Nicușor Dan döntésére vár az áfaemelés – Konfliktus Bolojannal?
Nicușor Dan az elnökválasztási kampányban írásba adta, hogy mandátuma alatt nem lesz áfaemelés. Azóta már a Bolojan-kormány már felelősséget vállalt az általános forgalmi adó emelését is tartalmazó megszorításokért. A törvénycsomag ugyanakkor államfői aláírásra vár, Dan pedig egyelőre nem kommentálta a kabinet döntését.
Már csak az államfő akadályozhatja meg azt, hogy augusztus 1-től magasabb áfa lépjen életbe. A szigorú fiskális intézkedéseket tartalmazó jogszabály hamarosan megérkezik a Cotroceni-palotába, s az elnöknek döntenie kell a kihirdetéséről – írta a Ziare.com portál.
A román alkotmány szerint az államfőnek húsz 20 nap áll rendelkezésére, hogy döntést hozzon. Aláírhatja a törvényt abban a formában, ahogyan azt megszavazták, vagy visszaküldheti a parlamentnek újratárgyalásra, ezáltal elhalasztva az ütemtervet és újraindítva a vitát a törvény tartalmáról. A választási kampányban Nicușor Dan nyilvánosan és ismételten megígérte, hogy mandátuma alatt nem emelkedik az áfa. Ígéretét írásos formában is megerősítette, ez vált programjának egyik központi elemévé.
Nicuşor Dan a választások után, május 21-én is azt nyilatkozta: fenntartja a véleményét, hogy a költségvetési hiány lefaragásához nem áfaemelésre, hanem a közkiadások csökkentésére van szükség. Marcel Boloş, az európai beruházások és projektek akkori minisztere is megvalósíthatónak tartotta a megválasztott elnök javaslatát. Az államfő a megszorító csomag bejelentése óta mélyen hallgat. Andrei Țăranu politológus szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az elnök konfliktust vállalna a Bolojan-kormánnyal, még akkor is, ha ez egy alapvető kampányígéret megszegését jelentené.
Kapcsolódó
Az egyetemi professzor szerint a törvény visszaküldése a parlamentbe megingathatná az Ilie Bolojan vezette kormány stabilitását, és idő előtti politikai válságot idézhetne elő. Țăranu úgy véli, Nicușor Dan nem fogja lehetetlen helyzetbe hozni a Bolojan-kormányt. „Végső soron minden ilyen jellegű egyeztetés már megtörtént a Cotroceni-palotában. Nicușor Dan – igaz, csak a háttérből – támogatta ezt a fiskális és megszorító intézkedéscsomagot. Ha most visszaküldené a törvényt, lehetetlen helyzetbe hozná a Bolojan-kormányt, sőt akár meg is buktathatná” – mondta a politikai elemző a Ziare.com portálnak.
Andrei Țăranu úgy véli, az elnök nem akadályoztatja a fiskális csomagot, s ennek az az egyszerű oka, hogy nem akar csapást mérni a saját kormányára. „Bár ennek a kormánynak a legitimitása formálisan a parlamenttől származik, a valóságban a kabinetet Nicușor Dan nevezte ki, aki jelenleg a legnagyobb politikai legitimitással rendelkezik Romániában. Emiatt úgy gondolom, hogy egyikük sem fog most elhamarkodottan konfliktust kezdeményezni. Valószínű, hogy a konfliktus előbb-utóbb bekövetkezik, de nem ilyen hamar” – fogalmazott a politológus..
Illyés Gergely politikai elemző a Maszolnak adott minapi interjújában arra emlékeztetett: pénzügyi szakemberek szerint az áfaemelés tud a leggyorsabban bevételnövelést elérni. „Vélhetően ezért kellett ezt meglépje a kormány. Dan számára ez egy presztízsveszteség. Ha a román alkotmányos berendezkedést nézzük, akkor teljesen egyértelmű, hogy a pénzügyi politika a kormány felelőssége. Az elnökválasztásnak van a legnagyobb jelentősége, az emberek az államfőnek tulajdonítják a legnagyobb hatalmat, holott a közpolitikák irányításában az elnök hatásköre nagyon korlátozott. Más a helyzet, amikor az államfő pártja van kormányon, most nem így van, Nicușor Dannak nincs pártja, még ha a kampány végén támogatásáról is biztosította őt az USR” – mondta Illyés Gergely.
Megszorítások. A fő megszorító intézkedések augusztus 1-ei hatállyal az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése, és az élelmiszerek, valamint a gyógyszerek áfájának 9 százalékról 11 százalékra emelése. A víz- és a csatornadíj, valamint a vendéglátóipar áfakulcsa 9 százalékról 11 nő, a hőenergiáé és a tűzifáé 5 százalékról 11 százalékra, akárcsak a könyveké, a tankönyveké, az újságoké és a folyóiratoké. A lakások áfáját 9 százalékról 21 százalékra emelte a kormány, az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáru jövedéki adóját pedig 10 százalékkal növelte. A 3 ezer lejnél nagyobb nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni augusztustól. 2026. január 1-től a felvett osztalék után a jelenlegi 10 százalék helyett 16 százalék adót kell fizetni, és nő a szerencsejátékokból származó bevételek után fizetendő adó mértéke is, a bankokat terhelő extraadó pedig az árbevétel 2 százalékáról a 4 százalékára emelkedik. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak az idén és 2026-ban is be lesznek fagyasztva.
CSAK SAJÁT