Mint arról beszámoltunk, hatvan napra felfüggesztettek tisztségéből egy zsarolással és hivatali visszaéléssel meggyanúsított sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatót. A gyanúsítás szerint a Mikes Kelemen Elméleti Líceum igazgatója fenyegetéssel próbálta rávenni az iskola egyik tanárát, hogy mondjon le állásáról, a tanár pedig panaszt tett az igazgató ellen. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Maszol megkeresésére úgy fogalmazott: egyedi esetről van szó, pályafutása alatt hasonlóval még nem szembesült Háromszéken.

A sepsiszentgyörgyi eset nagy visszhangot váltott nemcsak a helyi közéletben, hanem a szélesebb értelemben vett nyilvánosságban is. Az ügy részletei nem ismertek, azonban sokakban feltevődik a kérdés, hogy milyen jogkörökkel rendelkezhet egy iskolaigazgató abban az esetben, ha esetleg kifogásai támadnak az egyik tanárral szemben, illetve milyen munkajogi védekezési lehetőségei vannak a tanárnak, ha meglapozatlan vádak érik. Mindkét eset rendkívül bonyolult procedúrák révén rendezhető. Mint kiderült, nemcsak az igazgatónak, az inkriminált tanárnak is korlátozottak a lehetőségei.

A sepsiszentgyörgyi ügyészség csütörtökön közleményben tudatta, hogy M. I.-t zsarolással gyanúsítják és szerdán elindították ellene a bűnvádi eljárást. Bírói határozat született a hatvannapos hatósági felügyelet alá helyezéséről, és ennek értelmében a gyanúsított január 23-ig az iskolaigazgatói tisztséget sem töltheti be. A vádhatóság szerint a gyanúsított tavaly márciusban fenyegetőzéssel próbálta rávenni a sepsiszentgyörgyi iskola egyik tanárát, hogy mondjon le állásáról. A pedagógus versenyvizsgával nyerte el állását, ám azt a tanintézet vezetője a vád szerint egy általa kedvelt személynek szánta.

Kiss Imre Kovászna megyei tanfőfelügyelő kérésünkre elmagyarázta, hogy a jelenleg érvényben lévő módszertan szerint a tanárok versenyvizsgákon elért eredményei alapján választhatnak a felkínált álláslehetőségek közül. Ilyen esetben a pedagógusok jogszerűen foglalják el a katedrákat a tanintézményekben. „A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé azt, hogy az iskola vezetősége eldönthesse, melyik oktatóval szeretne dolgozni. Ezt bizonyos kritériumok alapján a pedagógusok választják ki” – magyarázta a főtanfelügyelő. Hozzátette, az iskola igazgatójának nem lehet ellenvetése az új alkalmazott személyét illetően, aki törvényes úton nyerte el pozícióját.

Kiss Imre kiemelte, hogy a pedagógusokra érkező panasz esetén különböző módszerekkel vizsgálható az érintett személy alkalmassága. Szerinte a témát több szempontból kell elemezni. Elégedetlenséget szülhet az, ha az oktató a „tanórán nem végzi a munkáját, ha a szülők más elvárásokat tanúsítanak a tanárral szemben, ha a diákok panaszt tesznek a tanár teljesítményére” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő. Ebben az esetben a szaktanfelügyelő is dönthet a vádak valóságtartalmáról. 

Ugyanakkor elmagyarázta, hogy magatartásbeli problémák miatt iskolai szintű fegyelmi eljárás indítható, ezt a procedúrát lebonyolítva a vezetőtanács szabhatja ki a büntetést. „Ha jogos és törvényes úton bebizonyosodik, hogy hiányosságok merülnek fel a tanár szakértelmével kapcsolatban, akkor el lehet beszélgetni az alkalmazottal, tanácsot lehet neki adni, képzésre lehet küldeni. Az első opció nem a menesztés” – tette hozzá Kiss Imre.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke a Maszolnak elmondta, pontosan milyen megrovásban részesíthető az a tanár, akiről bebizonyosodik, hogy a rá érkező panaszok megalapozottak.

Abban az esetben, ha az oktatóra reklamáció érkezik a kollégáktól, a diákoktól vagy akár az iskolaigazgatótól, az iskolaszék kijelöl egy 3–5 tagú vizsgálóbizottságot. A meghallgatások után a döntéshozók jogosnak vagy nem jogosnak ítélik meg a panaszt. Ha az előbbi eredmény születetik meg, akkor a vétség súlyosságától függően szankcionálhatják a tanárt. „A büntetésnek lépcsőzetes fokozatai vannak: írásos megrovás, fizetésmegvonás, háromszori felfüggesztés, oktatástól való eltiltás, legsúlyosabb esetben pedig szerződésbontás” – tette hozzá Szabó Ödön.

Elmagyarázta, hogy „az önkormányzatoknak és polgármestereknek is képviselőjük van az iskolaszékekben, jelen vannak a döntéshozatalban. Az ő szerepük azonban a költségvetésekről, felújításokról való döntéshozatal, valamint különböző iskolai projektek támogatása”.