Új intézménnyel gazdagodott a zilahi magyar közösség, amely a legkisebbek nevelését és a családok támogatását szolgálja.

Ünnepi hangulatban, hálaadással adták át a Zilahi Református Wesselényi Bölcsődét, amely már idén ősszel megkezdte működését két csoporttal. Az új bölcsőde a Magyar Kormány támogatásával és a Zilah-Belvárosi Református Egyházközség hozzájárulásával valósult meg.

Az építkezés több évnyi tervezés és munka után fejeződött be, így 2025-ben elkészült az a modern intézmény, amely a legkisebbek gondozását és nevelését szolgálja.

Hálaadás és közösségi ünnep

Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében a hálaadás és a felelősség fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott, hogy az intézmény a magyar kormány által elindított és támogatott programnak köszönhetően valósulhatott meg, a zilahi belvárosi református egyházközség telkén.

Az igehirdetésben elhangzott: ez az ünnep nemcsak a zilahi közösség és a belvárosi gyülekezet öröme, hanem az egész egyházkerületé, sőt a magyar nemzeté is.

A püspök beszédében rámutatott, hogy a bölcsőde Isten „szőlőskertje”, ahol a gyermekek fejlődését gondoskodó szülők és nevelők segítik. Végül arra buzdított, hogy a közösség az evangélium világosságát követve haladjon előre, és imádságban hordozza gyermekeit, népét és nemzetét.

A keresztény értékek továbbadása közös felelősség

Az ünnepségen felszólalt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki beszédében hangsúlyozta: a keresztény embereknek küldetésük van a mai világban. Mint fogalmazott, kétezer évvel Krisztus tanítása után is bizonyítani kell, hogy a kereszténységnek helye van a társadalomban, az országokban és a közösségekben.

A legfontosabb eszköz ehhez a nevelés és az oktatás. Elmondta, hogy a magyar kormány támogatja azokat az intézményeket, amelyek a keresztény értékek továbbadását szolgálják, ennek eredményeként az elmúlt években számtalan beruházás valósult meg, amelyek során bölcsődék és óvodák épültek vagy újultak meg, gyakran egyházi együttműködésben.

Az államtitkár a szülőkhöz is szólt: a modern világ kihívásai – az internet, a felgyorsult élet és a társadalmi változások – egyre nehezebbé teszik a gyermeknevelést. Éppen ezért elengedhetetlen az együttműködés a család, az oktatási intézmények és az egyház között.

A közösség jövője a gyermekekben rejlik

Az eseményen beszédet mondott Seres Dénes parlamenti képviselő, aki köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a bölcsőde megépítéséhez. Hangsúlyozta, hogy hálával tartoznak a református püspökségnek, a magyar államnak és a zilahi református gyülekezetnek, amiért befogadó közösségként megteremtették annak lehetőségét, hogy a városban felépülhessen ez a korszerű intézmény.

Történelmi példát is felidézett: Wesselényi Miklós már a 19. század elején felismerte a gyermeknevelés jelentőségét, és 1830 körül Zsibón létrehozta Erdély egyik első óvodáját. Ez akkor úttörő kezdeményezés volt, de tettével már akkor azokra a szülőkre is gondolt, akiknek dolgozniuk kellett. Mint fogalmazott, a mai társadalomban ez még aktuálisabb, hiszen a családok számára a munkavállalás és a megélhetés biztosítása elengedhetetlen, ezért különösen fontosak azok az intézmények, amelyek segítik a kisgyermekes családokat.

A képviselő rámutatott arra is, hogy a népességfogyás komoly kihívást jelent, mert sok településen több a halálozás, mint a születés. Éppen ezért a bölcsődék és óvodák építése nemcsak oktatási, hanem társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségű.

Elmondta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a határon túli magyar közösségek is erősödjenek, ezért támogatásukkal bölcsődék és óvodák épültek vagy újult meg Erdélyben. A megyében több településen, Zilahon, Krasznán és Sarmaságon is létrejöttek ilyen intézmények. Beszédében kitért arra is, hogy Cseke Attila RMDSZ-es miniszter kezdeményezésére országos szinten is elindult egy bölcsődeépítési program.  

„Nem befejezett munka, hanem egy új kezdet”

Kádár György Tamás esperes beszédében úgy fogalmazott: bár az épület elkészült, a munka valójában most kezdődik. Az új intézmény falai között generációk nőnek fel, ezért a közösség felelőssége, hogy a bölcsőde valóban betöltse küldetését. Az esperes szerint az álmodni merő emberek munkája nem volt hiábavaló, hiszen az intézmény a jövőnek épült.

Az álomból valóság lett

A bölcsőde megépítésének történetét Püsök Sándor Csaba lelkipásztor idézte fel. Mint elmondta, az intézmény ötlete már 2017-ben megszületett, de az út a megvalósításig hosszú és akadályokkal teli volt. Az első tervek szerint egy másik telken épült volna meg az intézmény, ám kiderült, hogy az nem alkalmas a beruházásra. Végül a presbitérium úgy döntött, hogy a lelkészi és kántori kertet ajánlja fel a célra, így született meg a mai bölcsőde helyszíne. Az építési engedély megszerzése és a kivitelezés több éven át tartott. Az első kapavágás 2021 decemberében történt, az épület pedig 2024 elején készült el. A berendezés és felszerelés beszerzése után 2025-re minden készen állt arra, hogy a gyermekek birtokba vegyék az intézményt.

Az oktatási küldetés kiteljesedése

Az ünnepségen Bara Lajos-István, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatója beszédében felidézte, hogy a mostani ünnep gyökerei egészen 2017-ig, a reformáció 500. évfordulója alkalmáig nyúlnak vissza. Ekkor született meg az az elhatározás, amely később a bölcsőde megépítéséhez vezetett.

Hozzátette: reményeik szerint a most átadott intézményt hamarosan az iskola új épületének felépítése is követi. Az igazgató rámutatott: bár sokan kérdezik, vajon ötszáz év után van-e még élő hatása a reformációnak, a felépült bölcsőde éppen erre ad kézzelfogható választ. A jubileumi év ugyanis nemcsak emlékezésre, hanem tervezésre és építésre is ösztönözte a közösséget. Mint elmondta, a tervezés és az építkezés időszaka nem volt könnyű. A világjárvány, a gazdasági nehézségek és a háborús helyzet sok bizonytalanságot hozott, mégis úgy véli, hogy Isten kegyelméből sikerült felismerni és megragadni az alkalmas időt. Magyarország kormányának támogatásával, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Zilah-Belvárosi Református Egyházközség együttműködésével végül megvalósulhatott az elképzelés.

Az igazgató hangsúlyozta: az elkészült épület nem csupán egy beruházás eredménye, hanem a hit, az összefogás és a közös felelősségvállalás gyümölcse. A bölcsőde átadásával az intézmény küldetése még teljesebbé válik, hiszen a legkisebb kortól a felnőtté válás küszöbéig kísérhetik a rájuk bízott gyermekeket, segítve őket abban, hogy tudásban, hitben és emberi tartásban gyarapodjanak.

Bara Lajos-István beszédében kiemelte: a református bölcsőde különleges küldetése abban rejlik, hogy a szülők a legdrágább kincsüket bízzák az intézményre, és ezt a bizalmat Isten előtti felelősséggel kell viszonozni. „Ahol gyermekhang tölti be a termeket, ott van remény, és ott folytatódik a nemzet története” – fogalmazott az igazgató, majd azt kívánta, hogy az új bölcsőde a szeretet, a biztonság és a keresztyén nevelés helye legyen, ahol minden gyermek megtapasztalhatja, hogy Isten tenyerén hordozza őt.

Az ünnepi istentisztelet után a résztvevők átvonultak a bölcsőde épületéhez, ahol a szalagvágást követően a jelenlévők megtekintették az új épületet, valamint a bölcsődés gyermekek ünnepi műsorát.