A nők a teljes lakosság 51,2%-át tették ki 2025. január 1-jén, ami 9,752 millió személyt jelent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki közleményéből, amelyet a nemzetközi nőnap alkalmából tettek közzé, írja az Agerpres. A jelentés részletesen bemutatja a nők helyzetét az iskolázottságtól és a munkavállalástól kezdve a kereseten át egészen a családalapításig és a várható élettartamig.

Tavaly év elején 19,043 millióan laktak életvitelszerűen Románia területén, ebből 9,752 millió volt nő. Városi környezetben a nők aránya hangsúlyosabb, mint vidéken: több mint 5,152 millió nő él városban, ami a városi lakosság 52,7%-át jelenti, míg vidéken a női lakosság aránya 49,6%.

A női népesség átlagosan 3,7 évvel „idősebb”, mint a férfiaké: az országos átlagéletkor 42,8 év, a nők esetében 44,6 év, a férfiak esetében pedig 40,9 év.

„Szinte minden megyében több nő él, mint férfi, kivéve Vaslui és Botoșani. Az időskorú nők (65 év felettiek) aránya Teleorman, Brăila és Krassó-Szörény megyékben a legmagasabb, míg Ilfov és Iași megyékben a legalacsonyabb” – jegyzi meg az INS. Az időskorú nők többsége (53,7%-a) városi környezetben él. A nők születéskori várható élettartama 2024-ben 80,69 év volt (városi területeken 81,43 év, vidéki területeken 79,73 év).

Hatszáz 15 év alatti szült

A termékeny korú női népesség (15-49 év közöttiek) száma 4,015 millió volt 2025 elején, így a potenciális édesanyák a romániai rezidens női lakosság 41,2%-át tették ki.

2024-ben 143 637 gyermek született, országos szinten 35,4 élveszületés történt 1000 nőre vetítve, ami jelentős visszaesés a tíz évvel ezelőtti (2015) 43,4-es értékhez képest. Legmagasabb termékenységi rátát Suceava (48,25‰) és Szilágy megyében (46,3‰) regisztrálták, a legalacsonyabbat pedig Ilfov (27,5‰) és Mehedinți megyében (28,3‰).

A korábbi évek tendenciája 2024-ben is folytatódott: több fiú született, mint lány (106 fiúra jutott 100 lány). A születési ráta mind városban (8,1-ről 7,2 ezrelékre), mind vidéken (8,7-ről 7,9 ezrelékre) csökkent 2023-hoz képest, de a falusi ráta továbbra is magasabb a városinál.

Az édesanyák átlagéletkorát tekintve megmaradt a szülés halasztásának trendje: az anyák átlagéletkora szüléskor 28,9 év, első szüléskor 27,6 év volt. A vidéki nők továbbra is fiatalabb korukban szülnek (27,6 év), mint a városiak (30,3 év). Az első gyermek esetében ez a különbség még nagyobb: vidéken 25,5 év, városban 29,4 év az átlag.

Az INS adatai szerint 2024-ben 6247 kiskorú (18 év alatti) anya szült, közülük 601-en 15 év alattiak voltak. A legfiatalabb anya mindössze 11 éves volt.

Szülés és iskolázottság

A nők gyermekvállalása eltérő munkaerőpiaci helyzetüktől és iskolázottságuktól függősen. 2024-ben az újszülöttek 37,9%-ának édesanyja volt háztartásbeli, ami emelkedést jelent az előző évhez képest, de elmarad a tíz évvel ezelőtti szinttől (38,6%).

Ezzel szemben a gyermekek 56,1%-a alkalmazottként dolgozó anyától született, ami jelentős növekedés a 2015-ös adatokhoz képest (48,5%). Hatalmas a szakadék a településtípusok között: míg vidéken az anyák fele, a városokban csak minden negyedik anya háztartásbeli.

Az iskolázottság tekintetében folytatódott a javuló tendencia: 2024-ben a születések 33%-ánál az édesanya felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Ez 2,9 százalékpontos emelkedés egyetlen év alatt, és közel 5 százalékpontos növekedés tízéves távlatban. Ezzel párhuzamosan a középfokú végzettségű anyák aránya 38,1%-ra csökkent.

A házasságkötések száma is csökkent: 2024-ben ezer lakosra már csak 4,7 házasság jutott. Ez elmarad az előző évi 5,1-es, és jelentősen alulmúlja a tíz évvel ezelőtti 5,6-os arányt. Az első házasságukat kötők körében a nők átlagéletkora 28,8 év, a férfiaké pedig 32 év volt.

Ezzel párhuzamosan a válások száma is mérséklődött: 2024-ben 20 692 válást jegyeztek fel, ami ezer lakosra vetítve 0,96-os arányt jelent. A válások korcsoportok szerinti megoszlásából látszik, hogy a legtöbb bontóper a férfiaknál a 45-49 évesek (az összes válás 17,7%-a), míg a nőknél a 35-39 évesek (18,5%) körében fordul elő.

Doktori fokozat és kisebb bér

2025 harmadik negyedévében a foglalkoztatott népesség – ami 7,742 millió fő volt (882 000 fővel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt) – 42,6%-át a nők tették ki.

A nők többségben vannak az egészségügyi és szociális ellátásban (82%), az oktatásban (77,4%), a pénzügyi közvetítésben és biztosításban (66,9%), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységekben (63,1%), a szálloda- és vendéglátóiparban (64,8%) és a nagy- és kiskereskedelemben (58,2%).

A foglalkozási csoportok szerinti megoszlása azt mutatja magasabb a nők aránya a szolgáltatási szektorban (67,7%), alkalmazottként az adminisztrációban  (65,2%), szakértőként különböző tevékenységi területeken (58,1%) és a technikusok és egyéb műszaki szakemberek körében (56,6%).

Az iskolai végzettség tekintetében 2025 harmadik negyedévében a foglalkoztatott nők teljes számából 29% rendelkezett felsőfokú végzettséggel (míg tíz évvel ezelőtt ez az arány 23,3% volt), 6,6%-uknak posztliceális vagy műszaki mesterképzése volt, 44,8%-nak középfokú, 9,8%-nak pedig szakiskolai végzettsége. A doktori fokozattal rendelkezők többségét (52,1%) a nők alkotják.

2024-ben az átlagos havi nettó fizetés 4959 lej volt, és a nők átlagosan 5,4%-kal kevesebbet kerestek, mint a férfiak, vagyis havonta 275 lejjel kevesebbet: a nők átlagos nettó fizetése 4815 lej volt, míg a férfiaké 5090 lej.

Kapcsolódó

Sosem mértek ilyen alacsony születésszámot az EU-ban – Romániában esett vissza leginkább

Ez Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a 2024-es születésszám 3,3%-os csökkenést jelent a 2023-as 3,67 millióhoz képest. 

népességfogyás termékenység születések száma Eurostat