Az Európai Unió tagállamai közül Romániában volt a legnagyobb népességcsökkenés, két évtized során több mint 2,5 millió lakossal fogyatkozott meg az ország – derült ki az Eurostat idei kimutatásából. Az ütemet tekintve ez 11 százalékos apadást jelent, ennél nagyobb arányban csak Lettország (-18 százalék), Bulgária (-17 százalék) és Litvánia (-15 százalék) népessége fogyatkozott.

A statisztikai adatokat bemutató Digi24 szerint az EU-nak 449 millió lakosa volt 2024. január elsején, ami évi 0,4 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz mérve. Összességben ez betudható annak, hogy a koronavírus-járványt követően újraindult a vándorlás, ugyanakkor az orosz-ukrán háború miatt sok ukrán érkezett az uniós országokba, ahol ideiglenes védettséget kaptak, magyarázza a tanulmány.

Németország 83,4 millió, Franciaország 68,4 millió, Olaszország pedig 58,9 millió lakossal áll a népességi ranglista élén. Málta (563 ezer lakos), Luxemburg (672 ezer lakos) és Ciprus (934 ezer lakos) a legkisebb országnak számítanak lakosság szempontjából. Érdekesség viszont, hogy például Luxemburg 48, Málta 41, Ciprus pedig 29 százalékos népességnövekedést jegyzett. Írország népessége is növekedett, Romániában viszont 11 százalékos volt a népességcsökkenés, ennél drasztikusabb iramban csak Lettország (-18 százalék), Bulgária (-17 százalék) és Litvánia (-15 százalék) lakossága fogyatkozott meg.

Romániában csökkent a népsűrűség is, viszont 3,1 millió román állampolgár valamely más uniós tagállamban él. A teljes közösség 22 százalékát jelenti, hiszen a 2024-es esztendő elején 13,9 millió európai élt származási helyétől eltérő uniós országban.

Ami az elöregedést illeti: 2004-ben 39,3 volt az EU-ban az átlagéletkor, 2024-ben viszont már 44,7. Románia nagy iramban öregszik (+8,4 év húsz év alatt).

Az Eurostat jelentéséből az is kiderült, hogy Bulgáriában, Portugáliában és Franciaországban meghaladta az 50 százalékot a házasságon kívül születettek száma, ellentétben például Görögországban, ahol ez alig 9,7 százalék volt. Magyarországon 7,9 százalékkal esett vissza, nagyjából egynegyedre tehető az arány. Uniós szinten 41,1 százalékot mértek, és bár húsz éves viszonylatban növekedés mérhető, a 2016-ban mért 42,2 százalékos csúcsot visszaesés követte.