A lakosság számához viszonyítva Háromszékről is kevesen emigrálnak, ellenben Temes, Szatmár és Kolozs megyéből sokan.

260 ezer román állampolgár vándorolt ki az országból 2019-ben, körülbelül ugyanannyian, mint egy évvel korábban, derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból. Azok, akik végérvényesen külföldön képzelik el a jövőjüket, jóval kevesebben vannak, az összlétszámnak kb. 20 százalékát teszik ki.

Ha másfél-két évtizeddel ezelőtt igaz is volt, jelenleg nem állja meg a tétel, hogy a kivándorlás az elmaradott vidékekre jellemző. A járvány kitörése előtti évben a legfejlettebb moldvai régiónak számító Iași megyében volt a legnagyobb a kivándorlási hajlandóság, ahol 490 lakosra jutott egy hazatérni nem szándékozó emigráns. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a második Krassó-Szörény megye, ahonnan minden 505-ik lakos vándorolt ki. A harmadik helyen Bukarest áll, amely országos viszonylatban élen áll minden gazdasági és életszínvonal mutató tekintetében. A fővárosban 518 lakosra jutott egy kitelepülő.   

Temes megye hiába az ország egyik legfejlettebb vidéki régiója, a visszatartó ereje elég csekély, 2019-ben minden 527-ik lakosa véglegesen külföldre távozott. A kivándorlási arány tekintetében Temes olyan szegény megyéket előzött meg, mint Vaslui (1 kivándorló/541 lakos) és Galac (548). A kivándorlási hajlandóság magas olyan jómódú megyék esetében is, mint Brassó, Szeben és Kolozsvár, ahol 615, 641, illetve 875 lakosra jutott egy emigráló.

Mennek a diplomások is

Hargita nem tartozik az ország leginkább prosperáló megyéi közé, ennek ellenére kevés helybéli veszi a nyakába a világot. 2019-ben csak 105 Hargita megyei lakos hagyta el végleg az országot, ami azt jelenti, hogy a kivándorlási arány 1/3 600, ami a legjobb érték országos viszonylatban. Kovászna megyének is nagy a megtartó ereje, ott 1/1 890 volt a migrációs ráta. A magyarlakta megyék közül Marosból 1 309, Biharból 1 574, Szatmárból 777, Szilágyból 1 601 lakosból egy vándorolt ki.

Ezek az adatok összecsengnek a Világbank tanulmányával, amely szerint a romániai kivándorlók körében növekvőben van a képzettek aránya. 2008 óta 144 százalékkal nőtt a tartósan külföldön élő romániai diplomások száma, immár a kivándoroltak kb. negyedét teszik ki. A tanulmány szerzői szerint egy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy kivándorlásával az országot 50 ezer dollár veszteség éri, ennyit tesznek ki az oktatásának a költségei. A valós veszteség ennél nagyobb, mivel a diplomások kivándorlása fékezi a gazdaság fejlődését, Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron hiány van jól képzett szakemberekből.

A legnagyobb romániai emigráns közösségek Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és az Egyesült Államokban élnek.