Minden, amit a parlamenti választásról tudni kell
Vasárnap a képviselőház és a szenátus tagjait választjuk meg Romániában pártlistás arányos rendszerben. A pártok vagy választási szövetségek rendezett listát állítanak a jelöltjeikről, és az országosan elért eredmények függvényében a lista élén szereplő személyeknek nagyobb esélyük van mandátumhoz jutni. Minél nagyobb szavazatarányt ér el egy párt országos szinten, annál több jelöltet juttathat be a parlamentbe. Összeállítottunk egy útmutatót a december 1-jei parlamenti választásokra.
A szavazást vasárnap 7 és 21 óra között bonyolítják le. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le a szavazatukat.
A szavazásra jogosult választópolgárok két szavazólapot kapnak: egyet a szenátusi, egyet a képviselőházi jelöltlistákkal.
Harmincegy politikai párt és 19 nemzeti kisebbségi szervezet indít jelölteket a december 1-jei parlamenti választáson. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint a 466 szenátori és képviselői mandátumra több mint 8000 jelölt pályázik. A törvényhozói helyekre pártelnökök is pályáznak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök például a hetedik képviselői mandátumáért indul a szövetség Hargita megyei listáján, míg az AUR elnöke, George Simion a párt bukaresti képviselői jelöltlistájának élén szerepel. Listavezető pártja bukaresti jelöltlistáján az SOS Románia párt elnöke, Diana Iovanovici-Şoşoacă, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac, valamint a Jobboldal Erejét vezető Ludovic Orban is.

Hol lehet szavazni?
A választópolgárok a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben adják le szavazatukat, de szavazhatnak a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti választókerület bármelyik más szavazóhelyiségében is. A személyes adataik alapján a https://www.registrulelectoral.ro/weboldalon tájékozódhatnak arról, hogy melyik szavazóhelyiséghez tartoznak.
A szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak a bejelentett lakcímük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak, függetlenül attól, hogy mennyi ideje laknak az adott lakcímen.
A lakóhelyüktől vagy bejelentett lakcímüktől eltérő, de ugyanahhoz a választókerülethez (megyéhez) tartozó településen tartózkodó választópolgárok a választókerület bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal.
Ki szavazhat?
A romániai lakóhelyű vagy ideiglenes lakóhelyű állampolgárok a választások napján érvényes következő okmányok alapján szavazhatnak a romániai szavazóhelyiségekben: személyazonosító kártya, elektronikus személyazonosító kártya, ideiglenes személyazonosító kártya, személyazonosító igazolvány, diplomata útlevél, elektronikus diplomata útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai igazolvány.
_(1).jpg)
Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát kérhettek. Kérelmüket a választásokat megelőző napon, 18 és 20 óra között kellett benyújtani a legközelebbi szavazóhelyiséghez.
Külföldi szavazás
Külföldön két napon, november 30-án és december elsején lehet szavazni 7 és 21 óra között a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett a külföldi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű választópolgárok október 17-ig regisztrálhattak levélszavazásra is a külföldi lakcímükkel.
A regisztrálás feltétele volt, hogy a választópolgár rendelkezzen a választások napján is érvényes személyazonosító okmánnyal, a külföldi lakóhelyű román állampolgárok esetében elektronikus útlevéllel vagy egyszerű ideiglenes útlevéllel.
.jpg)
Mit tegyünk, ha véletlenül rossz helyre ütöttük a pecsétet?
A választópolgárok egyénileg szavaznak, zárt fülkékben. A szavazólapon annak a négyszögnek a belső részébe kell ütniük a VOTAT feliratú bélyegzőt, amelyen a preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután oly módon kell összehajtaniuk és urnába dobniuk a szavazólapot, hogy a hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon. Ha a szavazás titkossága biztosított, a szavazólap nem megfelelő összehajtása nem vonja maga után a szavazat érvénytelenítését.
Ha a szavazólap szétnyílik és a szavazás titkossága nem biztosított, ezt érvényteleníteni kell, és a választópolgár - egyetlen alkalommal - kaphat egy újat. Ezt fel kell tüntetni a választási jegyzőkönyvben.
Szavazáskor a választópolgár csak egyedül tartózkodhat a szavazófülkében. Ha a szavazókörzeti választási iroda elnöke által is tudomásul vett nyomós oknál fogva nem tud segítség nélkül szavazni, behívhat a fülkébe egy kísérőt, aki azonban nem lehet sem a választási iroda tagja, sem megfigyelő.
A szavazófülkében tilos fotót vagy videófelvételt készíteni a szavazólapról.
Ha a bélyegzőt hibásan, nem a megfelelő helyre nyomják rá, a választó kérhet egy új szavazólapot, de csak akkor, ha a szavazólapot még nem helyezték az urnába. Ebben az esetben az első szavazólapot érvénytelenítik.
CSAK SAJÁT