Politikai elemző: az államfő már rájött, hogy előbb-utóbb meg kell hátrálnia
Az államfő a mandátumát kockáztatja, ha sokáig feszíti a húrt, ezért várhatóan megkeresi a módját annak, hogy legalább második nekifutásra megalakulhasson az új kormány – véli George Jiglău politológus. Az egyetemi oktató szerint a kompromisszumnak két változata lehetséges: a választások utáni koalíció helyreállítása, vagy kisebbségi kabinet a szociáldemokraták parlamenti támogatásával.
Ahogy maga az államfő is előrevetítette, nem várható áttörés a válság feloldásában a Klaus Iohannis és a politikai szereplők közötti hétfői kormányalakítási egyeztetéseken. Nincsenek információk arról, hogy tárgyalások indultak volna a pártok között egy parlamenti többség kialakításáról, bemerevedni látszanak az álláspontok a cotroceni-i találkozó előtt. Ehhez hozzájárulhatott, hogy államfő a Cîţu-kabinet megbuktatása utáni összes nyilvános szereplésében értésre adta: nem kívánja a választások után megalakult koalíció helyreállítását, annak ellenére, hogy jelenleg ez tűnik az egyetlen életképes megoldásnak egy új kormány beiktatására.
Kapcsolódó
Az államfőnek előbb-utóbb meg kell hátrálnia
Némi változás azonban mégis történt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) meggondolta magát, és mégsem javasolják a jelenlegi ügyvivő kormányfőt miniszterelnöknek hétfőn a Klaus Iohannis által kezdeményezett egyeztetéseken. George Jiglău politológus, a kolozsvári BBTE oktatója szerint ebben szerepet játszhat az Orban-kabinet tavalyi megbuktatása után hozott alkotmánybírósági határozat. Ez kimondja, hogy az államfő csak egy parlamenti többséggel rendelkező jelöltet bízhat meg kormányalakítással. „Mindenesetre ez a visszalépés az első jele annak, hogy Klaus Iohannis maga is rájött: előbb-utóbb meg kell hátrálnia” – jelentette ki a Maszolnak.
Az elemző szerint annak ellenére, hogy sürgeti a kormányalakítást, az államfőnek most az az érdeke, hogy az ügyvivő kormány mandátuma elhúzódjon. Korlátozott jogköre ellenére a Cîţu-kabinet hozhat fontos döntéseket, ilyen volt például az összesen egymilliárd lejes fejlesztési pénzek szétosztása a bizonyos önkormányzatok között a tartalékalapból. „Ha Klaus Iohannisnak valóban érdeke lenne a kormány mielőbbi megalakulása, akkor már a bizalmatlansági indítvány megszavazásának másnapján konzultációra hívta volna a pártokat, nem vár még egy hetet” – magyarázta.
A politológus szerint hamis az államfőnek az az érve, hogy a pártoknak időre van szükségük álláspontjuk kialakításához és az „érett politizáláshoz méltó megoldások” megtalálásához. „A pártok stratégiái már a koalíció felbomlása után körvonalazódtak. Ezek néhány nap alatt nem fognak módosulni. Ezt az államfő is tudta, de időhúzásra játszik” – jelentette ki az egyetemi oktató, aki szerint Klaus Iohannis kockázatosan taktikázik. Az ügyvivő kormány mandátumának elhúzódása ugyanis az alkotmánybíróságra kerülhet, és felmerülhet az államfő felfüggesztése is.
Iohannis nem számolt azzal, hogy a kormány megbukhat
George Jiglău úgy véli, hogy Klaus Iohannist és a Florin Cîţu pártelnökké választását támogató politikusokat vártlanul érték a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) koalícióból való kilépésének fejleményei. Nem számítottak arra, hogy a következmény a kormány megbuktatása lesz, így most alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. Kérdésünkre elmondta: azt maga sem érti, hogy az államfő miért támogatja továbbra is Florin Cîţut, és miért torpedózza meg folyamatosan az USR-re irányuló támadásaival a koalíció helyrállítását.
„Florin Cîţu pártelnökké választása a PNL-n belüli táborok alkujának eredménye volt. A háttérben a 2024-es államfőválasztás perspektívája húzódik meg. Az államelnöki aspirációkkal rendelkező liberálisok egyike sem állt készen átvenni a hatalmat a pártban, ezért tolták előre Cîţut. Arra gondoltak, hogy kormányfőként amúgy is erodálódik, és akkor majd átveszik a helyét röviddel az államfőválasztás előtt. Azzal viszont nem számoltak, hogy a belső hatalmi harcok végül a koalíció széteséséhez vezetnek, arra pedig végképp nem, hogy az USR összefog az AUR-ral, majd a kormány megbuktatására szavaz” – magyarázta.
.jpg)
A politológus szerint jelenleg még a nyilatkozatok szintjén előre hozott választásokat sürgető Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sem érdeke, hogy a következő hónapokban urnákhoz hívják a választókat. A PSD eleve úgy tervezett, hogy 2024-re annyira legyengülnek a kormányzó liberálisok, hogy a választásokon akár abszolút többséget is szerezhet és az államelnöki tisztséget is enyerheti.
A kompromisszum két változata
Ezért a legvalószínűbb forgatókönyvnek az elemző azt tartja, hogy ha első körben nem is, de a második körben egy kompromisszum eredményeként sikerül megalakítani az új kormányt, amelyet vélhetően nem Florin Cîţu vezet majd. „Az államfő várhatóan továbbra is támadni fogja az USR-t, és első körben még erőltetni fog egy olyan kormányfőjelölt, akinek nem szavaz bizalmat a parlament. Második körben azonban már szűkűl a mozgástere, és egy olyan személyt bíz meg kormányalakítással, aki mögött kompromisszumok révén kialakul egy parlamenti többség” – jósolja George Jiglău.
Szerinte a kompromisszumnak két változata lehetséges: az egyik az USR visszatérése a koalícióba, a másik a kisebbségi PNL-RMDSZ-kormány PSD általi parlamenti támogatása. Ám bármelyik is valósul meg, hiába tartják meg a miniszterelnöki tisztséget, a liberálisok jóval gyengébb pozíciókból folytatják a kormányzást. „Ha helyreáll a koalíció, nem engedhetik meg maguknak, hogy újra magukra haragítsák az erkölcsi győztesként visszatérő USR-t. Ha pedig a PSD parlamenti támogatásával, kisebbségben kormányoznak, teljesen ki lesznek szolgáltatva a szociáldemokratáknak” – részletezte a politológus.
Kapcsolódó
George Jiglău felvetésünkre elmondta: ha kompromisszumot köt a liberálisokkal, a kisebbségi PNL-kormány parlamenti támogatását jelenleg határozottan elutasító PSD számára nem lesz nehéz feladat elmagyarázni a választóinak, hogy miért gondolta meg magát. Kézenfekvő érvnek ígérkezik a súlyos járványhelyzet. „A pandémiára hivatkozva a szociáldemokraták a haza megmentőjének szerepében is tetszeleghetnek, ha hozzájárulnak a kormány megalakulásához. Másfelől a PSD szavazóbázisa nagyon stabil és fegyelmezett, nem is vár el különösebb magyarázatokat, számára a párt csakis jó döntéseket hozhat” – magyarázta.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
