az alkotmánybíróság elrendelte a szavazatok újraszámlálását – idézi France Presee hírügynökséget a News.ro.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kijelentette vasárnap reggel, miután leadta szavazatát, hogy a nemzeti ünnepre, Románia gyermekeire és a külföldön élő román állampolgárokra gondolva szavazott.

Az Agerpres beszámolója szerint az AUR elnöke a polgármestereknek is üzent. Felszólította őket, hogy „tartsák távol magukat a szavazóhelyiségektől”, és „hagyják békén a kiszolgáltatott embereket, hagyják békén azokat, akik szociális segélyt kapnak, és távolodjanak el a mozgóurnától”.

„Ne próbáljátok azt csinálni, amit 35 éve csináltok, mert ez már nem működik” – üzente Simion a polgármestereknek.

Noha itt, Abszurdisztánban még mindig nem lehet tudni, hogy tíz nap múlva az elnökválasztás második fordulójára sor kerül-e vagy megismétlik az első fordulót, számunkra, erdélyi magyarok számára egy választás maradt: támogatjuk vagy nem az RMDSZ-t, lesz vagy sem politikai képviseletünk a törvényhozásban.

Azok, akik az Összefogás ereje című írásomat a gyalázat csúcsának titulálták, most ismét zsigerből tiltakozhatnak a felvetés ellen, hogy a vasárnapi választás sorsdöntő lesz az erdélyi magyar politika szempontjából. Folytathatják hadviselésüket az RMDSZ ellen, vágyva-remélve, hogy az RMDSZ hatalmasat bukik. Ezzel viszont nemcsak a Szövetség országos politikai súlya lesz semmisé, hanem a romániai magyarok is súlytalanokká válnak az országos kihatású döntések meghozatalában. Nélkülünk döntenek majd rólunk. És ez most nem szlogen!

A vasárnapi elnökválasztási kampány eredménye előrevetíti a jövőt.    

Ugyan az elnök személye döntő módon nem határozza meg Románia bel- és külpolitikáját, gazdaság politikáját és kisebbségpolitikáját, ám a jövendő elnök irányt mutat majd a pártoknak e téren is. És a főpróba azt valószínűsíti, hogy a borzalom és a politikai éretlenség között kell választanunk. Călin Georgescu legionárius-ceausiszta eszméi a legsötétebb történelmi időket hozhatja vissza, Elena Lasconi progresszivizmusa pedig nem takarja el, hogy felkészületlen az államelnöki tisztségre.

Ami ennél is aggasztóbb: a parlament lehetséges összetétele. Nem riogatok, csak megjegyzem: a szélsőjobboldali erők akár 40 százalék körüli eredményt érhetnek el a vasárnapi választáson. Svungot ad nekik Georgescu váratlan győzelme. Várható a történelmi pártok revansa is, helytartóik a megyékben részvételre fognak buzdítani.

Nagyarányú részvétel esetén egyetlen választásunk marad nekünk, erdélyi magyaroknak: hasonlóan nagy arányban venni részt a szavazáson. A múlt vasárnapi főpróba eredménye, a 4,5 százalék a legveszélyesebb eredmény. Rég nem szerzett magyar jelölt ennyi szavazatot elnökválasztáson, a parlamenti választáson valószínű még kisebb lesz az átszavazás, de…

De a választási siker nemcsak attól függ majd, hogy sokan megyünk-e el szavazni hanem, hogy leszünk-e elegen?

Csak rajtunk múlik.

Tessék választani! (Ambrus Attila)

Reggel 9 óráig mintegy 800 006 ezer választópolgár jelent meg az urnáknál a szavazás első órájában. A választási részvétel 4,44 százalékot ért el ért el.

Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság elnöke vasárnap reggel arra kérte a választási irodák elnökeit és a szavazási folyamatot lebonyolító személyzetet, hogy teljes figyelemről és felelősségről tegyenek tanúbizonyságot.

„Vasárnap reggel 7:00 órakor mind a 18.968 szavazóhelyiség megnyitotta kapuit. Eddig néhány tízezer román állampolgár szavazott. Reggel 7:00 órától a szavazólapok megszámlálásáig és a választási eredményeket rögzítő jegyzőkönyvek véglegesítéséig a szavazóhelyiségek választási irodái bonyolítják a választási folyamat nagy részét. Ezért arra kérek minden irodaelnököt, elnökhelyettest, táblagépkezelőt és a politikai pártok több mint 100.000 képviselőjét, akik a szavazóhelyiségek választási irodáinak tagjaiként vesznek részt a választásokon, hogy a legnagyobb figyelemmel és felelősséggel járjanak el, és szigorúan tartsák be a jogszabályokat, mert csak így biztosítható, hogy a választási folyamat tisztességes legyen, és a polgárok bízzanak a választások szabályosságában” – idézi Toni Greblă üzenetét az Agerpres hírügynökség.

Az történik, amitől tartottunk: a magyarellenes pártok nagy számban mozgósítanak, fogalmazta meg szombat esti videóüzenetében Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere arra biztat, vasárnap hozzuk be a hátrányt.

Vasárnap reggelig, amikor az országban is megnyíltak az urnák, több mint 170 ezer külföldön tartózkodó román állampolgár adta le szavazatát a szenátusi és a képviselőházi választásokon. A részvételi arány lényegesen magasabb, mint a 2020-ban megrendezett parlamenti választásokon.

Az történik, amitől tartottunk: a magyarellenes pártok nagy számban mozgósítanak, szögezte le Antal Árpád. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy vasárnap reggel, amikor kinyitottak az urnák ekkora hátrányból indult az erdélyi magyarság. „Vasárnap mi mind le tudjuk dolgozni a hátrányt, ha mind elmegyünk szavazni” – hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi politikus.

Az erős erdélyi magyar képviseletre szavazott Tánczos Barna szenátor, aki vasárnap korán reggel Csíkszentkirályon adta le voksát a parlamenti választáson.

„Több mint három évtizede, hogy a magyarok Bukarestbe képviseletet választanak maguknak. Soha nem volt talán ekkora tét, hisz ennyire soha nem erősödtek meg ilyen rövid idő alatt a magyarellenes hangok, a magyarellenes pártok Romániában. Mi csak szavazat által tudjuk megvédeni magunkat. Legyünk ma sokan! Rengetegen lesznek a románok is, ezért minden egyes erdélyi magyar szavazatra szükség van ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a saját anyanyelvünket, a saját kultúránkat, a saját jövőnket” – nyilatkozta szavazata leadását követően a politikus.

Turos Lóránd leadta szavazatát

Az országban mintegy 250 ezer választópolgár jelent meg az urnáknál a szavazás első órájában. A választási részvétel 2,34 százalékot ért el ért el.

A belügyminisztérium mintegy 45 500 alkalmazottját mozgósították vasárnap a közrend biztosítására, a szavazóhelyiségek védelmére és az esetleges választási incidensekről szóló jelentések kivizsgálására.

Országszerte közel 19 ezer szavazóhelyiségbe várják vasárnap a szavazásra jogosult mintegy 19 millió román állampolgárt.

Nagy Szabolcs: a magyarok nem veszíthetnek

Nagy Szabolcs, az RMDSZ parlamenti képviselője Vámfaluban élt szavazati jogával: December elsején a magyarok nem veszíthetnek. „Azért szavaztam, hogy a magyaroknak legyen erős képviselete és közösségünket legyen, aki képviselje a bukaresti törvényhozásban” – tette hozzá.

 Vasárnap reggelig, amikor az országban is megnyíltak az urnák, több mint 170 ezer külföldön tartózkodó román állampolgár adta le szavazatát a szenátusi és a képviselőházi választásokon. A részvételi arány lényegesen magasabb, mint a 2020-ban megrendezett parlamenti választásokon.

A külföldön voksolók közül 165 751-en a pótlistákon szavaztak, derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból. A négy évvel ezelőttihez képest, amikor a legutóbbi parlamenti választásokat tartották, csaknem kétszer annyian szavaztak a parlamenti választásokon. 2020-ban vasárnap reggel 7 óráig több mint 98 500 román szavazott.
A legtöbb szavazatot szombat estig az Egyesült Királyságban adták le, ezt követi Olaszország, Németország és Spanyolország. Külföldön nincs lehetőség mozgóurnát igényelni.

A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető.

Szatmár megyében mintegy 300 ezer embert várnak az urnákhoz

Rendkívüli fontosnak nevezte Klaus Iohannis államfő szombat este az elnök- és a parlamenti választásokat, amelyek szerinte az előző alkalmaknál nagyobb mértékben meghatározzák, hogy milyen irányba fog haladni az ország a következő években.

Leszögezte, az elnökválasztás első fordulójának eredménye után a vasárnapi parlamenti választás, majd a következő választási forduló tétje nem az, hogy a jobboldali, a baloldali vagy a centrista nézetek érvényesülnek. „Nem azért szavazunk, hogy bárkit is megbüntessünk vagy megjutalmazzunk. Szavazatunkkal arról fogunk dönteni, hogy a szabadság és a nyitottság országa marad-e Románia, vagy a mérgező elszigeteltségbe és a sötét múltba zuhan” – jelentette ki.

Iohannis hangsúlyozta azt is, hogy Románia „egzisztenciális döntés" előtt áll, hiszen a demokrácia és az ezzel járó alapvető értékek, illetve az elszigetelődés, a szélsőséges miszticizmus és a nyugati pluralizmus elleni gyűlölet között kell választania.

Négy cég is végezhet exit-poll felmérést

Négy közvélemény-kutató céget akkreditált a Központi Választási Iroda (BEC), amelyek kérdezhetik majd a szavazóhelyiségeket elhagyó állampolgárokat arról, hogyan szavaztak a parlamenti választásokon.

A Központi Választási Iroda (BEC) akkreditálta az Avangarde, a CIRA (The Center for Internaţional Reserch and Analysis) közvélemény-kutató céget, valamint a CURS és az ARA közvélemény-kutató céget is az exit poll felmérések elvégzésére.

Megnyíltak a szavazóhelyiségek

Országszerte közel 19 ezer szavazóhelyiségbe várják vasárnap a szavazásra jogosult mintegy 19 millió román állampolgárt. A vasárnapi választáson a 18. életévüket betöltött román állampolgárok szavazhatnak.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint 19 millió szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt a választói névjegyzékben. Közülük 18 millió személynek Romániában van a lakhelye, 990 989-nek pedig külföldön.