A szakszervezeti vezetők és a miniszterelnök pénteki találkozója után dől el, hogy lesz-e általános sztrájk a tanügyben – nyilatkozta csütörtökön a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség elnöke a Maszolnak. Marius Nistor elmondta, pattanásig feszült a húr az ágazatban, amiért az új kormány sem tartja be a közalkalmazotti bértörvény előírásait.

Mintegy 170 ezer közoktatásban dolgozó tanügyi alkalmazott vett részt a szerdai kétórás figyelmeztető sztrájkban – tájékoztatta a Maszolt csütörtökön a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke. Marius Nistor szerint az akciónak meg is lett az eredménye, mert a miniszterelnök péntekre találkozóra hívta a szakszervezetek képviselőit. Megjegyezte, hogy Nicolae Ciucă nem most szembesült a pedagógusok elégedetlenségével, jó ideje tisztában van az oktatásban dolgozók problémáival. „A kormányfő azért fogad bennünket, mert a figyelmeztető sztrájkkal megüzentük neki, hogy a pattanásig feszült a húr a tanügyben” – magyarázta Marius Nistor.

„Több tiszteletet érdemelnénk”

A szakszervezeti vezető elmondta, a fő kérésük az lesz a pénteki találkozón a miniszterelnökhöz, hogy a kormány tartsa be a jogszabályokat. Arra utalt: a tanügyi dolgozók fizetésének idén közel 18 százalékkal kellett volna emelkednie, hogy elérje a 2017-es közalkalmazotti bértörvényben előírt szintet. Ehelyett a kormány mindössze 4 százalékkal – átlagban 70-80 lejjel – növelte a fizetésüket. Ennek előzménye, hogy a járványhelyzetre és a szűkös költségvetésre hivatkozva 2020-ban az Orban-kormány, 2021-ben pedig a Cîţu-kormány is elnapolta a jogszabályban előírt béremeléseket.

„A tanügyi alkalmazottak fizetése 2020 január elseje óta nem nőtt. Elég kínos a tanárok számára elmagyarázni a gyerekeknek, hogy azért sztrájkolnak, mert a jogállamnak mondott Romániában nem tartják be a törvényeket. Jelenleg egy kezdő pedagógus fizetése 2250 lej, amiből sokszor az ingázás költségeit is ki kell fizetnie, mert a törvény előírásai ellenére ezt az összeget nem számolják el neki a helyi önkormányzatok” – részletezte Nistor.

A tanügyi alkalmazottak nem csak a béremelések elnapolása miatt elégedetlenek. Naponta nagyon sok gyerekkel kerülnek kontaktusba, ennek ellenére a járvány ideje alatt semmilyen védőfelszerelést nem biztosítottak számukra, és a fertőzésnek kitett más foglalkozási kategóriáktól eltérően pótlékot sem kaptak. Pedig a szakszervezeti vezető szerint ezt is törvény írja elő. Emellett Marius Nistor szerint az oktatás emberierőforrás-hiánnyal küzd: nincs elegendő számú pedagógus, a helyettesítő tanárokat pedig minimálbérrel fizetik.

„Mi is azt szeretnénk, hogy az iskolák nyitva tartsanak, a gyerekeket minél kevesebb veszteség érje ebben a nehéz járványidőszakban. Emlékeztetnék arra, hogy több más uniós tagállamtól eltérően nálunk sikerült a menetrend szerint, normális körülmények között megtartani az országos vizsgákat. Ez azért volt lehetséges, mert a tanárok vállalták ezt a kockázatot. Úgy gondolom, ezért több tiszteletet érdemelnénk” – jelentette ki.

„Nem lehet szemrebbenés nélkül azt állítani, hogy nincs pénz”

Mint ismert, az oktatási miniszter jogosnak nevezte a tanügyi alkalmazottak elégedetlenségét. Ezzel kapcsolatban a szakszervezeti vezető emlékeztetett arra, hogy Sorin Cîmpeanu mindig is támogatta a közoktatásban dolgozók méltányos bérezését. Szerinte a miniszter is tisztában van azzal, hogy már nem vonzó a pedagógusi szakma. Olyannyira nem, hogy a szakszervezet legfrissebb belső felmérése szerint a tanügyi káderek 40 százaléka legszívesebben otthagyná a munkahelyét, és a pedagógusképző középiskolák végzőseinek, illetve a tanári pályát is biztosító egyetemek hallgatóinak a 60 százaléka nem kér ebből a szakmából.

Arra a felvetésünkre, miszerint sok szülő aggódik azért, hogy ezúttal nem a járvány miatt, hanem a tanárok sztrájkja miatt zárhatnak be az iskolák, és ennek ismét a gyerekek lesznek a vesztesei, Marius Nistor kijelentette: a szülőknek inkább azon kellene elgondolkozniuk, mennyit veszítenek a gyerekek akkor, ha az állam nem biztosít vonzó fizetést a pedagógusoknak, nem áldoz korszerű oktatási infrastruktúrára, nem gondoskodik megfelelő létszámú tanerőről. „Minőségi oktatást csak motivált tanárok nyújthatnak. A jelenlegi bérek és munkakörülmények nem motiválják a pedagógusokat” – szögezte le.

A szakszervezeti vezetőtől megkérdeztük, mi lesz a válasza, ha a pénteki találkozón a miniszterelnök a karját széttárva azt mondja majd: megérti ugyan a tanügyi alkalmazottak problémáit, de a pedagógusoknak is meg kell érteniük, hogy az ország gazdasági erőforrásainak nagy részét felemésztette a járvány, nincs pénz most a törvényben előírt béremelésekre. Marius Nistor úgy reagált: a szakszervezetek lassan már harminc éve ezt hallják a döntéshozóktól, miközben azt tapasztalják, hogy egy negyven éves szakmai tapasztalattal rendelkező tanárt rosszabbul fizetik, mint valamelyik polgármesteri hivatal sofőrjét.

„Nem lehet szemrebbenés nélkül azt állítani, hogy nincs pénz a pedagógusokra, miközben az uniós statisztikák szerint Romániában a legalacsonyabb az oktatásban a bérszínvonal az EU-ban, és a GDP-nek legalább a tíz százalékát kellene tanügyre fordítani ahhoz, hogy a hazai oktatás az uniós szinthez felzárkózzon” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Hozzátette: már csak azért is elutasítják a pénzhiányra való hivatkozást, mert az igazságügyi minisztérium nemrég közölte, hogy húsz százalékkal növelik a bírák és az ügyészek fizetését. „Ha nekik lehet, nekünk miért nem lehet?” – fogalmazott Nistor.

A kormányfő válaszán múlik az általános sztrájk

Mint ismert, a munkaügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy a kormány tárcaközi bizottságot hoz létre, amelynek március végéig megoldásokat kell javasolnia a tanárok bérköveteléseinek rendezésére. Marius Nistor elmondta, a tanügyi szakszervezeteknek nem lesz türelmük megvárni a tavaszt, mert „a tanárok rezsijét addig sem egy tárcaközi bizottság fogja kifizetni”. Szerinte a kormánynak lehetősége lett volna már jóval korábban megoldást találni az oktatás problémáira.

A szakszervezeti vezető megjegyezte: szégyellniük kellene magukat azoknak a szociáldemokrata politikusoknak, akik pártjuk múlt év végi kormányra jutása előtt még azt posztolták a Facebook-oldalukra, hogy ha hatalomra jutnak, nemcsak a törvényben előírt fizetésemeléseket fogják maradéktalanul biztosítani a tanügyi alkalmazottak számára, hanem ezen felül az inflációhoz is igazítják a bérüket.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen esetben döntenek majd a tanügyi szakszervezetek az áltanos sztrájk mellett, Marius Nistor kijelentette: ez a kormányfő pénteki válaszától függ. Közlése szerint a tárgyalások eredményéről tájékoztatni fogják a tagságot, és nekik kell dönteniük a következő lépésről. „Konzultálni fogunk a tagsággal. Ha elfogadják a miniszterelnök javaslatait, akkor nem lesz sztrájk. A szakszervezeti vezetők ezt nem dönthetik el a nevükben” – jelentette ki a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke.