Politikai válság: megkezdődött a „magyarellenes szezon”
Bár Marcel Ciolacu pozíciója a májusi elnökválasztásig szilárdnak tűnik, a helyzet mindenképpen tükrözi a belpolitikai válságot, aminek alapja a lakosság fokozott bizalomvesztése a politikai elittel szemben – mondta a Maszolnak Barabás T. János. A politikai elemző szerint az AUR által kezdeményezett bizalmatlansági indítvánnyal a „magyarellenes szezon” is megkezdődött.
Vérszemet kapott az ellenzék, Klaus Iohannis államfő lemondása után Marcel Ciolacu miniszterelnök az új célpont. Az AUR bizalmatlansági indítvánnyal buktatná meg a kormányt, George Simion nemcsak az USR honatyáinak szavazataira számít, hanem a kabinettel vagy Ciolacuval elégedetlen PSD-s, valamint PNL-s képviselőkre, szenátorokra is. A fegyelmezettségéről ismert RMDSZ részéről a legbiztosabb az egységes kiállás a kormány mellett.
A PSD vezetése világossá tette: ha egy szociáldemokrata párti képviselő vagy szenátor megszavazná az indítványt, azt kizárják a pártból. A PNL részéről is egységes kiállást ígérnek. „Lehetnek sérelmeink és vitáink, (...) de végül is a kollégáim tisztában vannak azzal, hogy ez egy bonyolult időszak Románia számára, és szó sem lehet egy ilyen kezdeményezés támogatásáról” – magyarázta Mircea Abrudean, a szenátus PNL-s ügyvivő elnöke.
Nem világos egyelőre az USR álláspontja. Elena Lasconi pártelnök az indítvány támogatása ellen foglalt állást, más USR-s politikusok viszont ellentmondásosan nyilatkoztak, többen egyértelműen kijelentették: Ciolacunak távoznia kell. A kormánykoalíciónak 12-13 fős többsége van a parlamentben.
Van-e esélye az indítványnak? – kérdeztük Barabás T. Jánost, a Magyar Külügyi Intézet kolozsvári származású külső szakértőjét. Szerinte van esélye a kormánybuktató kezdeményezésnek, mert a szociáldemokraták között vannak olyanok, akik inkább az AUR-ral kormányoznának. „Bár jelenleg nagyobb valószínűséget adok az indítvány bukásának, de a helyzet kiszámíthatatlan, mert például a PNL-n belül is vannak szélsőséges nacionalisták, akik taktikázással, és nem elvi alapon akarnak érvényesülni” – fogalmazott az elemző.
Úgy véli, a két nagy koalíciós párt belső válsága legalább olyan veszélyes a stabilitásra nézve, mint az indítvány. „A helyzet mindenképpen tükrözi a belpolitikai válságot, aminek alapja a lakosság fokozott bizalomvesztése a politikum iránt. Az ellenzék az obstrukció veszélyes területére tévedt, ami gyengíti a törvényhozás munkáját, a kompromisszumok lehetőségét, mindezt akkor, amikor reformokra van szükség. A bizalmatlansági indítvány részben máris elérte hatását, elárasztotta a közösségi médiát a felelőtlen propaganda, amelynek forrása főleg belföldi, kevésbé külföldről érkezik ez az információs támadás” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Megjegyezte: a magyarokat sem hagyják ki, ha gyűlölködésről van szó. Példaként azt a Facebookon terjedő álhírt említette, miszerint Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő államfő hazaáruló, mivel az „elnyomó magyar” Szent László király szobrát állította fel Nagyváradon. „Nem ő hozta a döntést a városalapító királyról, aki a vár egy eldugott sarkában kapott szobrot, hogy senkit se zavarjon” – pontosította az elemző. Úgy véli, az indítvánnyal a „magyarellenes szezon” is kezdetét vette.
A Nordis-ügy és a szociáldemokraták
Kérdésünkre, hogy mennyire stabil a Nordis-ügy miatt is támadott Ciolacu pozíciója kormányfőként és a PSD élén, az szakértő azt mondta: a miniszterenök nem érintett a Nordis Management cég ingatlancsalásában, repülős utaztatásokról szólnak a vádak a sajtó szerint, amit a kormányfő elismert
„Kormányzati körökből Laura Vicol szociáldemokrata képviselő érintett a szélhámosságban, de felbukkant Sorin Grindeanu közlekedési miniszter neve is, aki a PSD legpénzesebb tárcáját vezeti. Ha elveszíti pozícióját a botrány miatt, borulhat a koalíciós megegyezés is” – mondta Barabás T. János. Hozzátette: egy kormányválság felerősítené a gazdasági problémákat, és táptalajt adna a szélsőjobb propagandájának. Úgy véli, a májusi elnökválasztásokig szilárd Ciolacu kormányfősége, már csak azért is, mert a pártján belüli táboroknak ő a kiegyensúlyozója.
Amennyiben az AUR benyújtja a parlamenthez a bizalmatlansági indítványt a megfelelő számú aláírással, a szokásos eljárás alapján öt napon belül fel kell olvasni a plénum előtt, majd további három napon belül sort kell keríteni a beadványról szóló parlamenti vitára és a szavazásra.
A videón az új Szent László szoborról látható riport.
CSAK SAJÁT
