Hargita megye lakossága lassú, de folyamatos csökkenést mutat, elsősorban az egyre alacsonyabb születési arányszám és a demográfiai elöregedés következtében – derül ki abból az elemzésből, amelyet hétfőn ismertetett a prefektusi kollégium ülésén a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság ügyvezető igazgatója, Dávid Ildikó-Noémi.

Az előzetes adatok szerint 2025. július 1-jén a megye lakossága valamivel több mint 322 ezer fő volt, ami mintegy 1200 fős csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. „Nem drámai visszaesésről van szó, de jól mutatja, hogy a népességcsökkenés tendenciája továbbra is fennáll” – hangsúlyozta Dávid Ildikó-Noémi. 

Az Agerpres beszámolója szerint a nemek szerinti megoszlás stabil maradt, „enyhe női többséggel, hasonlóan az elmúlt évekhez”. A lakóhely szerinti megoszlás alapján a megye lakosságának 43 százaléka városi, a többi vidéki környezetben él.

A legnépesebb városok továbbra is Csíkszereda (39.467 lakos), Székelyudvarhely (36.050), Gyergyószentmiklós (18.488) és Maroshévíz (14.751). Vidéken Parajd, Korond, Gyergyóremete és Csíkszentdomokos községek egyenként több mint 6000 lakossal rendelkeznek, míg Zetelaka lakossága meghaladja az 5900 főt. Ezzel szemben olyan községekben, mint Székelyderzs, Székelyandrásfalva, Kányád vagy Oklánd, 1300 fő alatti a lakosság.

A korcsoportok szerinti elemzés a fiatal népesség csökkenését mutatja. „A gyermekek és fiatalok, vagyis a 0–19 évesek esetében minden korcsoportban visszaesés tapasztalható. Ez az egyik legkövetkezetesebb tendencia, amely egyértelműen jelzi, hogy a születésszám továbbra is alacsony: 2025 első felében 3,5 százalékkal kevesebb születés történt, mint 2024 azonos időszakában” – mondta az igazgató.

Az elvándorlás is jelentős

A fiatal felnőttek (20–39 évesek) körében enyhe növekedést regisztráltak a 25–29 és a 35–39 éves korosztályban, ami „az aktív népesség bizonyos átrendeződésére utal”, ugyanakkor jelentős csökkenés figyelhető meg a 30–34 évesek körében: ebben a csoportban 1705 fővel kevesebbet tartanak nyilván, mint egy évvel korábban. Ez belső vagy külső migrációra, elsősorban munkavállalás vagy tanulás céljából történő elvándorlásra utalhat.

A 40–64 éves korosztály létszáma összességében stabil, miközben a 55–59 évesek körében növekedés tapasztalható, és emelkedett a 70 év felettiek száma is. „Mindezek az adatok egyre markánsabban kirajzolják a demográfiai elöregedés folyamatát” – tette hozzá Dávid Ildikó-Noémi.

Az igazgató tájékoztatása szerint 2025 első hat hónapjában valamivel több mint 1150 újszülöttet anyakönyveztek Hargita megyében, ami közel 10 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. A halálozási arány ugyan mintegy 2 százalékkal csökkent, azonban a közel 1900 haláleset miatt a természetes népességszaporulat továbbra is negatív, és nagyobb mértékű, mint tavaly. „A természetes fogyás az előző évhez képest tovább erősödött, vagyis a népesség természetes úton történő csökkenése fokozódott” – fogalmazott.

Csökkent a házasságkötések száma

A családi viselkedésminták tekintetében nem történtek jelentős változások: a házasságkötések száma enyhén csökkent, míg a válások száma nagyjából a tavalyi szinten maradt. Ugyanakkor két olyan jelenségre is felhívta a figyelmet, „amelyek külön elemzést igényelnek”: a halva születések számának növekedésére, amelynek okait részletesen vizsgálni kell, illetve az egy év alatti halálozások számának csökkenésére, ami „a csecsemő-egészségügyi ellátás javulását jelzi”.

Összegzésként Dávid Ildikó-Noémi hangsúlyozta: Hargita megye demográfiai képe egy lassan, de folyamatosan fogyó népességet mutat, amelyet az alacsony születésszám és az elöregedés egyaránt meghatároz. „Ezek a tendenciák középtávon olyan intézkedéseket és közpolitikákat tesznek szükségessé, amelyek a családok támogatását és a gyermekvállalás ösztönzését szolgálják, ugyanakkor elengedhetetlen az időskorú lakosságot kiszolgáló egészségügyi és szociális beruházások folytatása is” – zárta értékelését a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság vezetője.