banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

FRISSÍTVE - Precedensértékű bírósági döntés: kártérítést kapnak az Apáczai-ügyben diszkriminált diákok

FRISSÍTVE: Jogerős döntésében a bukaresti Ítélőtábla fejenként hatezer lejes kártérítést ítélt meg 10 kolozsvári magyar diáknak, miután a Kolozs megyei tanfelügyelőség 2016-ban diszkriminatív módon nem hagyta jóvá a magyar tannyelvű képzőművészeti osztály elindítását az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban – jelentették be szerdai sajtótájékoztatón az ügyet felkaroló Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért/Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) képviselői. A kártérítést az oktatási minisztériumnak és a megyei tanfelügyelőségnek kell kifizetnie. FRISSÍTÉS: Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója portálunknak elmondta, jelenleg számos kihívása lehet a képzőművészeti osztály újraindításának az általa vezetett tanintézményben, ezért megyeszinten kellene azon gondolkodni, hogy hol tudnának olyan infrastruktúrát is biztosítani, ami hosszú távon oldaná meg a Kolozs megyei képzőművészeti oktatást.

A bírósági ítélet országos premiernek számít, először ítéltek meg jogerős döntésben kártérítést nyelvi diszkrimináció miatt, hangzott el a sajtótájékoztatón, amelyen Bethlendi András jogász és Ilyés Zsolt, a sértett félt képviselő ügyvéd ismertette a régóta húzódó ügy fejleményeit.

Mi is történt öt évvel ezelőtt?

Az Apáczai-ügy 2016 februárjában robbant ki, amikor 13 év után először a főtanfelügyelőség nem hagyta jóvá a képzőművészeti osztály elindítását. 16 magyar 5. osztályos gyermek így nem tanulhatta azt, amit szeretett volna – az őszi tanévkezdéskor elindult ugyan az osztály, de két hét múlva feloszlatták –, ráadásul szerte a megyében egyedül az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban létezett magyar tannyelvű képzőművészeti osztály. Történt mindez úgy, hogy közben a főtanfelügyelő gond nélkül engedélyezte a Romolus Ladea Képzőművészeti Líceumban két ötödik osztály elindítását, egyiket 17, másikat 18 fővel, az Octavian Stroia Dráma és Koreográfia Líceumban pedig egy induló 4. osztályt 12 tanulóval hagytak jóvá.Forrás: Facebook/Apáczai Csere János Elméleti Líceum

Az AGFI képviselői hozzátették, az elutasított kérelem nem nyert megoldásra az RMDSZ által nevesített kisebbségi oktatásért felelős államtitkár közbenjárása útján sem – ekkoriban Király András –, akinek nem sikerült releváns módon vagy egyáltalán megválaszolni a tanfelügyelőség, az iskola és a szülők által hozzá címzett kérdéseket.

A szülők (eleinte a 16 gyermekből 15 tanuló részéről szólaltak fel a jogsértés ellen) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) nyújtottak be panaszt, mert szerintük a Kolozs megyei tanfelügyelőség hátrányos megkülönböztetésben részesítette gyermekeiket. 2017 áprilisában a tanács megállapította, hogy a tanfelügyelőség valóban diszkriminált, és kérte a probléma minél sürgősebb megoldását mind a tanfelügyelőségtől, mind az oktatási minisztériumtól.

A CNCD döntésére hivatkozva a sértett gyerekek közül 12-en továbbra is kitartottak a képzőművészeti osztályban való tanulás mellett, így szüleik kérelemmel fordultak a tanfelügyelőséghez és a minisztériumhoz, hogy az új tanévtől, 2017 szeptemberétől indítsák el legalább hatodiktól a képzőművészeti osztályt. A tanulói és szülői közösség ezen kérése újabb falakba ütközött: Valentin Claudiu Cuibus akkori főtanfelügyelő cinikus hangnemben oktatta ki a szülőket és az AGFI képviselőit, azt hangoztatva, hogy a diszkriminációellenes tanácsé egy „ignorálható vélemény”, és nem fog hozzájárulni a kért osztály létrehozásához – ismertették az előzményeket a kolozsvári jogászok.

A főtanfelügyelővel való lehangoló találkozó hatására az eddigi 12 tanuló helyett 10-en maradtak, akik továbbra is kiálltak az osztályuk mellett – és a végsőkig, egészen a mostani ítéletig ki is tartottak. Ám mivel már kevesebben maradtak, mint az osztály elindításához szükséges minimum létszám, a minisztérium hatásköre lett volna az osztály beindításáról dönteni, de ez nem történt meg.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

2018 májusában a diákok nevében kártérítési pert kezdeményeztek a bukaresti törvényszéken a tanügyminisztérium és a tanfelügyelőség ellen, a novemberben hozott ítéletben minden gyermek számára ötezer lejes kártérítést állapítottak meg. Mind a két alperes, mind pedig a diákok megfellebbezték a döntést az ítélőtáblánál, amelyben ugyancsak megállapították a két közintézmény felelősségét, és immár fejenként hatezer lejre emelt kártérítést állapítottak meg a sértett diákok számára. Ezt követően a tanfelügyelőség és a minisztérium felfolyamodást nyújtott be, ami a per érdemi újratárgyalását eredményezhette volna, de a Legfelső Semmítő és Ítélőszék 2021. szeptemberi ítéletben elutasította a keresetet, ezzel jogerőre emelve az ítélőtábla döntését, amellyel fejenként hatezer lejes kártérítést ítéltek meg a nyelvi diszkrimináció miatt sértett diákok számára.

Üzenet: hatékony lehet a jogi útra terelés

Az AGFI részéről Bethlendi András jogász felhívta a figyelmet, hogy országos premiernek számít a döntés, ez az első alkalom, hogy nyelvi diszkrimináció miatt kártérítést ítél meg jogerősen egy romániai bíróság. Szerinte a kérdés most már csak az, hogy van-e szakmai és politikai szándék a magyar közösségben arra, hogy valamely kolozsvári iskolában ismét elinduljon a megye egyetlen magyar tannyelvű képzőművészeti osztálya.

A megye és a város demográfiai adottságai nem kellene hogy akadályt képezzenek, tekintve, hogy Kolozsvárnál kisebb magyar közösségekben, például Nagyváradon, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön is működik képzőművészeti osztály 5-8. osztályokban és középiskolás szinten egyaránt, hangsúlyozták.

Emellett az AGFI képviselői szerint az Apáczai-ügyben hozott ítélet ismételten arra mutat rá, hogy jogi úton, hatósági és peres eljárások révén érvényt lehet szerezni a nyelvi jogoknak. „Az ügy 2016. februári kirobbanásától 2017 januárjáig a diszkriminatív helyzet megoldására a politikai lobbi és nyomásgyakorlás eszköztárát használták. A jogi lépések időben való meglépése talán előnyösebb végkifejlethez is vezethetett volna, hogyha például már a 2016-2017-es tanév kezdete előtt megszületett volna az Országos Diszkriminációellenes Tanács kedvező döntése” – vélekedtek.

A Maszol kérdésére megjegyezték, 2016-ban az AGFI jogászainak köszönhetően terelődött jogi útra az ügy, ők keresték meg az iskolaigazgatót és ajánlották fel jogi segítségüket. Ezt megelőzően a közösség próbálkozott már sztrájkőrséggel, petíciókkal, politikai és civil eszközökkel, de nem jártak sikerrel. „Ha mi nem kopogunk be, nem terelődik jogi útra”, nyomatékosították a jogászok, akik szerint az Apáczai-ügy üzenete a közösség felé, hogy noha ehhez még nem vagyunk hozzászokva, érdemes a nyelvi jogok terén jogi segítséghez folyamodni.

A csoporton keresztül ugyanakkor a szülők arra szólították fel a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, a tanügyminisztériumot és Valentin Claudiu Ciubus akkori főtanfelügyelőt, hogy nyilvánosan kérjenek bocsánatot a sértett gyerekektől.

Hogyan tovább?

Kerekes Aldehaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Maszolnak úgy nyilatkozott, jó ötletnek tartja a képzőművészeti osztály visszavezetését. Ha a szülők igényt tartanak a képzésre, jelezzék ezt az iskolaigazgatónak, mondta, azt tanácsolva, hogy akkor foglalják bele az osztályt a beiskolázási tervekbe, ha legalább tíz diák lenne az osztályban. „Mi nyitottak vagyunk” – hangsúlyozta. Kerekes Aldehaida a bírósági ítéletre érdemben nem reagált, mert arra hivatkozott, hogy ez jogász kollégáinak a hatásköre.

A képzőművészeti osztály újraindítása azonban nem olyan egyszerű – erre már az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Vörös Alpár mutatott rá megkeresésünkre. Elöljáróban leszögezte, mivel a diszkriminációellenes tanács korábban elég élesen kimondta, hogy diszkriminációnak számított az osztály tiltása, számítottak a kedvező döntésre. „Köszönet a jogvédő egyesületnek, hogy felvállalta ezt az ügyet, és öt éven keresztül végig vitte. A szülők, gyerekek részére az anyagi kárpótlás nem feltétlenül jelenti a probléma megoldását, amit így már öt év távlatában lehetetlen orvosolni. Ez persze lehet valamelyest ír a sebekre, amelyek akkor érték őket, mert nagyon sokan kemény traumaként élték meg azokat a heteket, amikor kiderült, hogy végül mégsem hagyja jóvá az osztályt a tanfelügyelőség” – fogalmazott az iskolaigazgató.

Megjegyezte, jelenleg nagyon képlékeny törvénykezési keretben dolgoznak, ezért hosszú távra terveznie bármilyen tanintézménynek nehéz. Emellett a kormány új tanügyi törvényt készül a tavaszi ülésszakban elfogadni, és új líceumi kerettantervekre van szükség azok számára, akik az új tanterv szerint tanultak, sorolta a kihívásokat. A művészeti oktatást érintő nehézség még, hogy 2017 őszétől a hagyományos oktatáshoz képest 3-4 órával többet tanulnak ezekben az osztályokban. Hozzátette, a művészeti líceumok kérésére két évvel ezelőtt ez ügyben történtek változások, de például az osztályfőnöki órák heti óraszámát csökkentették, ami nem könnyíti meg a gyermekek helyzetét, hiszen kamaszkorban kiemelten hangsúlyos kellene hogy legyen az osztályfőnökök tevékenysége.

Vörös Alpár szerint az apáczais képzőművészeti osztály esetleges újraindítása azért is lenne jelenleg problematikus, mert az elemi osztályok számának növekedése miatt az iskola épülete túlterheltté vált, délutáni oktatást is be kellett már vezetni. Úgy látja, nem csak az általa vezetett tanintézmény jöhet szóba, megyeszinten abban kellene gondolkodni, hogy hol tudnának olyan infrastruktúrát is biztosítani, ami hosszú távon oldaná meg a képzőművészeti oktatást. Emlékeztetett, annak idején ők is csak az 5-8. osztályok szintjén tudták vállalni a képzést, mert líceumi szinten már további termekre lett volna szükség, amivel sem annak idején, sem most nem rendelkeznek.

Kérdésünkre megjegyezte, az akkori csapat, amely nem tudott a kiválasztott osztályban tanulni,  szétszóródott Kolozsvár minden tanintézményébe, kizárólag ilyen téren sajnos egyikük sem tudta folytatni tanulmányaikat. Egyetlen diákról tudnak, aki Budapestre költözött azért, hogy képzőművészeti osztályba járjon, tette hozzá. 

Király Andrást, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős volt államtitkárát is szerettük volna reagáltatni a bíróság döntésére, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a telefonhívásunkra. 

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?