A romániai magyar oktatás tekintetében két megye – Hargita és Szilágy – összesen hat iskoláját és vonzáskörzetét érinti a leginkább az a Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet, miszerint a következő tanévben nem indíthat nappali líceumi kilencedik osztályt az az iskola, ahonnan a 2019-es júniusi-júliusi érettségin egy diák sem ment át – közölte a Maszollal a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság sajtóosztálya. A Nép Ügyvédje ugyanakkor bejelentette: hivatalból eljárást indít az ügyben, és magyarázatot vár a minisztériumtól.

Az államtitkári kabinetet azt követően kerestük meg kérdéseinkkel, hogy a közvéleményt és az érintetteket is meglepte az idén újonnan bevezetett, a Hivatalos Közlönyben szeptember 9-én megjelent 5090/2019-es miniszteri rendelet 9-es cikkelyének 1-es paragrafusa.

Elsőként afelől érdeklődtünk, hogy miért nem értesítette a tanügyminisztérium az érintett iskolákat arról, hogy idei érettségi eredményeik alapján a jövő tanévben nem indíthatnak új líceumi osztályt. Korábban portálunknak például a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola aligazgatója nyilatkozott arról, hogy hivatalos értesítést nem kaptak a rendelkezésről, a sajtóból értesültek róla.

A minisztérium szerint azonban a tanfelügyelőségek és az iskolák feladata tájékozódni az új intézkedésekről. „A miniszteri rendeleteket az oktatási minisztérium honlapján – www.edu.ro – teszik közzé, miután megjelennek a Hivatalos Közlönyben. A megyei tanfelügyelőségeknek és a tanintézményeknek a felelőssége tájékozódni az oktatási-nevelési folyamatot szabályzó intézkedésekről, módszertanokról” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban.

„Zökkenőmentesebb lenne a fokozatos változtatás”

Továbbá azt is megkérdeztük, hogy mi történik azokkal az iskolákkal, amelyek a rendelkezés szerint nem indíthatnak a jövő tanévben kilencedik osztályt, valamint hogy mi a folyamata annak, hogy érettségiköteles elméleti osztály helyett szakosztályt indíthasson egy tanintézmény. Válaszában az államtitkári kabinet rámutatott: „A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakoktatás fókuszú irányelv életszerű, azonban a tanügyi rendszerünk nincs teljes mértékben felkészülve erre a radikális intézkedésre. Szaktanárokra, megfelelő felszerelésre lenne szükség, ami nyilván nem előteremthető egyik tanévről a másikra, ezért zökkenőmentesebb lenne a fokozatos változtatás.”

„Alapvetően nem rossz a koncepció”, de a kisebbségek esetében, főleg a szórványmegyékben okozhat problémát, ahol „a diáklétszám nem teszi lehetővé, hogy elméleti és szakoktatás is működjön líceumi szinten”, közölte még a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet. Tudomásuk szerint Hargita és Szilágy megye összesen hat iskoláját és vonzáskörzetét érinti leginkább az intézkedés.

Felmérik, hogyan érinti a magyar iskolákat a másik vitatott rendelet

Az államtitkári kabinet szerint a rendelkezés szorosan összefügg a 4948/2019-es miniszteri rendelet 2-es cikkelyének 10-es paragrafusába foglaltakkal, mely szerint líceumi osztályba csak azok a diákok iratkozhatnak, akik részt vettek a nyolcadikosok országos értékelésén és a bejutási átlaguk (amelyet a képességvizsgán elért eredmény és a gimnáziumi átlag tesz ki) eléri az ötöst. (A témában írt cikkeinket itt olvashatja.)  

„Annak felderítése érdekében, hogy az utóbbi intézkedés hány magyar tannyelvű iskolát/tagozatot érint, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet statisztikát készít, kiküldtük a megyei tanfelügyelőségeknek a táblázatot, amelynek adatai alapján beazonosíthatjuk, hogy hol adódhatnak gondok a magyar nyelven elérhető szakoktatás kapacitásával. Azt próbáljuk felmérni, hogy az elmúlt három évben hány ötös alatti átlaggal rendelkező diák jutott be és milyen profilú líceumi osztályba, valamint hogy az adott megyében lenne-e annyi hely szakosztályban, ahányan a rendelkezés miatt nem iratkozhatnak líceumba” – fogalmaznak az állásfoglalásban.

Azokat az osztályokat pedig, ahová eddig számottevő diák jutott be ötös alatti átlaggal, folyamatosan át kell alakítani szakosztályokká, véli az államtitkári kabinet. „A fordítottjára is sokan kíváncsiak, hogy szakosztályból lehet-e ismét elméleti. Egy új profilú osztály beindításának kérelmét a Romániai Közoktatási Minőségbiztosítási Hatósághoz (ARACIP) kell benyújtani, ők adhatják meg a működési engedélyt”, teszik hozzá.

„A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet álláspontja, hogy a szakoktatás megerősítése szükségszerű, azonban semmiképpen sem elfogadható, hogy ez az elméleti és/vagy az anyanyelvi oktatás kárára történjen” – összegeznek.

Írásban feltett kérdéseinkben arra is rámutattunk, hogy a tanárok normája is veszélybe kerülhet, ha a jövő tanévben kevesebb kilencedik osztály indul, ám erre a felvetésünkre nem kaptunk választ az állásfoglalásban.

Eljárást indított a Nép Ügyvédje

Hivatalból eljárást indított az ügyben a nép ügyvédjének hivatala, Molnár Zsolt helyettes ombudsman több szempontból kifogásolja az intézkedést. Mint a Krónikának kifejtette: a miniszteri rendelet ellentmond az oktatáshoz való jognak azáltal, hogy osztályokat, és végső soron iskolákat szüntetne meg. „Ezzel pedig számos diák számára csökkentené vagy teljesen ellehetetlenítené az oktatáshoz való hozzáférést” – fogalmazott.

Figyelmeztetett, Romániában így is súlyos problémát jelent az iskolaelhagyás, és az új intézkedés tovább ronthatja a helyzetet. A nép ügyvédjének hivatala mindezek tükrében magyarázatot vár a tanügyminisztériumtól.