Sosem volt még olyan alacsony a termékenységi ráta az Európai Unióban, mint 2024-ben, amikor 3,55 millió gyermek született. Ez Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a 2024-es születésszám 3,3%-os csökkenést jelent a 2023-as 3,67 millióhoz képest. 2024-ben 1,34 volt a termékenységi ráta, azaz ennyi élveszületés jutott egy nőre az EU-ban, szemben a 2023-as 1,38-as értékkel. Ez a legalacsonyabb mért arány 2001 óta, amikortól az első uniós szintű adatok rendelkezésre állnak.

2024-ben 3,55 millió gyermek született az EU-ban az Eurostat adatai szerint, amit pénteken tett közzé. 

A legmagasabb teljes termékenységi arányszámot az EU-ban 2024-ben Bulgária rögzítette, ahol 1,72 élveszületés jut egy nőre, ezt követi Franciaország (1,61) és Szlovénia (1,52). Ezzel szemben Málta mutatta a legalacsonyabb arányt, mindössze 1,01 élveszületéssel, majd Spanyolország (1,10) és Litvánia (1,11) következik a sorban.

2023 és 2024 között a teljes termékenységi ráta csökkent a 24 EU-s országban, két országban változatlan maradt (Luxemburgban és Hollandiában), és csak Szlovéniában nőtt (1,51-ről 2023-ban 1,52-re 2024-ben), míg a legnagyobb csökkenést Romániában regisztrálták (a 2023-as 1,54-ről 1,39-re 2024-ben).

Majdnem kétszer kevesebb gyermek, mint 60 éve

Az 1961-2024 közötti időszakban az EU-ban 1964-ben volt a legmagasabb az élveszületések száma, amikor 6,8 millió gyermek jött a világra. Ettől a viszonylag magas szinttől a 21. század elejéig az EU-ban az élveszületések száma viszonylag egyenletes ütemben csökkent, és 2002-ben elérte a legalacsonyabb szintet, a 4,36 milliót.

Ezt követően a születések száma enyhén emelkedett, és 2008-ban elérte a 4,68 millió gyermeket, majd ismét általános csökkenő tendencia következett, bár 2014-ben és 2016-ban enyhe növekedés volt tapasztalható. Az EU-ban az élveszületések száma 2020-ban 4,07 millióra csökkent, majd 2021-ben kissé emelkedett, 4,09 millióra, és 2022-től ismét csökkenni kezdett, és így 2024-ben összesen 3,55 millió gyermek született – áll az Eurostat magyarázó cikkében.

Első gyermek majdnem 30 évesen

2024-ben az EU-ban az első gyermek születésekor a nők átlagéletkora 29,9 év volt, Bulgáriában 26,9 év, Olaszországban pedig 31,9 év. Ugyanakkor 2024-ben az EU-ban született gyermekek közel fele elsőszülött gyermek volt.

A szülő nők átlagéletkora 2001 és 2024 között tovább emelkedett, átlagosan 29,0 évről 31,3 évre. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az első gyermek születésekor a nők átlagéletkorát illetően is ugyanebben az időszakban: az EU-ban 2013-ban (amióta EU-szintű érték rendelkezésre áll) 28,8 év volt, 2024-ben pedig 29,9 év.

Közel 25 százalék külföldi anya

2024-ben a külföldi születésű anyák által világra hozott gyermekek aránya 24 százalék volt EU-s szinten.

A külföldi születésű anyák olyan anyákat jelentenek, akik nem a jelentéstevő országban, hanem egy másik EU-országban vagy az EU-n kívül születtek. 2024-ben a Luxemburgban született gyermekek 68%-a külföldi születésű anyától származott. A második legmagasabb arányt Cipruson regisztrálták, 42%-ot, míg Máltán, Ausztriában, Belgiumban, Spanyolországban, Portugáliában és Németországban a gyermekek legalább egyharmadát külföldi születésű anya, kétharmadát pedig helyi születésű anya szülte. Ezzel szemben Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában 2024-ben az élveszületések 97%-a esetében helyi születésű volt az édesanya. 

Kapcsolódó

Rekordalacsony a születésszám – Szociológus mondja el, miért nem is lehet másképp

Mit jelent, hogy Románia a strukturális demográfiai zsugorodási szakaszba lépett?

természetes szaporulat születések száma termékenység népességfogyás Horváth István