Lenni vagy nem lenni – Tartalékokat feszeget a parlamenti választás
„A vasárnapi választás a mi esetünkben egy lenni, vagy nem lenni című kérdés” – fogalmazott Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A parlamenti képviselő szerint, ami az elnökválasztás első fordulója óta történik, senkinek sem használ, egymaguk viszont hiába próbálják a felhevült tömeget lehűteni. A nyári helyhatósági- illetve EP-választásoknál is magasabb részvételre számít, ami megkérdőjelezi a tartalékiakat, de reméli például, hogy a vegyes házasságban élők úgy döntenek, hogy „most vasárnap megmentik a magyarokat”, és majd december 8-án „megmentjük az országot”.
Az államfőválasztás első fordulójának megdöbbentő eredménye által gerjesztett riadalom szinte teljesen elsodorta a parlamenti választásokra irányuló kampányt és hatással lehet a december elsejei eseményekre is. Hogy ez segítheti-e a magyar közösséget vagy épp a szélsőségeseket mozgósíthatja, azt Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől kérdeztük.
A parlamenti képviselő szerint vasárnapig a saját államfőjelöltjük, Kelemen Hunor kampánya segítette az RMDSZ-t abban, hogy üzenete eljusson az emberekhez. Mind a magyarokhoz, mind a románokhoz. „Az, ami vasárnap óta történik, szerintem nem használ sem az RMDSZ-nek, sem a magyarságnak, sem a romániai demokráciának. Mintha azóta felbolydult volna a világ, és a józan eszét elveszítette volna itt a nagytöbbség is” – mondta. Úgy véli, hogy végül feldühítik az állampolgárokat, és „amikor ideges az ember, épp a józan eszére nem hallgat, hanem olyan dolgokat cselekszik, amit lehet már másnap reggelre megbán”. „Most az összes romániai politikai szereplőnek, de szó szerint mindenkinek a lábát bele kellene tenni a hideg vízbe, lehiggadni egy kicsit, mert ha nem, akkor tovább erősítjük a szélsőségeseket” – figyelmeztetett.
Kiemelte, ők a maguk 6,5 százalékával próbálják leküzdeni a 90 százalék „felhevült román közeget”, csakhogy ahhoz nincsenek elegen, hogy egymaguk lehűtsék őket. „Kiabálunk, mint az autóban a GPS, hogy rossz az irány, újratervezés, újratervezés, és azt látjuk, hogy mindenki a gázpedált nyomja, nem akarja újratevezni ezt az egy hetet sem” – mondta Szabó Ödön.
Szerinte pedig most épp december elsejéről kellene beszélni, megmérettetni a szövetségek, pártok programjait. „Nyilván mi, magyarok elsősorban azzal kell foglalkozzunk, hogy az öt százalékos választási küszöböt elérjük, ott legyünk a döntéseknél, és nézzük meg, hogy milyen demokratikus erőkkel lehet jó, normális parlamenti többséget és stabil kormányzást kialakítani az elkövetkezendő nem is nehéz, nem is könnyű időszakra” – fűzte hozzá.
Szív és ész is kell
Az adott helyzetben van-e egyáltalán hallgatósága a választási programnak? – merült fel a kérdés. Szabó Ödön szerint a magyar emberek jobban figyelnek rá. „Ennek ellenére most hiszem azt, hogy egy dologról kell beszéljünk. Arról, hogy a vasárnapi választás a mi esetünkben egy lenni, vagy nem lenni című kérdés. Az összes többi már másodlagos” – húzta alá.
Meglátása, hogy az RMDSZ programját a magyarok ismerik, mint ahogyan azt is látták, hogy iskolákat, templomokat újítottak fel, infrastruktúrát építettek ki a magyar településeken. „És ami ennél fontosabb, megvédjük a magyarokat. Megvédjük a magyar anyanyelvet, megvédjük a magyar kultúrát. Akkor, amikor be akarták – hogy úgy mondjam – olvasztani a nagyváradi magyar színházat, országos programot indítottunk azért, hogy legyen országos finanszírozása a színházaknak. Most szívre és észre is szükség van azért, hogy megértsék: ott kell lenni a döntésnél, mert ha nem, akkor se magyar szív, se magyar ész nem lesz a parlamentben. És azt gondolom, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak” – mondta.
Akinek magyar szíve van, az nem szavaz át
Ismeretes, hogy az államfőválasztás első fordulóját Kelemen Hunor nyerte meg Bihar megyében, de ez talán betudható annak is, hogy Niculae Ciucă volt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje. Azóta viszont már az az Ilie Bolojan állt a párt élére, aki a helyhatósági választások alkalmával újrázott a Bihar Megyei Tanács élén, most pedig parlamenti mandátumra pályázik, és mint ismeretes, lehetséges kormányfőként emlegetik. Járhat ez esetleg átszavazással Bihar megyében a parlamenti választások során? – kérdeztük Szabó Ödöntől.
A parlamenti képviselő szerint „egy racionális magyar embernél nem, akinek magyar szíve van annál nem”. „Hát Bolojan be akarta zárni a magyar színházat! Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból magyar ember nem szavaz át. Az, hogy a román térkép hogyan alakul át Bihar megyében, nyilván ebből a szempontból lesznek, akik rá fognak szavazni. Tehát a román politikai térkép át fog alakulni ahhoz képest, hogy milyen volt vasárnap. Én azt remélem, hogy a magyarok pontosan tudják Bihar megyében, hogyha például a Szent László templomot fel kellett újítani, akkor arra mi adtuk a pénzt, és nem a liberális párt vagy a szociális párt. Ha az Olaszi-templomot fel kellett újítani, arra mi hoztuk a pénzt. Akinek az Adyba (Ady Endre Elméleti Líceum – szerk. megj.) jár a gyermeke, az látja, hogy a legnagyobb beruházást a magyar iskolába mi hoztuk és nem a városháza vagy a megyei tanács. Azt gondolom, hogy azért remélhetőleg minden magyar nyitott szemmel jár, és ezt tudja. A román térfél átalakulása másik történet. Nekünk arra nincs befolyásunk, és nem is kell nekünk vele foglalkoznunk. Azt ők majd lerendezik, meccseljék le egymás között” – vélekedett.
Tartalékok mozgósítása
Az államelnök-választás első fordulójának kimenetele ugyanakkor hangsúlyosabbá tette a parlamenti választásokat is. Szabó Ödön szerint magasabb lesz a részvétel, mint például a helyhatósági-, illetve az európai parlamenti-választásokkor volt júniusban. A magas részvétel pedig próbára teszi az öt százalékos választási küszöb elérését. „A magas részvétel egy kisebb szervezet, egy kisebbségi közösség tartalékait kérdőjelezi meg. A kérdés az, hogy van-e az erdélyi magyar közösségnek, a Bihar megyei magyar közösségnek annyi tartaléka, hogyha nagyon magas a részvétel, a tartalékai mozgósításával elérje a választási küszöböt?” – mutatott rá a parlamenti képviselő. Erre választ nyilván majd csak december elsején fogunk kapni, de reményei szerint igen. „És én egy dolgot még azért remélek, hogy azért például a vegyes házasságban az emberek úgy döntenek, hogy most vasárnap megmentik a magyarokat, és majd jövő vasárnap megmentjük az országot” – fogalmazott.
CSAK SAJÁT