banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Országszerte kevesen vannak idén a nyolcadikosok – mit jelent ez a magyar iskoláknak?

Azért is döntött a tanügyminisztérium a líceumi osztályok maximális létszámának csökkentéséről, mert országszerte kevesebb diák fog a jövő tanévben középiskolába iratkozni. Utánajártunk, ez hogyan érinti az erdélyi megyék beiskolázási terveit.

Mint ismert, az egész országra jellemző, hogy idén kevesen vannak a nyolcadikosok, ugyanis az övéké az első generáció, amelyiknél bevezették a nulladik osztályt, és akkoriban sokan megijedtek a kísérlettől. Mivel a 2021-2022-es tanévben induló 9. osztályok az eddiginél alacsonyabb diáklétszámmal alakulnak meg, a tanügyminisztérium csökkentette a középiskolákban a maximális diáklétszámot: a középiskolai elméleti osztályokban 28-ról 26-ra, a szakközépiskolai osztályokban és a vokacionális szakirányú osztályokban 28-ról 24-re.

A tanfelügyelőségeknek így módosítaniuk kellett a beiskolázási terveket, erdélyi megyékben jártunk utána, hogyan.

Háromszéken rekordalacsony a végzős nyolcadikosok száma

Háromszéken idén 1632 tanuló végez a nyolcadik osztályokban és a képességvizsgát követően folytatja tanulmányait líceumban vagy szakiskolában. Ez az eddigi legalacsonyabb diáklétszám, tavalyhoz képest jelenleg 300 tanulóval kevesebben járnak nyolcadik osztályba, mutatott rá Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő emlékeztetett, a jelenlegi nyolcadikosok az a generáció, amelynek tagjainál először vezették be az előkészítő osztályt, és akkor lehetőségük volt választani, hogy mennek előkészítőbe, esetleg egyenesen első osztályba, vagy netán visszamaradnak az óvodában.

Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő a Maszol érdeklődésére elmondta: a miniszteri rendelet előtt elkészítették a következő tanév beiskolázási tervét, ekkor a 1632 nyolcadikos diákkal számolva 64 kilencedikes osztály indítását tervezték. Az osztályok létszámcsökkentéséről szóló rendelet életbe lépése után újraszámolták, és az eredeti elképzeléshez képest 5 osztállyal több indulását tervezik.

A főtanfelügyelő szerint az utólag jóváhagyott osztályok mind szakiskolákban létesülnek, így a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szaklíceum indíthat az eredeti tervekhez képest egy magyar tannyelvű szakosztállyal többet. A kézdivásárhelyi Apor Péter és a Gábor Áron szakiskolák is indíthatnak egy-egy magyar tannyelvű osztállyal többet. Baróton pedig két szakiskolai osztállyal egészítették ki a beiskolázási tervet, egyik magyar, másik román tannyelvű lesz, magyarázta Kiss Imre.

Hozzátette: a többi háromszéki iskolában maradnak a korábban jóváhagyott osztályok, azzal a különbséggel, hogy egy osztály az eddiginél kevesebb diákkal létesülhet. Például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban három kilencedik osztály lesz, viszont azok nem 28, hanem 26 diákkal indulnak. Kiss Imre szerint a diáklétszám csökkentés miatt nő a konkurencia, hiszen egy osztályba már nem 28, hanem csak 26 helyre versenyeznek a diákok. Az utolsó bejutó általánosa magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal, véli a főtanfelügyelő.

Hargita megye: mindenhol van egy kis túltervezés

A Maszol érdeklődésére Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: a beiskolázási terv szerint a 2021-2022-es tanévben Hargita megyében 100 magyar tannyelvű középiskolai osztály indításának adtak „zöld utat”, ez nyolccal több a mostani tanévben működőknél. Román nyelvű osztályok esetében eggyel kevesebb indulna, mint a jelenlegi tanévben, összesen 22-t jeleztek a minisztérium felé.

Az óvodák esetében 557 csoport indítását tervezik, ami 16-tal több az aktuálisnál, ezen kívül 178 előkészítő osztály indítása van tervben, ami eggyel kevesebb az ideinél – sorolta Demeter Levente. Ötödik osztályok esetén 170 osztállyal számolnak, ami öttel haladja meg a jelenlegi számot, tudtuk meg. „Minden zónában van egy kicsi túltervezés” – jegyezte meg a főtanfelügyelő.

A tervezet számait némileg befolyásolta a tanügyminisztérium rendelkezése, amely csökkentette a középiskolai osztályok maximális létszámát, valamint bizonyos esetekben – például kisebbségi osztályok esetén – kedvezményeket tett az osztályok indítására a kötelező minimális létszám előírásainak megváltoztatásával, emelte ki Demeter Levente.

Kolozs megyében három osztállyal kevesebb indul

Kolozs megyében három 9. osztállyal indul kevesebb a következő tanévben az új beiskolázási tervek szerint, ebből kettő magyar tannyelvű osztály. Török-Gyurkó Zoltán főtanfelügyelő-helyettes a Maszolnak elmondta, száz diákkal lesz kevesebb megyei szinten a 9. osztályokban, így a kolozsvári Református Kollégiumban, a szintén kolozsvári Transilvania Szállítási Szakközépiskolában és a szamosújvári Kemény Zsigmond Líceumban indul eggyel kevesebb osztály.Forrás: Adobe Stock

Török-Gyurkó Zoltán úgy fogalmazott, „ez a három osztály majdnem leredukálható kettőre”, mivel a Református Kollégiumban eddig hat szakmát tanulhattak a gyerekek a korábbi években, és 14-en voltak egy fél osztályban, most pedig egy olyan javaslattal álltak elő, hogy egy osztályban három mesterséget tanuljanak, maximum harmincan, minden mesterséget tízen. Emiatt a különböző szakokon az eddigi 14 helyett 10 diák tanulhat az idén, így sikerül megtartani az osztályokat.

„Mi Szabó Gábor kollégámmal tartottuk a kapcsolatot az igazgatókkal, igazgató-helyettesekkel, magyar felelősökkel, és azt kértük tőlük, hogy bárhol, ahol azt gondolják, hogy veszélyeztetett helyzet van, közöljék velünk. Volt néhány speciális eset, amit továbbítottunk is a minisztériumba, és reméljük, hogy pozitívan fogják elbírálni ezeket” – nyilatkozta. Török-Gyurkó Zoltán példaként hozta fel a vidéki iskolák helyzetét, ahol nem minden 5. osztályban van meg a 12-es létszám a magyar tagozaton, így a minisztériumtól arra kértek engedélyt, hogy a kezdő osztályok indulhassanak 12 diák helyett 10-zel.

Maros megye 50 kilencedik osztályt kért

Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes a Maszolnak elmondta: a 2021-2022-es tanévben a tervek szerint Maros megyében 1350 magyar diák kezdi a 9. osztályt, jelenleg ennyien vannak papíron nyolcadik osztályban, a valóságban azonban az iskolaelhagyás miatt alacsonyabb ez a szám. Összehasonlításképp: tavaly 1700 fölött volt a végzős magyar nyolcadikosok száma. A Maros megyei tanfelügyelőség 50 kilencedik osztály (elméleti és szakosztály) jóváhagyását kérte a minisztériumtól.

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban 7, a Református Kollégiumban 2, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumba, 3, az Elektromaros Líceumban 4, az Avram Iancu Technológiai Líceumban 1, a Gheorghe Şincai Iskolában 2, a Szász Albert Sportiskolában 2, a Művészeti Líceumban 2, a Constantin Brâncuşi építészeti líceumban 1, a Ion Vlasiu faipari líceumban szintén 1 magyar elméleti osztály indítását tervezik. Dicsőszentmártonban 1, Nyárádszeredában 2, Szovátán 3, Erdőszentgyörgyön 1, Szászrégenben 2, Segesváron és Marosludason 1-1 magyar elméleti osztály indítására kértek engedélyt a szakminisztériumtól. A tanfelügyelőség legkevesebb 11 magyar szakosztály indítását tervezi Maros megyében, de ezek száma az igények függvényében nőhet.

Szilágy megyében egy fél filológia osztályról mondtak le

Dari Tamás Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes ismertette: a tavalyi évhez képest idén 342 gyermekkel van kevesebb végzős. Ha ezt elosztjuk 28-cal, ahány diák eddig lehetett egy osztályban, 12 osztályt kapunk, és mivel le is csökkentették a maximális létszámot, öttel kevesebb 9. osztály indul a 2021-2022-es tanévben a megyében. „A mostani nyolcadikos diákok, amikor az iskolát kezdték, két opció közül választhattak: vagy első osztályba, vagy előkészítő osztályba mennek” – emlékeztetett.

„A tavalyi szakiskolák számát megtartottuk, ott nem történt változás. Egy román tagozatú filológia osztály megszűnt a zsibói Ion Agarbiceanu iskolában, egy román tagozatú filozófia szak a Zilahi Gheorghe Șincai Pedagógiai Líceumban, a Zilahi API Műszaki Kollégiumban egy közgazdaság szak, ott három ilyen szak volt, Szilágysomlyón, a Simion Bărnuţiu Főgimnáziumban megszűnt egy fele román, fele magyar filológia osztály. A szak megmaradt, tavaly volt egy egész osztály, most csak egy fél összevont osztály lesz. Krasznán eddig két természetvédelem osztály volt, egy román és egy magyar tagozatú, valamint egy szakiskola, úgy határoztunk, hogy marad a magyar líceumi osztály, megszűnt a román líceumi osztály, és a szakiskolát átalakítottuk román tagozattá. Ami a magyar tagozatokat illeti, csak egy fél filológia osztályról kellett lemondanunk, a szilágysomlyóiról, ami azt jelenti, hogy az osztály két tannyelvű lesz, a román órát, az idegen nyelveket, és a tornát együtt tartják, a többit külön” – nyilatkozta Dari Tamás főtanfelügyelő-helyettes.

A magyar tagozatú elemi iskolák és óvodák kapcsán csak Désházán történt változás, ott tavaly három összevont osztály működött, idéntől kettőt hagyott jóvá a tanfelügyelőség, mert az egyik osztályban mindössze nyolc gyerek volt. Néhány óvoda plusz csoportot igényelt, de ezeket nem engedélyezték. Kárásztelken volt egy óvodai csoport, idéntől kettőt kértek, de nem fogadták el. Szilágyballán is újabb óvodai csoportok igényeltek a meglévő mellé, de a tanfelügyelőség azt sem engedélyezte. Tavaly Zsibón egy V-VIII. összevont osztály működött hét gyermekkel, idéntől kértek két osztályt nyolc gyerekkel, de azt sem hagyták jóvá, mert nyolc diákkal nem lehet osztályt indítani, ismertette a Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?