Szilágy megye közegészségügyi helyzetéről és a 2026-os év fő prioritásairól tartott tájékoztatót a megyei közegészségügyi igazgatóság. Az esemény kapcsán Dari Tamás alprefektus az intézmények közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

A bemutatott adatok szerint a megye lakossága meghaladja a 236 ezer főt, amelyből 42,79 százalék városi, míg 57,21 százalék vidéki környezetben él. A nemek aránya kiegyensúlyozott: 49,16 százalék férfi és 50,84 százalék nő. Ugyanakkor a természetes szaporulat tartósan negatív, ami az elöregedő népesség problémáját erősíti. Dari Tamás alprefektus a demográfiai adatok kapcsán hangsúlyozta: „ezek a számok egyértelműen mutatják, hogy nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kihívásokkal is szembenézünk, különösen a vidéki térségekben.”

Súlyos betegségek és halálozási okok

A halálozások több mint 50 százalékát a szív- és érrendszeri betegségek okozzák, míg a daganatos megbetegedések több mint 20 százalékért felelősek. Ezt követik a légzőszervi és emésztőrendszeri betegségek, valamint a sérülések. A csecsemőhalandóság csökkenő tendenciát mutat: 2025-ben öt egy éven aluli halálesetet regisztráltak, ami közel 50 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az esetek 40 százalékát légzőszervi betegségek okozták.

„A számok egyértelműen jelzik, hogy összehangolt fellépésre van szükség. Nemcsak az egészségügyi rendszer fejlesztése a cél, hanem a megelőzés erősítése is, különösen a vidéki közösségekben” – mondta Dari Tamás. Az adatokból kiderül, hogy a krónikus betegségek magas arányban fordulnak elő a lakosság körében. Emellett növekvő tendenciát mutatnak a mentális és viselkedési zavarok is. A fertőző betegségek tekintetében több ezer esetet regisztráltak az elmúlt évben, köztük kanyarót, hepatitis A-t, COVID–19-et és rotavírusos fertőzéseket. A hatóságok külön figyelmet fordítanak a járványügyi felügyeletre és a gyors reagálásra.

2025-ben 668 új daganatos megbetegedést diagnosztizáltak, az incidencia 282,79 ezrelék volt. Összesen 7 730 daganatos beteget tartanak nyilván. Az új esetek közül 101 vastagbélrák, 99 prosztatarák, 74 emlőrák volt.

2025-ben összesen 33 065 beteget kezeltek kórházban, közülük 60 százalék vidéki térségből érkezett. Korcsoportok szerint: 4 514 gyermek (0–14 év), 13 042 felnőtt (15–64 év), 13 360 időskorú (65 év felett). A leggyakoribb kórházi kezelési okok a szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek, fertőző betegségek, emésztőrendszeri betegségek, mozgásszervi betegségek. A kórházi halálozási arány 3,01 százalék volt (996 eset).

2025-ben összesen 2 678 fertőző betegséget jelentettek, többnyire kanyarót, bárányhimlőt, hepatitis A, COVID, rotavírusos fertőzés. A megyében 69 fertőzéses gócpontot azonosítottak, ezek közül 31 kanyaróhoz köthető.

Jövőbeli prioritások

„A krónikus betegségek magas aránya hosszú távon komoly terhet ró az egészségügyi rendszerre. A megelőzés és a korai diagnózis kulcskérdés” – fogalmazott az alprefektus. A 2026-os év fő célkitűzései közé tartozik a fertőző betegségek visszaszorítása, az oltási lefedettség növelése, a krónikus betegségek megelőzése, a környezeti egészségügyi kockázatok csökkentése, valamint az egészségügyi és szociális ellátás összehangolása.

Dari Tamás szerint a hosszú távú eredmények csak közös erőfeszítéssel érhetők el: „A számok mögött emberek vannak. Az a feladatunk, hogy ezek az adatok javuljanak. Az önkormányzatok, az egészségügyi intézmények és a lakosság együttműködése nélkül nem lehet tartós javulást elérni. Ez közös felelősségünk” – mondta. A szakemberek szerint a megye elöregedő lakossága és a krónikus betegségek magas aránya miatt egyre nagyobb szükség van orvosi és szociális támogatásra.