Sepsiszentgyörgy három leszakadt városnegyedéről – az Őrkő és Csíki negyedről és Szépmezőről – készült állapotfelmérő tanulmány, amely szerint vannak látható, érezhető eredményei az elmúlt évek felzárkóztató programjainak, ám főként az Őrkő romanegyed esetében messze még a normálisnak mondható állapot.

Meglepő következtetésekre jutott a GAL Sepsi akciócsoport és a helyi önkormányzat által rendelt tanulmány, amelyet Sólyom Andrea és Kiss Tamás szociológusok készítettek augusztus és szeptember folyamán az őrkői, Csíki negyedi és szépmezői lakosok megkérdezésével. Az Őrkő negyed esetében összehasonlítható adatok is vannak, hiszen tíz évvel ezelőtt készült még egy állapotfelmérő tanulmány.

Ez szerint az Őrkőn kevesebben élnek, mint tíz évvel ezelőtt, kevesebb gyerek születik, több az autó és a ló, ám meglepetésre csökkent a roma közösség iskolázottsága. Kiss Tamás szociológus szerint az Őrkő negyedben jelenleg 1620-an laknak, azaz kétszázzal kevesebben mint tíz évvel ezelőtt. Ennek magyarázata, hogy sokan külföldre költöztek a jobb megélhetés reményében, mások pedig önerőből vagy a városháza támogatásával elköltöztek a romatelepről.

Több az autó és a ló az Őrkőn

A tanulmány szerint némileg javultak a lakhatási körülmények is, ám még mindig túlzsúfoltak az őrkői lakások. Tíz éve még egy főre alig 6,9 négyzetméternyi lakrész jutott, mostanra ez 10 négyzetméterre emelkedett. Miközben korábban a lakások csak 3 százalékában volt benti WC, ez mostanra 12 százalékra nőtt.

Az őrkői lakosság anyagi jólétének növekedése abban is mérhető, hogy az elmúlt évtizedben megugrott a tulajdonukban lévő autók és lovak száma. Kiss Tamás szerint, ha 2013-ban az őrkői háztartások alig 3 százaléka rendelkezett autóval, most ez az arány 20 százalékos, de javult a lakások tévével, hűtőszekrénnyel és mosógéppel való ellátottsága is. Ami meglepő, hogy jelenleg 168 lovat tartanak az Őrkő negyedben, míg 10 évvel ezelőtt még 108 lovuk volt, vagyis az anyagi jólét növekedése a lovak számának emelkedését eredményezte.

Villanyszerződés nélkül a törvénytelenül épített otthonokban

Az Őrkői lakosok egyik legnagyobb problémája, hogy közterületen, engedély nélkül húzták fel otthonaikat, emiatt a lakások 60 százalékának nincs szerződése a villanyszolgáltatóval. Gyakorlatilag a lakások java része egy olyan háztartásra csatlakozva kapja a villanyt, amelynek van szerződése a szolgáltatóval.

Kiss Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az állapot idén vált problémává, hiszen szerződés nélkül jóval többet fizetnek a villanyért, ugyanis ha egy háztartásra több lakás is rá van csatlakozva, meghaladják az állam által kompenzált energiamennyiséget, nagyfogyasztóknak minősülnek, így piaci áron kénytelenek fizetni a villanyért, ez belső viszályokhoz is vezet.

Kevesebb gyereket vállalnak az őrkői asszonyok

A sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben egyrészt az elvándorlás miatt kevesebb a gyermek, másrészt kevesebb gyereket vállalnak a nők. Az összehasonlító tanulmány szerint tíz éve egy őrkői nő átlag 4,6 gyereket szült, ezzel szemben jelenleg átlag 3,4 gyereket vállalnak. Bár jelenleg is a sepsiszentgyörgyi átlag felett van a termelékenység, mégis nagyon jelentős a csökkenés, mutatott rá a szociológus.

Elgondolkodtató az iskolázottság csökkenése

A tanulmány egy elgondolkodtató és aggodalomra okot adó jelenségre is rávilágított, nevezetesen arra, hogy tíz év alatt romlott az őrkőiek iskolázottsági szintje. A 15 év feletti őrkői lakosság közel 80 százalékának nincs meg a nyolc osztálya. Ez az arány sajnos romlott az elmúlt évtizedben és ez meglátszik az analfabéták arányán is, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.

„Az én szubjektív és téves felfogásom Őrkővel kapcsolatban az volt, hogy azt hittem fontos lépéseket tettünk az iskoláztatás terén”, állapította meg az ugyancsak szociológus végzettségű Antal Árpád polgármester. Magyarázata szerint ha az összes gyerek, aki az elmúlt 10 évben Őrkőn született, ott maradt volna, akkor a negyedben jelenleg 2200 fős lenne a lakosság. Sokan viszont elhagyták az Őrkőt és általában azok tették ezt, akiknek sikerült kiemelkedniük és azok maradtak, akik a legkisebb lépéseket tették a felzárkózás érdekében. Ugyanakkor választ kell találni arra, hogy rossz irányba halad az iskolázottság, véli a polgármester.

Sepsiszentgyörgy lakosságának 11 százaléka él a három leszakadt negyedben

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a GAL Sepsi akciócsoport felzárkóztató programjai az Őrkő negyed mellett még két lakónegyedet céloztak. A felmérés szerint a Csíki negyedben jelenleg 3600 személy lakik, míg a Szépmezőn 300-an élnek. Minden lakónegyedben megmutatkoznak az elmúlt évek felzárkóztatási programjainak eredményei és mindenhol mások a problémák is. 

Sólyom Andrea szociológus szerint kiderült, hogy a Csíki negyedben élők a legelégedetlenebbek a környezetükkel, főként a közbiztonság hiánya miatt. Továbbá a tömbházak hőszigetelését, és a közösségi terek, parkok, játszóterek rendeltetésszerű használatát sorolták még a problémák közé.

Az Őrkőn a kóborkutyák magas számát, a vandalizmust, és a szemetet emelték ki, ami elégedetlenséget okoz. Szépmezőn az aszfaltozott utcák, elérhetőbb közszállítás, orvosi ellátás, délutáni oktatás és más közintézmények hiányát sorolták fel a lakók.

„A mi közös érdekünk ezeknek a városrészeknek a rendezése és a problémák megoldása” – mondta Antal Árpád polgármester, aki szerint a tanulmány hasznos a közpolitikák kitalálására, meg kell nézni, hogy milyen területeken kell változtatni, hogyan lehet megoldásokat találni.

A jelenlegi tanulmányt is azért készítették, hogy a jövőbeni, európai finanszírozásra benyújtandó projektek alapjául szolgáljon. A GAL Sepsi további 5,6 millió euróra pályázik Sepsiszentgyörgy három lakónegyedének felzárkóztatására, mondta Veres-Nagy Tímea projektmenedzser.