FRISSÍTVE: Alkotmányossági kifogást emelt Nicușor a „legionárius-törvény” miatt – a szélsőjobb keresetét elutasították
A szélsőjobb után az államfő is az alkotmánybírósághoz fordult a legionárius eszmék dicsőítésének büntetését szigorító törvény miatt. FRISSÍTÉS: Az AUR, a POT és az SOS Románia képviselőinek keresetét épp csütörtökön utasította el az alkotmánybíróság.
Nicușor Dan alkotmányossági kifogást emelt az ellen a múlt hónapban elfogadott törvénytervezet ellen, amelyik szigorúbban bünteti az idegengyűlöletet, valamint a fasiszta, legionárius eszmék dicsőítését.
Ezt a jogszabálymódosítást, mint írtuk, június 11-én szavazta meg a képviselőház. A törvényt Silviu Vexler, a romániai zsidó kisebbség képviselője kezdeményezte. A módosítás értelmében egyebek mellett bűncselekménynek minősül és szabadságvesztéssel büntethető a fasiszta, legionárius vagy xenofób szervezetek létrehozása, támogatása. A szélsőjobb már a parlamentben is ellenezte, az AUR, a POT és az SOS Románia pártok képviselői pedig később az alkotmánybíróságon támadták meg.
Kapcsolódó
Emiatt meglepetést jelent, hogy Nicușor Dan szerint is problémás a törvény. Az elnöki hivatal honlapján csütörtökön kiadott indoklás szerint viszont az államnak mindent meg kell tennie, hogy megelőzze a gyűlöletszítást, a xenofóbiát vagy a diszkriminációt, de azt igazságosan és az alkotmány betartásával kell tennie. Márpedig ebben a kérdéses törvénytervezetben sem a légiós, sem pedig a fasiszta kifejezések nincsenek egyértelműen megmagyarázva, mint ahogyan az sem egyértelmű, hogy mi számít büntetendő tartalomnak, illetve mely szerveztek volt vezetőit tilos dicsőíteni. Ezen túlmenően az alkotmánybíróságnál iktatott felülvizsgálati kérelem szerint a szólásszabadságot, az információhoz való jogot és a kultúrához való hozzáférést is sértheti a nem egyértelműen megfogalmazott jogszabály.
Elutasították a szélsőjobb beadványát
Az alkotmánybíróság épp csütörtökön vitatta meg a szélsőjobb által benyújtott alkotmányossági kifogást, de a Digi24 beszámolója szerint a testület elutasította azt. Indoklásuk szerint a törvény nem sérti sem a véleménynyilvánításhoz, sem a tájékozódáshoz, sem pedig a tanuláshoz való alapjogot. Az arányosság mentén a vitatott jogszabály indokolt, megőrzi a kollektív és egyéni érdekek közötti megfelelő egyensúlyt.
CSAK SAJÁT