Külföldi sajtó: az EU-pártiak szembeszálltak a szélsőségekkel, de egy oroszbarát elnök valós kockázatot jelent
A romániai EU-pártiak a vasárnapi parlamenti szavazáson visszaverték a szélsőjobboldalt, de bár a balközép vezet, a szélsőjobboldal erős jelenléte jelentős a december 8-i elnökválasztás előtt. A radikális szavazatok nagy száma arra utal, hogy egy ultranacionalista és oroszbarát jelölt nyerheti meg az elnökválasztást a jövő héten – összegez a Politico.
Románia a kommunizmus bukása óta az egyik legsúlyosabb válságba sodródott, miután Călin Georgescu, Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakorlatilag ismeretlen tisztelője november 24-én megnyerte a fontos elnöki tisztségre kiírt választások első fordulóját, részben a TikTok-on folytatott rendkívül sikeres kampányának köszönhetően – szemlézi a Politico elemzését a News.ro.
Idézik, hogy Marcel Ciolacu a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke annak bizonyítékaként üdvözölte pártja jelentős eredményét, hogy a 19 milliós ország meg tud maradni az EU-párti pályán: „Ez egy fontos jelzés, amelyet a románok küldtek a politikai osztály felé: folytatni kell az ország fejlesztését európai pénzből, de ugyanakkor meg kell védeni identitásunkat, nemzeti értékeinket és hitünket” – mondta. A kormányzáshoz a PSD-nek koalíciót kell kötnie, amelyben többek között a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), jelenlegi kormányzó partnere is részt vehet.
Ami az államelnökséget illeti, a helyzet bonyolultabb, mivel sem a PSD, sem a PNL nem jutott be a második fordulóba. Ehelyett Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) reformpárti vezetője került szembe Călin Georgescuval a december 8-i elnökválasztás második fordulójában. Egyedül az USR – úgy tűnik – nem tudja felvenni a harcot a három szélsőjobboldali párttal, ezért sok múlik majd azon, hogy a PSD és a PNL szavazói kit támogatnak jövő vasárnap - magyarázza a Politico. Egy esetleges nagy politikai koalícióban Lasconi USR-je összefoghatna a Ciolacu vezette PSD-vel: Lasconi segítene neki többséget kialakítani a parlamentben, míg Ciolacu támogatná őt az elnöki posztért.
Lasconi azonban nehezen tudna lenyelni egy ilyen mérgező paktumot, mivel egy olyan intézményhez kötné, amelyet hagyományosan beszennyez a klientelizmus és a korrupció. Lasconi visszafogottan nyilatkozott a teljes eredmény ismeretében, és választási kommentárjait arra korlátozta, hogy figyelmeztetett: Georgescu visszasodorhatja az országot Oroszország befolyása alá, és megjegyezte, hogy Moszkva „soha semmi jót nem tett” Romániáért. George Simion, az AUR vezetője azt mondta, hogy „A román nép tömegesen a szuverenista erőkre szavazott, és még inkább arra, amit az AUR megalapítása óta, pontosan 5 évvel ezelőtt akar: hogy a románok szavazatával a PSD és a PNL kerüljön ki a kormánytöbbségből”.
A romániai választási ciklus potenciális labdája az Alkotmánybíróságon van, amely elrendelte az elnökválasztás első fordulójának újraszámlálását, miután a 13 jelölt egyike, Cristian Terheș európai parlamenti képviselő, aki a szavazatok mintegy 1%-át szerezte meg, csalás vádját hozta fel. A bíróság hétfőn ül össze, hogy eldöntse, törli-e az elnökválasztás első fordulóját. Ebben az esetben valószínűleg az egész elnökválasztást át kellene ütemezni december közepére-végére. Egy ilyen érvénytelenítés olaj lenne az ország politikai tüzére, mivel megerősítené a gyanút, hogy Románia hagyományos kormánypártjai – a PSD és a PNL – manipulálni próbálják a szavazást, hogy második esélyt adjanak maguknak az elnökségre – állapítja meg a Politico.
CSAK SAJÁT