FRISSÍTÉS1: Források szerint az Alkotmánybíróság a szavazatok újraszámlálását kéri, és péntekre halasztotta a döntést az államelnök-választások első fordulójának érvényesítéséről. FRISSÍTÉS2: Az RMDSZ a parlamenti választásokra összpontosít. FRISSÍTÉS3: Elfogadta az eredményt már vasárnap, és a PSD nem igényelt újraszámolást a Központi Választási Irodától (BEC) – nyilatkozta Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki szerint a vasárnapi szavazásra kell fókuszálni. FRISSÍTÉS4: Pénteken 14 óráig újra kell számolni a szavazatokat.

Az Alkotmánybíróság (CCR) péntekre halasztotta mind az elnökválasztás első fordulójának eredményeinek érvényesítésére vonatkozó döntést, mind az első forduló eredményének megsemmisítésére irányuló kérelemről szóló határozatot – jelentette be hivatalosan a CCR.

Az Alkotmánybíróság közleményben megerősítette, egyöntetű döntéssel elhatározták, kérik az államelnök-választások első fordulójában leadott szavazatok újraszámolását: az érvényes és az érvénytelen voksokat is újra kell számolni. Az újraszámlálás eredményeit a Központi Választási Iroda be kell mutassa az Alkotmánybírságnak. Erre a határidő november 29-e, 14 óra.

Emlékeztetőül, Elena Lasconi (USR) a második helyen végzett, és bejutott a második fordulóba, miután 2.740 szavazattal megelőzte Marcel Ciolacut (PSD).

A CCR a Központi Választási Irodától (BEC) a szavazatok teljes körű újraszámlálását kérte Cristian Terheș kérelme alapján, számolt be a G4Media.
„Szinte lehetetlen, hogy a BEC péntekig elvégezze az újraszámlálást, tekintve, hogy 9,4 millió szavazatról van szó. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg újabb halasztásra kerül sor” – nyilatkozta egy hivatalos forrás a G4Mediának.
A szavazatok teljes körű újraszámlálásáról szóló döntés Cristian Terheș kérelmén alapul, aki azt állította, hogy néhány szavazókörzetben korrigálták Ludovic Orban szavazatszámát. Ezek a korrekciók Ludovic Orban szavazatainak 35-ről 1-re vagy 58-ról 1-re történő csökkentését eredményezték, a G4Media információi szerint.

Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság honlapján közzétett információk szerint Cristian Terheş és Sebastian Constantin Popescu elnökjelöltek nyújtottak be egy-egy igénylést, amelyben a november 24-i forduló eredményének semmissé nyilvánítását kéri. Az alkotmánybíróságnak legkésőbb péntekig kellene érvényesítenie a romániai elnökválasztás első fordulójának eredményét, kihirdetnie a második fordulóban egymással szemben álló két első számú jelölt nevét, és gondoskodnia az eredmények közzétételéről a médiában és a Hivatalos Közlönyben.

Csoma Botond: Az újraszámolássál változhat a sorrend – az RMDSZ a parlamenti választásokra összpontosít 

A parlamenti választásokra nincs semmilyen hatással, ha az Alkotmánybíróság elrendeli az államelnök-választások első fordulójában leadott szavazatok újraszámolását, szögezte le a Maszol megkeresésére Csoma Botond.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kifejtette, ha péntekig nem tudják újraszámolni a voksokat, akkor valószínű az Alkotmánybíróság újra halasztja a döntést, határozhatnak jövő héten is, nincs feszes időkorlát. A Legfelsőbb Védelmi Tanácsban azt tárgyalják, hogy vetődhet-e fel nemzetbiztonsági kockázat az államelnök-választások első fordulója kapcsán.

A parlamenti választásokat sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívása, sem az Alkotmánybíróság a szavazatok újraszámolására vonatkozó döntése nem befolyásolja, mondta Csoma Botond. Hozzátette, az újraszámolás során viszont elviekben változhat a sorrend, ha esetleg rendellenességekre derül fény, és módosulhat az, hogy ki jut be az államelnök-választás második fordulójába. Meg kell várjuk az Alkotmánybíróság döntését, addig nem kell spekulálni, szögezte le Csoma Botond. Önmagában a manipuláció nem csak online felületeken történhet, nem törvénytelen, sokan akarják befolyásolni a választókat. Viszont a kampányfinanszírozás más kérdés, ha kiderül, hogy ott voltak rendellenességek.

„Nekünk az a fontos, hogy a parlamenti választásokat vasárnap, december elsején megtartják, nekünk arra kell felkészülni. Minél több magyar ember menjen el szavazni, hiszen akik a magyarelleneseket támogatják, biztos ott lesznek az urnáknál. Ha 35 százalék lesz a magyargyűlölők száma a parlamentben, ami ellen csak akkor tudunk fellépni, ha az RMDSZ erős felhatalmazást kap erre a választóktól, és ezt csak akkor kapja meg, ha az erdélyi magyarok elmennek szavazni. Arra kérek minden magyar embert, legyünk ott az urnáknál, ne engedjük, hogy veszélybe sodorják azokat az eredményeket, amit nagyon sok munkával értünk el az utóbbi 34 évben: meg kell védjük az anyanyelvhasználatot, a szimbólumainkat, az iskoláinkat. A magyar-gyűlölet ellen a legjobb orvosság a magyar szavazat” – összegezte Csoma Botond.

Napokba telhet az újraszámlálás 

Az elnökválasztás második fordulójának kampánya csak azután kezdődhet el, miután az alkotmánybíróság érvényesítette az első forduló eredményeit, és hivatalossá válik, hogy melyik két jelölt jutott tovább - nyilatkozta az Agerpresnek csütörtökön Toni Greblă. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke rámutatott, a törvény szerint a választási kampány hivatalosan nem kezdődhet el addig, amíg az alkotmánybíróság nem közli, hogy melyik két jelölt szerezte a legtöbb szavazatot és jutott be ezáltal a második fordulóba. A kormány által elfogadott választási ütemterv szerint a második forduló kampányának pénteken kellene rajtolnia.  Toni Greblă a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: napokba telhet az újraszámlálás. 

Ciolacu: a PSD nem kért újraszámolást

A választások után bejelentette, hogy gratulál a két befutónak, és a PSD nem nyújt be újraszámolási kérelmet a Központi Választási Irodához (BEC) – nyilatkozta Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön a pártja székházában, mielőtt a CSAT ülésére ment volna, amikor az elnökválasztás eredményének érvénytelenítésére benyújtott fellebbezések kapcsán kérdezték. Hozzátette, a legfontosabb a vasárnapi szavazás, mert az már nem Marcel Ciolacuról szól, hanem a jövőről.

„Én személy szerint hibáztam, vállalom a felelősséget, nincs semmi probléma, de a vasárnap már nem Marcel Ciolacuról szól, hanem a jövőnkről, mindenki jövőjéről. Romániáról, Románia stabilitásáról és demokratikus irányáról szól. Egyébként soha nem kommentáltam egy bíró vagy az Alkotmánybíró döntését sem. Ez nem az én dolgom, és nem kommentálom” – tette hozzá Ciolacu.