Miközben a műemlék vár helyreállítását már két évtizede ígérgeti a lippai és az Arad megyei önkormányzat, a napokban leomlott a Solymos vára egyik fala. A helyi hatóságok azt tanácsolják a turistáknak, a balesetek elkerülése végett, ne menjenek túl közel a romokhoz, figyelmeztető táblákat is kitesznek.

A fal összeomlásáról Ionel Bulbuc, az Arad Megyei tanács alelnöke tette közzé Facebook oldalán. Rámutat, a felelősség a lippai önkormányzatot terheli, mint a műemlék tulajdonosát.
„Nem lett volna jobb, ha ránk, a megyei tanácsra bízzák a vár gondozását, lippai urak, hogy egy gyönyörű területet fejleszthessünk ott, ahogyan azt Kaszoja vagy Gyorok esetében tettük?" – kérdezi Ionel Bulbuc a bejegyzésben.
Az Agerpres hírügynökség kedden megkereste Florin Pera, lippai polgármestert aki elmondta, hogy a várat egy évtizedre átadták a megyei tanácsnak, pontosan azért, hogy rehabilitálják, ám 2020-ban visszavették, mert a projekt nem valósult meg.
„2020 szeptemberében visszavettük azzal a szándékkal, hogy európai alapokat hívunk le a felújításra.  Sajnos a jelenlegi finanszírozási programok nem biztosítanak olyan nagy összeget, mint amennyire Solymos váránál szükség lenne. Negyven millió euróra becsüljük a költségeket a régi erőd 80 százalékának újjáépítésére. Ez magában foglalná a trónterem újjáépítését, kiállítási és konferenciatermek kialakítását" – mondja a polgármester.
Hozzátette, hogy a céljuk, hogy a vár bekerüljön a helyi fejlesztési stratégiába, és jelenleg azon dolgoznak, hogy felkerüljön a nemzeti örökség listára, így könnyebben juthatnának finanszírozáshoz.
Arra a kérdésre, hogy a fal leomlása után van-e veszély a látogatókra nézve, a polgármester azt mondta, hogy a turistáknak óvatosnak kell lenniük, és nem szabad túl közel menniük a romokhoz.
„Az elkövetkező időszakban figyelmeztető táblákat helyezünk ki, hogy elkerüljük a baleseteket" – mondta Florin Pera.A várat Pál szörényi bán építtette a tatárjárás után épült; első említése 1278-ból maradt fenn, olvasható a Wikipédián. 1300 körül Kán László erdélyi vajda birtokába került, tőle Károly Róbert foglalta el. Királyi vár volt 1440-ig, amikor I. Ulászló Guthi Országh Mihálynak adományozta. 1456-ban Hunyadi Jánosé lett. 1462-ben Mátyás király vezérének, Giskra Jánosnak adományozta, halála után pedig 1471-ben az újonnan kinevezett aradi főispánnak, az alsólendvai Bánffy családból való alsólendvai Bánffy Miklósnak adta. Tíz év múlva a király visszavette tőle a várat és a tisztséget, egyes források szerint Bánffy hűtlensége miatt, Bonfini viszont azt jegyezte fel, hogy „Mátyás szemet vetett Bánfi szép feleségére, Margit sagani hercegnőre, s midőn a főúr a király elől megszöktette asszonyát, Mátyás haragjában bebörtönöztette és két évig fogva tartotta, Solymost és Lippát pedig a pozsonyi főispánsággal együtt elvette tőle.” A vár következő birtokosa Corvin János lett, halála után pedig özvegye, Frangepáni Beatrix örökölte. A várat második férje, Brandenburgi György őrgróf külföldről hozatott szakemberekkel igazgatta.

1514-ben Dózsa György serege ostromolta meg a várat. A zsoldosokból álló őrség fellázadt, és Künisch Mátyás káplán – Prantner György alvárnagy ellenkezését figyelmen kívül hagyva – feladta a várat. A 16. század elején a vár fokozatosan elvesztette jelentőségét a lippai vár közelsége miatt. 1552-ben a törökök foglalták el, tőlük 1595-ben Báthory István vezére, Borbély György vette vissza. A fejedelem 1597-ben Jósika István kancellárnak adományozta, de később hűtlenség miatt elkobozta tőle.

Amikor 1602-ben Székely Mózes a tövisi csatában alulmaradt a császári csapatokkal szemben, Solymos várában kapott menedéket. A várat zálogként birtokolta a Báthory Zsigmondnak adott kölcsön fejében. Utóbb a várat a temesvári pasának engedte át Kladova váráért cserébe.

A várat 1668-ban foglalták vissza a törököktől, de az ostrom során súlyosan károsodott, és soha nem is javították meg.