banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

FRISSÍTVE - Nem indíthat kilencedik osztályt az az iskola, ahol mindenki megbukott az érettségin

FRISSÍTVE: Derült égből villámcsapásként érkezett a beiskolázási tervekről szóló, 2019/5090-es számú minisztériumi rendeletben (a dokumentum itt olvasható) az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik osztályt, ahol idén – a nyári vizsgaszesszióban – senkinek sem sikerült az érettségi vizsgája. Ilyen megkötés az eddigi években nem volt, a változásról a sajtóból értesültek az érintettek. A Hivatalos Közlönyben már megjelent rendeletről Demeter Leventét, Hargita megye főtanfelügyelőjét és Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőt kérdeztük, majd megkerestünk egy érintett iskolát is.

A román sajtó által több helyütt idézett, eredetileg a Hotnews hírportálon megjelent összegzés szerint országszerte 43 tanintézményben – mind szakközépiskola – nem írt egy tanuló sem átmenő jegyet az érettségi nyári szessziójában. Kovászna megyéből ezen a listán szerepel a kézdivásárhelyi Apor Péter szaklíceum, a borcea-i 1-es számú szaklíceum, Hargita megyéből pedig a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola, a Korondi Szakközépiskola, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola és a gyergyóalfalusi Sövér Elek Szakközépiskola. Ám – mint riportalanyaink rámutattak – a felsorolás nem teljesen felel meg a valóságnak – például Borcea nevű település Kovászna megyében nem létezik –, ezért a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy melyek azok a magyar iskolák, ahol a 2018/2019-es tanévben senki nem ment át az idei érettségin. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

FRISSÍTÉS: A romániai magyar oktatás tekintetében két megye – Hargita és Szilágy – összesen hat iskoláját és vonzáskörzetét érinti a leginkább a szóban forgó rendelet, tudtuk meg a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet sajtóosztályától. Sem a Korondi Szakközépiskola, sem pedig a gyergyóalfalusi Sövér Elek Szakközépiskola nem szerepel ezek között, a hotnews.ro hírportál összeállítása alapján ezekről a tanintézményekről tévesen állítottuk, hogy a jövő tanévben nem indíthatnak új kilencedik osztályt. Kovászna megyét pedig egyáltalán nem érinti az intézkedés, hiszen ott egy olyan iskola sincs, ahol senki nem ment át az idei érettségi nyári szesszióján. 

Hargita megye júliusban kinevezett új főtanfelügyelője szerint a rendelkezés egyik gyenge pontja, hogy egyik napról a másikra hozott olyan döntést, amely befolyással lehet az oktatási struktúrára. „Talán érdemesebb lett volna például több év átlagát figyelembe venni, nem abból kiindulni, hogy egy adott évben – jelen esetben az idén – egy intézményben senkinek sem sikerült az érettségi. Például három éves időintervallumot tekintve meg lehetne határozni, hogy ahol 0–10 százalék közötti az átmenő arány átlagosan, ott valóban ne indulhassanak szaklíceumi osztályok” – mondta Demeter Levente.

Nem kaptak hivatalos értesítést az iskolák

A Maszol megkeresésére a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola aligazgatója, Jimon Mircea úgy nyilatkozott, hogy hivatalos értesítést nem kaptak a rendelkezésről, a sajtóból értesültek róla. Az aligazgató elmondta, nem tartja igazságosnak a döntést, amely pusztán az ez évi számokat veszi figyelembe és nem nézi átfogóbban egy-egy intézmény teljesítményét, illetve nem vesz figyelembe bizonyos körülményeket. Jimon Mircea szerint előfordulhat, hogy egy évben a kis létszámú érettségiző egyikének sem sikerül a vizsgája, de más években jobb eredmények születnek.

Az aligazgató sérelmezi, hogy teljesen egyoldalú döntés született, amely szerinte nem veszi figyelembe a gyerekek érdekeit. A szentegyházi iskola esetében a líceumi osztályok megszüntetése esetén a diákoknak messzebb kellene utazniuk, ha érettségizni szeretnének, így egy kisrégió tanulói kerülhetnek nehéz helyzetbe. Az iskola képviselője úgy fogalmazott: „könnyű bezárni egy intézményt, megszüntetni osztályokat, de azok későbbi esetleges újraindítása sokkal nagyobb erőfeszítést igényelne a jövőben”.

Egy év eredményéből nem lehet következtetni

Több év érettségi eredményeire visszatekintő, releváns statisztikára kellene alapozni egy olyan döntést, hogy indíthat vagy sem líceumi osztályokat egy iskola – véli Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő is. Érdeklődésünkre kifejtette: ha egy iskolának 3-4  éven keresztül nincs egyetlen sikeresen érettségiző diákja sem, akkor valóban megfontolandó, hogy van-e létjogosultsága a líceumi osztályoknak, vagy jobb megoldás ha csak szakiskolai oktatást folytat.

Meglátása szerint mindössze egyetlen érettségi fordulóra alapozva nem lehet releváns következtetéseket levonni, szükséges lenne egy hosszabb periódust megvizsgálni. Kiss Imre úgy látja, a háromszéki diákok hatványozottan hátrányos helyzetben vannak, mint az ország más térségeinek tanulói, hiszen a magyar diákok a román nyelv és irodalom érettségin nehezebben veszik az akadályokat.

Főtanfelügyelő: Háromszéket nem érinti

A Kovászna megyei iskolák esetében téves a román sajtóban bemutatott lista, hívta fel a figyelmet Kiss Imre. Rámutatott: két iskoláról állítják, hogy az idei érettségin egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije – a kézdivásárhelyi Apor Péter szaklíceum és a borcea-i 1-es számú szaklíceum –, de a főtanfelügyelő szerint ennek több szépséghibája is van. Egyrészt Kovászna megyében nem létezik sem Borcea nevű település, sem ilyen nevű iskola, másrészt az idei érettségi eredmények alapján Háromszéken nincs olyan líceum, ahol egyetlen diáknak se sikerült volna az érettségije. Kiss Imre hozzátette: a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceumban idén mindössze egy tanulónak sikerült érettségi diplomát szereznie.

A főtanfelügyelő szerint a megoldás az lenne, ha közzétennék a világos kritériumrendszert és nem egyetlen vizsgaidőszak eredményei alapján döntenének az iskola sorsáról, hanem egy releváns, több évre visszatekintő statisztika alapján hoznának döntést.

 

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?