Talajjavító szerves anyagot – lignitet – kapnak adományba a Székely Gazdaszervezetek Egyesület programja keretében azok a Maros megyei zöldségtermesztők, akik a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Kis-Küküllő sóssá válásával öntözővíz nélkül maradtak. Szabó Árpád, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének alelnöke a Maszolnak elmondta: a kezdeményezés egy hosszabb távú, szakmailag megalapozott talajjavító program része. 

A parajdi bányakatasztrófa után sok Kis-Küküllő menti gazda nehéz helyzetbe került, mert a folyó vize túl sós lett az öntözéshez. Most talajjavítót kapnak adományba, amely segíthet helyreállítani a föld minőségét és javítani a termést. A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének programja abban szeretne segítséget nyújtani, hogy a gazdák újra biztonságosan és eredményesen tudjanak termelni – mondta a gazdaszervezet alelnöke. 

Közölte, a tavaly nyári parajdi bányakatasztrófa első következménye Maros megyében az ivóvízhiány volt. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete azonnal lépett: kamionszámra szállított ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre. „Az első feladat az ivóvíz biztosítása volt. Amikor láttuk, hogy a Kis-Küküllő vizének sótartalma egyre nő, felmerült a kérdés: mi történik a talajjal?” – idézte fel Szabó Árpád. 

Sok zöldségtermesztő kerül nehéz helyzetbe 

A Kis-Küküllő mentén, Szovátától lefelé, számos zöldségtermesztő gazdálkodik, akik közül sokan a folyóból öntöztek. A megnövekedett sótartalom miatt a vízkivételt megszüntették, hiszen, ha azzal öntöznek, az csak további károkat okozott volna. Ez azonnali anyagi terhet rótt a termelőkre, akiknek más forrásból kellett biztosítaniuk a szükséges vízmennyiséget – emlékeztetett. 

A szakmai megoldás keresése során – a magyar Agrárminisztérium, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Nemzeti Agrárkamara bevonásával – merült fel a lignit használatának lehetősége. Magyarországon a vörösiszap-katasztrófa után alkalmazták sikerrel talajjavító céllal. 

Józsa Eszter elmondta: a kezdeményezés a tavalyi tusványosi szakmai egyeztetések alkalmával merült fel, a lignitbánya képviselőivel tárgyaltak a segítségnyújtás lehetőségeiről. 

Kapcsolódó

A parajdi katasztrófa után a lignit adhat új reményt a termőföldeknek

A részletekről Ragulszky Gábort, az MVM Mátra Energia Zrt. vezérigazgatói tanácsadóját, mezőgazdasági referenst kérdeztük.

mezőgazdaság lignit talajminta földművelés Kis-Küküllő mente

Közölte: a sóval terhelt öntözővíz hosszú távon szikesedéshez vezethet, ami rontja a talaj szerkezetét és tápanyagfelvevő képességét. A lignit magas huminsav- és széntartalma révén javítja a talaj szerkezetét, segíti a vízmegtartást, stabilizálja a kénhatást, valamint serkenti a mikrobiológiai aktivitást. 

„A lignit granulátum formájában érkezik, egyszerű műtrágyaszóróval kijuttatható, majd mintegy 20 centiméter mélyen be kell dolgozni a talajba. A program részeként rendszeres talajvizsgálatokkal és laboratóriumi elemzésekkel követik a változásokat. A cél nem egyszeri beavatkozás, hanem egy monitorizált, hosszú távú szakmai program” – mondta Józsa Eszter projektmenedzser. 

Elsőként Héderfájára érkezett a teherautó 

Az első lignitszállítmány a héderfáji Válé Dávid gazdaságába került. A zöldségtermesztő elmondta: a katasztrófa éppen a legkritikusabb időszakban történt. „Pont a nyár közepén, amikor a palántáknak a legtöbb vízre volt szükségük. Az öntözést végül meg tudtam oldani, de máshonnan kellett traktorral hordani a vizet. Az öntözőrendszert is át kellett alakítani, ami komoly logisztikai feladat volt” – számolt be. 

A nyári időszakban fóliaházanként körülbelül 1000 liter vízre van szükség. Jelenleg hét nagy fóliasátorral és egy kisebb, palántanevelésre szolgáló sátorral dolgozik. Paradicsomot és uborkát termeszt fóliában, szabadföldön pedig paszulyt, paprikát, padlizsánt és káposztát. 

A legnagyobb kiesést a káposzta esetében tapasztalta. „A fóliák öntözését meg tudtam oldani, de szabadföldön esőztető öntözést használok, amihez nagy vízmennyiség kell. Ezt nem tudtam biztosítani. A növények nem száradtak ki, de a fejlődésükben késést okozott a vízhiány” – mondta. 

A lignit alkalmazásával kapcsolatban bizakodó: „Kíváncsian várom az eredményeket. Kijuttatjuk a talajba, aztán jön a monitorozás. Remélem, már az idei szezonban látható lesz a hatása.” 

Kutatási projekt

A program hosszabb távra szól, hiszen a talajjavítás eredményei nem egyik napról a másikra mutatkoznak meg. Az érintett területeken olyan gazdákat választottak ki, akik nyitottak az új technológiákra, és vállalták, hogy a szakemberekkel közösen követik nyomon a folyamatot. A cél az, hogy a tapasztalatok és mérések alapján később más termelők számára is megalapozott szakmai ajánlásokat tudjanak megfogalmazni – közölte a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének alelnöke . 

A kezdeményezéshez a lignitet biztosító bánya 100 tonna talajjavítót ajánlott fel ingyen.