Kihirdették a Határon túli magyar kutató és feldolgozó (HTMKF) pályázat nyerteseit: a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány 2026-os HTMKF pályázatára beérkezett munkák közül a szakmai bírálat és a kuratórium döntése nyomán öt kutatás indul, amelyek az 1944 és 1952 közötti erdélyi magyar értelmiség történetét, a korszak kulturális és intézményi hálózatait, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlását és annak az értelmiségi életutakra gyakorolt hatását vizsgálják.

A beérkezett egyéni és csoportos pályázatokat a HTMKF-program tényfeltáró bizottsága bírálta el, szakmai, tartalmi és módszertani szempontok alapján. A 2026-os pályázatnak egy mesterképzéses hallgató, két szenior kutató és két kutatócsoport a nyertese. BA kategóriában nem érkezett pályázat, a doktori kategóriában pedig nem hirdettek nyertest – tájékoztatott a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány.

A 2026-os HTMKF-pályázat nyertesei:

– Mesterképzéses hallgatók kategóriája: Telegdi Imre – Bözödi György 1944–1952 közötti szellemi tevékenysége a román állambiztonsági dokumentumok tükrében

– Szenior kutatói kategória, I. helyezett: Antal Róbert-István – Magyar vonatkozású koncepciós perek Romániában az ötvenes évek elején

– Szenior kutatói kategória, II. helyezett: Borbély András – Gaál Gábor baloldaliság és hatalom kettős szorításában (1946–1954)

– Csoportos és intézményi kategória, I. helyezett: Novák Csaba Zoltán – Hatalmi viszonyok, értelmiségi stratégiák az erdélyi magyar kulturális térben (1944–1952)

– Csoportos és intézményi kategória, II. helyezett: Bartha Katalin Ágnes – A Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi hálózatai. Szövegek, szerepek, megfigyelések (1944–1952)

Az öt kutatás különböző nézőpontokból vizsgálja ugyanazt a meghatározó történelmi időszakot: az erdélyi magyar értelmiség mozgásterét és túlélési stratégiáit, a sztálinista korszak koncepciós pereit és állambiztonsági megfigyeléseit, az irodalmi és kulturális élet szereplőinek kapcsolatrendszerét, valamint azokat az intézményi hálózatokat, amelyekben az erdélyi magyar kulturális élet a második világháborút követő években működött.

A HTMKF-pályázat célja, hogy új, korábban nem publikált történelmi tényeket és összefüggéseket tárjon fel, az állambiztonsági és levéltári források kritikus és objektív feldolgozásával pontosabb képet adva az erdélyi magyar értelmiség sorsáról és a korszak kulturális hálózatainak működéséről. „A román állambiztonsági iratok önmagukban ritkán adnak teljes képet, csak korabeli kontextusba helyezve válnak megbízható tudásanyaggá. A HTMKF-program éppen ezért nem gyors ítéletekre, hanem évekre szóló, aprólékos forrásfeldolgozásra épül, a múlt megbélyegzése helyett a korszak összetettségének megértésére” – fogalmazott Bandi István, a bizottság titkára, az ÁBTL tudományos munkatársa.