Minden, amit a parlamenti választásról tudni kell
Vasárnap a képviselőház és a szenátus tagjait választjuk meg Romániában pártlistás arányos rendszerben. A pártok vagy választási szövetségek rendezett listát állítanak a jelöltjeikről, és az országosan elért eredmények függvényében a lista élén szereplő személyeknek nagyobb esélyük van mandátumhoz jutni. Minél nagyobb szavazatarányt ér el egy párt országos szinten, annál több jelöltet juttathat be a parlamentbe. Összeállítottunk egy útmutatót a december 1-jei parlamenti választásokra.
A szavazást vasárnap 7 és 21 óra között bonyolítják le. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le a szavazatukat.
A szavazásra jogosult választópolgárok két szavazólapot kapnak: egyet a szenátusi, egyet a képviselőházi jelöltlistákkal.
Harmincegy politikai párt és 19 nemzeti kisebbségi szervezet indít jelölteket a december 1-jei parlamenti választáson. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint a 466 szenátori és képviselői mandátumra több mint 8000 jelölt pályázik. A törvényhozói helyekre pártelnökök is pályáznak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök például a hetedik képviselői mandátumáért indul a szövetség Hargita megyei listáján, míg az AUR elnöke, George Simion a párt bukaresti képviselői jelöltlistájának élén szerepel. Listavezető pártja bukaresti jelöltlistáján az SOS Románia párt elnöke, Diana Iovanovici-Şoşoacă, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac, valamint a Jobboldal Erejét vezető Ludovic Orban is.
Hol lehet szavazni?
A választópolgárok a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben adják le szavazatukat, de szavazhatnak a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti választókerület bármelyik más szavazóhelyiségében is. A személyes adataik alapján a https://www.registrulelectoral.ro/weboldalon tájékozódhatnak arról, hogy melyik szavazóhelyiséghez tartoznak.
A szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak a bejelentett lakcímük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak, függetlenül attól, hogy mennyi ideje laknak az adott lakcímen.
A lakóhelyüktől vagy bejelentett lakcímüktől eltérő, de ugyanahhoz a választókerülethez (megyéhez) tartozó településen tartózkodó választópolgárok a választókerület bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal.
Ki szavazhat?
A romániai lakóhelyű vagy ideiglenes lakóhelyű állampolgárok a választások napján érvényes következő okmányok alapján szavazhatnak a romániai szavazóhelyiségekben: személyazonosító kártya, elektronikus személyazonosító kártya, ideiglenes személyazonosító kártya, személyazonosító igazolvány, diplomata útlevél, elektronikus diplomata útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai igazolvány.
Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát kérhettek. Kérelmüket a választásokat megelőző napon, 18 és 20 óra között kellett benyújtani a legközelebbi szavazóhelyiséghez.
Külföldi szavazás
Külföldön két napon, november 30-án és december elsején lehet szavazni 7 és 21 óra között a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett a külföldi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű választópolgárok október 17-ig regisztrálhattak levélszavazásra is a külföldi lakcímükkel.
A regisztrálás feltétele volt, hogy a választópolgár rendelkezzen a választások napján is érvényes személyazonosító okmánnyal, a külföldi lakóhelyű román állampolgárok esetében elektronikus útlevéllel vagy egyszerű ideiglenes útlevéllel.
Mit tegyünk, ha véletlenül rossz helyre ütöttük a pecsétet?
A választópolgárok egyénileg szavaznak, zárt fülkékben. A szavazólapon annak a négyszögnek a belső részébe kell ütniük a VOTAT feliratú bélyegzőt, amelyen a preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután oly módon kell összehajtaniuk és urnába dobniuk a szavazólapot, hogy a hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon. Ha a szavazás titkossága biztosított, a szavazólap nem megfelelő összehajtása nem vonja maga után a szavazat érvénytelenítését.
Ha a szavazólap szétnyílik és a szavazás titkossága nem biztosított, ezt érvényteleníteni kell, és a választópolgár - egyetlen alkalommal - kaphat egy újat. Ezt fel kell tüntetni a választási jegyzőkönyvben.
Szavazáskor a választópolgár csak egyedül tartózkodhat a szavazófülkében. Ha a szavazókörzeti választási iroda elnöke által is tudomásul vett nyomós oknál fogva nem tud segítség nélkül szavazni, behívhat a fülkébe egy kísérőt, aki azonban nem lehet sem a választási iroda tagja, sem megfigyelő.
A szavazófülkében tilos fotót vagy videófelvételt készíteni a szavazólapról.
Ha a bélyegzőt hibásan, nem a megfelelő helyre nyomják rá, a választó kérhet egy új szavazólapot, de csak akkor, ha a szavazólapot még nem helyezték az urnába. Ebben az esetben az első szavazólapot érvénytelenítik.
CSAK SAJÁT