Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az államfőválasztás első fordulójának eredménye tükrében most nemcsak a magyar közösség parlamenti képviselete, de a közösség megmaradása is forog kockán, ezért a december elsejei parlamenti választások tétje minden eddiginél nagyobb, így összefogásra és hatékony mozgósításra van szükség. A parlamenti választások fontosságáról, beruházásokról, a közösség jövőjéről beszélgettünk a megyeelnökkel.

– Hogyan értékeli az elmúlt vasárnap lezajlott államelnöki választásokat és a magyar közösség részvételét?

– Az államelnöki választások első fordulója egy földrengésszerű eredményt hozott, ami megrázta a román politikai rendszert. A hagyományos történelmi pártok, mint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) történelmük legrosszabb szereplését produkálták, az elégedetlenség miatt megbüntette őket a román választóközösség. Ugyanakkor ijesztő a szélsőséges politikai erők aggasztóan magas, közel 40 százalékos támogatottsága. Ez komoly fenyegetést jelent Romániára és a magyar közösségre nézve egyaránt.

Ami a magyar közösséget illeti, az RMDSZ eredményei Hargita megyében biztatóak. Kelemen Hunor 97 290 szavazatot kapott, több mint tízezer vokssal többet, mint 2019-ben, ami a közösség növekvő bizalmát tükrözi. Mindez annak köszönhető, hogy az államelnökválasztási kampányban Kelemen Hunor volt az egyedüli olyan államelnökjelölt, aki az állampolgárok problémáiról beszélt, aki a racionalitás hangját vitte be ebbe a kampányba, aki felelősséget vállalt, olyan dolgokat és témákat vett fel a politikai napirendre, ami az embereket érdekli és foglalkoztatja. Ezt nem tették meg a román pártok vezetői. Azt látjuk, hogy van egy erősödő bizalom az RMDSZ-szel szemben, és ez azért is jelentős, mert ha az RMDSZ-t is hozzászámoljuk a hagyományos politikai erőkhöz, akkor az egyedüliek vagyunk, akik ezt meg tudtuk őrizni, sőt növelni. Ez azonban nem adhat okot túlzott elégedettségre. Ha ezek az eredmények a parlamenti választásokon születtek volna, az RMDSZ a küszöb alatt teljesített volna, ami Hargita megyében képviselői helyek elvesztésével járna, nem beszélve azokról a megyékről, ahol nem lenne parlamenti képviselete a magyar közösségnek. Ez azt jelenti, hogy most vasárnap még nagyobb mozgósításra van szükség, hiszen a december 1-jei választások tétje óriási. Nemcsak az RMDSZ parlamenti jelenlétét kell biztosítani, hanem meg kell akadályozni a radikális, magyarellenes erők térnyerését is. Az elért eredményre az előttünk álló vasárnap még rá kell tegyünk egy lapáttal, és minden településen arra kell odafigyelnünk, hogy sokkal erőteljesebben mozgósítsunk.

– Az eredmények fényében, milyen tanulságokat vonhatunk le a soron következő parlamenti választások tekintetében? Mi a tétje december elsejének?

– A mostani választás arról szól, hogy a következő négy évben vagy a demokratikus politikai pártok alakítanak kormányt, vagy a radikális, magyarellenes erők veszik át az irányítást. Ma már az a tét, hogy vagy mi leszünk kormányon, vagy a magyarellenesek. Ez utóbbi esetben rendkívül nehéz időszak várna nemcsak Romániára, hanem különösen a magyar közösségre. A szélsőséges erők már most is aggasztóan magas támogatottságot értek el. Ha ezek a csoportok bejutnak a parlamentbe, a radikális politikai erők aránya akár a 40 százalékot is elérheti.

Ez a helyzet komoly fenyegetést jelent a közösségünkre, mivel egy ilyen kormány nemcsak a magyar közösség érdekeit hagyná figyelmen kívül, de aktívan akadályozná annak fejlődését és megmaradását is. A román pártok szereplésére nincs befolyásunk, az RMDSZ parlamenti jelenlétének biztosítása a mi kezünkben van. A választás most nem pozíciókról szól – nem az a kérdés, hogy ki lesz szenátor vagy képviselő. Az igazi tét az, hogy lesz-e magyar közösség, vagy nem lesz magyar közösség, lesz-e a magyar közösségnek, aki biztonságot és védelmet adjon, vagy nem lesz. Nem hagyhatjuk, hogy a radikális erők ellehetetlenítsék a jövőnket

A mozgósítás kulcsa pedig az összefogás. Együttműködünk az egyházakkal, diákszervezetekkel, hogy minél több szavazót érjünk el. Autóbuszokat szervezünk, hogy a diákokat hazahozzuk szavazni a lakhelyükre. Az üzenet egyértelmű: most nemcsak a képviseletről van szó, hanem arról is, hogy lesz-e, aki megvédi a közösségünket a magyarellenes erők támadásaitól. Ez nem csupán politikai játszma, hanem a közösségünk létének kérdése. A magyarellenes megnyilvánulások, mint amilyeneket az Úzvölgyében láttunk, ha intézményes formát öltenek, jogi eszközökkel fogják ellehetetleníteni a magyar közösség életét. Ezért rendkívül fontos, hogy legyenek parlamenti képviselőink, akik fel tudják venni a harcot ezekkel az erőkkel szemben.

– Hargita megyében számos jelentős beruházást sikerült elkezdeni, gondolok itt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fejlesztésre, valamint a megyei utak modernizálására. Milyen állapotban vannak ezek a projektek?

– Jelenleg az országos programok megtorpantak, stagnálnak, mivel választási, sőt szuperválasztási év van, így a kormányzati adminisztráció kivár. Például a sürgősségi osztály építési munkái lassan haladnak, bár nagy nehezen átadtuk a munkaterepet az Országos Beruházási Társaságnak (CNI), azóta sem adták ki a kezdési parancsot, azért nem adták ki, mert nincs pénzük. Nem várok nagy előrelépést ebben az évben egyik országos finanszírozású beruházásban sem. Ugyanakkor a megyei projektek folytatódnak: a 137-es út kapcsán az országos közbeszerzési hatóságtól megkaptuk a jóváhagyást a szerződésmódosításra, ami elhárítja a bürokratikus akadályokat. Jelenleg Székelyudvarhelytől Boldogfalváig, Székelykeresztúrtól Bögözig elértek az aszfaltozással, még hat kilométer van hátra, hogy összeérjen az első réteg aszfalt, az időjárás függvényében haladnak a munkálatok. Székelypálfalva, Firtosváralja, Énlaka közötti nyolc kilométeres útszakaszra már rákerült a kopóréteg, át van adva a forgalomnak, saját erőből építettük, nyolcmillió euróból. A Lot 3-ként is ismert közel 50 kilométeres megyei útszakasz kivitelezési munkálatait a jövőben, ahogy az idő megengedi, el fogjuk kezdeni.

A 125-ös felcsíki útnak – Csíkdánfalvától Balánbányáig – a tervezésére több ajánlat is érkezett, most azon dolgoznak a kollégák, hogy minél hamarabb tudjunk nyertest hirdetni, annak érdekében, hogy jövő márciusig tudjuk letenni a Regionális Operatív Programba a pályázatot. A Gyergyótölgyes-Gyergyóditró útvonal elmaradt szakaszát jövőre meg fogjuk csinálni saját költségvetésből. Összességében elmondható, hogy a munkálatok haladnak, nincs olyan útszakasz, ahol le kellett volna állnunk, vannak olyan helyek, ahol bizonyos tanulmányok készítése miatt szüneteltetni kellet a munkát, de úgy néz ki, hogy jövőre azok esetében is megoldások lesznek. 

– Mit üzen a megye polgárainak, időseknek, fiataloknak egyaránt, akik itt kívánnak boldogulni, jövőt építeni?

– A kommunikáció javításában a megyei tanácsosoknak kulcsszerepük van. Ők a híd szerepét töltik be az intézmény és az adott régió lakossága között. Ők élnek a közösségekben, így jobban ismerik a helyiek problémáit, és közvetlen kapcsolatot biztosítanak az önkormányzat és a lakosság között. Az én feladatom elsősorban az, hogy növeljem a megye önkormányzatának hatékonyságát, és támogassam a tanácsosokat abban, hogy aktívan részt vegyenek a közösség életében. Hargita megye élhető megye, és óriási lehetőségeket kínál azok számára, akik nem a nagyvárosi életet keresik. Ma már az internet és a modern technológia lehetővé teszi, hogy távolról is versenyképes jövedelmet érjenek el. Azonban ahhoz, hogy megőrizzük és fejlesszük ezt a környezetet, szükség van az itt élők aktív részvételére. A fiatalok szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők formálják a megye jövőjét. Ezért arra kérem őket is, hogy vegyenek részt a választásokon, hiszen most dől el, lesz-e a magyar közösségünknek jövője itt, Hargita megyében.

Kapcsolódó tartalom: Bíró Barna Botonddal még a helyhatósági választások előtt készítettünk videóinterjút.