Előrelátható volt, hogy bekövetkezik a rendkívül alacsony születésszám, azok után, hogy az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején Romániában a szaporulat mélypontra esett, az akkor születettek pedig most lépnek termékeny korba – mutatott rá a Maszolnak Horváth István szociológus annak kapcsán, hogy az elmúlt 100 évben nem volt ilyen alacsony a születésszám, mint tavaly. Úgy látja, nincs is reális esély felszálló ágba vinni a szaporulatot, főleg, hogy a helyzetet tetézi az elvándorlás és a gyermekvállalás időpontjának kitolódása, sőt az is, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt azok aránya is, akik nem kötnek házasságot és nem vállalnak gyermeket.

Tavaly új negatív rekord született a születések számában: a statisztikai hivatal múlt heti közlése szerint mindössze 145 ezer gyermek jött világra Romániában, ami a legalacsonyabb érték az elmúlt 100 évben, írtuk meg a Maszolon is. A születési ráta tartósan a nemzedékek egyszerű reprodukciójához szükséges szint alatt marad, miközben a halandóság – mérsékelten, de – emelkedik. Mindez tovább rontja a demográfiai mérleget, Románia pedig strukturális demográfiai zsugorodási szakaszba lépett – állapította meg a statisztikai intézet.

Hogy mit jelent ez a strukturális demográfiai zsugorodási szakasz, és mi az oka a rekordalacsony születésszámnak – erről Horváth István szociológust kérdeztük, aki szerint egy előre látható csökkenés tanúi vagyunk.

„Azt jelenti, hogy már nem egyszerűen amiatt csökken a népességszaporulat, mert az emberek kevesebb gyereket vállalnak, hanem annyira csökkent a termékeny korú nők száma, hogy, még ha nagyon sok gyereket vállalnának, akkor sem tudnák megállítani a népességcsökkenést” – magyarázta a demográfiai zsugorodás kérdése kapcsán a szociológus.

Nincs annyi termékeny nő

Kifejtette azt is, hogyan jutott ide Románia. Elmondta, 1989-ben a teljes termékenységi ráta még 2,2 gyermek/nő volt, azaz átlagban több mint két gyermeket szült egy nő, „ami meghaladta az egyszerű reprodukcióhoz szükséges szintet”, azonban főként az 1990-es évek második felére, valamint a 2000-es évek elejére nagyot esett a születésszám. „2002-re lement a termékenységi ráta 1,3-ra, ami a nagyon alacsony termékenységi szint kategóriájába tartozik, történelmi mélypont” – mutatott rá. Számszerűen messze nem termelte újra magát az a generáció, az akkor született gyermekek pedig most lépnek termékeny korba.

„A mostani helyzetben már nem a szülési kedvről van szó, hanem arról, hogy akik gyermeket szülhetnek, azoknak a részaránya a női népességben nagyon visszaesett. Reálisan nézve nem tudnak annyi gyereket szülni, hogy jelentős mértékben enyhíteni lehessen a népességcsökkenést vagy növekedést elérni” – fejtette ki az okokat. 

„2022-ben a termékenységi ráta 1,65 gyermek/nőre emelkedett, ami mérsékelt növekedést jelent, de továbbra is elmarad a reprodukciós szinttől. A mostani átlag 1,6-1,7 között van egy nőre számítva” – tette hozzá.

Elmondta azt is, a születésszám csökkenése a ’90-es években még nem hozott jelentős demográfiai csökkenést, hiszen „azok a generációk népesek voltak, ők születtek 1967–73 között, az abortusztilalom idején, és az 1990-es években léptek termékeny korba”.

Akkoriban azonban az alacsony születésszám mellett még az elvándorlás is rontani kezdett a helyzeten.

„A termékeny korú népesség nagyot csökkent az 1990-es évek krízisei és az elvándorlás által. Utóbbi nagy mértékben felgyorsult 2002–2007 között” – jegyezte meg Horváth István, aki szerint még, ha feltételezésekbe bocsátkozva arról beszélnénk, hogy a reprodukciós szint – a 2,1-es termékenységi ráta – fölé lép Románia, az sem jelentene megoldást. „Hiába számolnánk minden nő esetében akár 2,6 gyerekszüléssel, a trend akkor sem megváltoztatható” – szögezte le.

Kitolódott az első gyermek vállalása és a cölibátus

A demográfiai helyzetet az alacsony születésszám mellett nemcsak a fiatalok elvándorlása rontotta az 1990-es évektől kezdődően, hanem az is, hogy egyre emelkedett az első házasságkötés átlagéletkora, kitolódott az első gyermek vállalásának életkora, és nőtt a házasságot soha nem kötők aránya is.

„Az első gyermek születésének átlagos életkora a szocialista időszak végéig rendkívül alacsony és stabil maradt. 1980-ban az átlagos életkor 22 év, 1989-ben pedig 22,1 év volt, ami a korai és normatív családalapítás modelljét tükrözte. Ezzel szemben 2022-re ez az érték 27,2 évre emelkedett, ami mintegy ötéves növekedést jelent” – sorolta.

„Hasonló irányú, de még erőteljesebb változás figyelhető meg az első házasságkötés átlagéletkorában. 1990-ben a nők átlagosan 22,45 évesen, a férfiak pedig 24,8 évesen kötöttek először házasságot. 2020-ra ez az életkor jelentősen kitolódott: a nők esetében 28,3 évre emelkedett” – tette hozzá Horváth István.

A szociológus rámutatott, „ez a jelenség szoros összefüggésben áll a házasságon kívüli születések arányának jelentős növekedésével. Míg 1989-ben az élveszületések hozzávetőleg 6 százaléka formális házassági köteléken kívül volt, addig 2022-ben ez az arány 34,2 százalékra emelkedett. Ez arra utal, hogy a gyermekvállalás és a házasság intézményének kapcsolata jelentősen fellazult, és a családalapítás egyre nagyobb arányban a házasság intézményétől függetlenül történik”.

Ezzel egyidőben általában maga a házasság intézménye is egyre kevésbé népszerű, 30 év alatt több mint 12 százalékkal emelkedett azok aránya, akik soha nem mondták ki az „igent”.

„A házasság univerzalitása is csökkent, amit a cölibátusi ráta növekedése jelez. A cölibátusi ráta a 45-55 éves korosztályon belül azok aránya, akik soha nem kötöttek házasságot. Ez 1992-ben 4,56% volt, míg 2021-re 16,8%-ra emelkedett. Ez a növekedés a házasság intézményének részleges visszaszorulását és az alternatív életformák térnyerését mutatja” – értékelte Horváth.

Vannak még optimisták

Mit próbálnak tenni az államok ilyen helyzetben, hisz nemcsak Romániát érinti a népességcsökkenés? – ennek kapcsán Horváth István elmondta, az államok vezetése elsősorban próbálja pótolni a munkaerőhiányt, és van, ahol reménykednek, hogy a népességcsökkenés megállítható, stabilizálható.

„Vannak közép-európai államok, mint például Magyarország, amelyet egy ilyen demográfiai optimizmus jellemez: a remény, hogy ha nem is sikerül visszatornázniuk egy korábbi magas szintre a népességszámot, de megfelelő népességszerkezetet kialakítva fenn lehet tartani egy alacsonyabb, stabil népességet, vissza lehet hozni egy alacsony egyensúlyt, azaz, hogy a halálozások és a születések száma körülbelül kiegyenlíti egymást, így nincs demográfiai növekedés, de van egyfajta stagnálás. Ez nagyon optimista szcenárió, elképzelhető, hogy sikerül, de – a szakirodalom szerint – eddig keveseknek sikerült megvalósítaniuk ilyen forgatókönyvet” – mutatott rá.

Példaként elmondta, a második világháborút követően Franciaországban vezettek be pronatalista politikát, de nem hozott fordulatot. „Franciaországban születésszám-növekedést hozott, azonban kérdéses, hogy az milyen mértékben történt a bevándorlók és milyen mértékben a franciák által, valamint kérdés az, hogy ez a jelenség népességpolitika szempontjából milyen további problémákat vethet fel” – jegyezte meg a szociológus.

Kapcsolódó

Több millió fővel csökkent az ország lakossága

Az elmúlt 35 évben több mint 4,16 millió fővel csökkent Románia lakossága – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei által kedden közzétett elemzésből.

demográfia népességfogyás népességcsökkenés Országos Statisztikai Hivatal INS elemzés