Akadozik a veszélyes medvék eltávolítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetése. Az érintett önkormányzatok jelentős része még nem kötötte meg a szükséges szerződéseket a vadásztársaságokkal, illetve állatorvosokkal. A Tánczos Barna vezette környezetvédelmi minisztérium tanácskozásokat szervez a felmerülő kérdések megvitatása érdekében.

Csíkkarcfalvára várták megbeszélésre a csíkszéki régió polgármestereit csütörtökön délelőtt a környezetvédelmi minisztérium munkatársai. A téma a veszélyes medvék eltávolítását szabályozó 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet jóváhagyó törvénytervezetet szeptember 6-án fogadta el a szenátus. A rendelet többek között előírja, hogy azonnal eltávolítható lesz minden olyan medve, amely a településeken veszélyezteti a lakosságot. Az eltávolítás módja háromféle lehet: a nagyvad elhajtása, altatása és áthelyezése, valamint az eutanázia vagy kilövés.

A rendelkezés szerint medvetámadás esetén első lépésként a lakosságnak az 112-es segélyhívó számon kell jelentenie a medve jelenlétét, ezt követően a segélyszolgálat értesíti az adott településen működő azonnali beavatkozásra jogosult csapatot. A sürgősségi beavatkozó csapatot a polgármester vagy az alpolgármester vezeti, ugyanakkor jelen kell lenniük a helyi csendőrség tagjainak, a helyi vadásztársaság technikai szakemberének, valamint egy állatorvosnak.

Az érintett önkormányzatoknak szerződést kell kötniük a területileg illetékes vadásztársasággal, valamint egy állatorvossal is. Azonban éppen ezen szerződések hiánya miatt késik a rendelkezés gyakorlatba ültetése. A szakminisztérium tájékoztatása szerint Hargita megyében jelen pillanatban a 67 önkormányzatból 25-nek van szerződése a vadásztársaságokkal, 29 önkormányzatban pedig folyamatban van, míg 10 nem indította el a szükséges procedúrákat, továbbá 16 önkormányzatnak van már szerződése egy állatorvossal, 15-nek nincs, és 33 önkormányzat esetében folyamatban van a megkötése.

A csíkkarcfalvi megbeszélésen Fodor József Tamás, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium tanácsadó munkatársa tájékoztatta a megjelent polgármestereket a sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetéséről, a településvezetők pedig megfogalmazhatták kérdéseiket, észrevételeiket a rendelkezéssel kapcsolatosan. A tanácsos kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépett már, azonban ezt a parlamentnek is meg kell erősítenie. A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként. Ez azt jelenti, hogy valamilyen szinten még lehet módosítani a rendelet szövegén, előírásain.

Későn érkeznek a csendőrök

A településvezetők több kérdést és észrevételt is felvetettek. Az egyik ezek közül az volt, hogy néhány település távolabb esik a csendőrségi központoktól, így nem érnek ki időben hozzájuk a rendfenntartók. Volt, aki azt kifogásolta, hogy az esetek „lepapírozásában” sem mindig volt partner a csendőrség. Komoly dilemmaként merült fel ugyanakkor a sürgősségi beavatkozó csoportok létrehozásával kapcsolatban, hogy nehéz olyan állatorvost találni, akivel szerződést köthetnének. A településeken dolgozó állatorvosok egy része ugyanis tartózkodik az együttműködéstől. Ennek okaként többek között azt hozták fel, hogy nincs megfelelő képesítésük az altatólövedékek használatára, kilövésére és többen félnek is a beavatkozástól, a vadállatok támadásától. Elhangzott, hogy egy állatorvos több településsel is köthet szerződést, ám akkor nincs arra garancia, hogy szükség esetén mindenhol jelen tud lenni.

A minisztérium egyébként az állatorvosok és a vadásztársaságok számára is kifizeti a szerződésekben rögzített összegeket, ám annak maximális értékét havi ezer lejben állapították meg. Ha valamelyik önkormányzat ennél nagyobb összegre köt megállapodást, a fennmaradó részt a saját költségvetéséből kell állnia – emelte ki Fodor József Tamás.

A polgármesterek részéről felmerült, hogy nem tiszta, mi a teendő, ha egy település több vadásztársaság illetékességi területe is. A rendelkezés értelmében ugyan nem kötelező egyetlen társasággal sem szerződést kötni, ám nem tisztázott, hogy hogyan lehetne úgy megállapodni, hogy minden esetben legyen jelen vadász szakember is.

Konkrét javaslatként elhangzott: a végleges jogszabályba kerüljön bele az, hogy az állatorvosok csupán az altatószer beszerzésében és megfelelő adagolásában vegyenek részt, magának az altatólövedéknek a kilövését végezhesse vadász. Jelenleg ugyanis az is az állatorvos feladata. Fodor József Tamás ígéretet tett arra, hogy közvetíti a kérést és megpróbálják belefoglalni a rendelkezésbe.

A beszélgetéssorozat pénteken délelőtt 10 órakor a Maros megyei polgármesterekkel folytatódik a Maros Megyei Tanács üléstermében, 15 órától pedig az udvarhelyszéki polgármestereket várják a felsőboldogfalvi kultúrotthonba.

(Címlapkép: Agerpres)