Az előttünk álló napokban lépnek működésbe Csíkszereda első új, digitális hulladékszigetei. A tárolók működéséről Korodi Attila polgármester és Bors Béla alpolgármester tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt az egyik érintett helyszínen.

Mint Korodi Attila kiemelte, Csíkszeredában több mint 13 ezer lakrészhez rendeltek hulladék-kezelési szolgáltatást. A város két jelentős összegű pályázatot nyert az Országos Helyreállítási Programban (PNRR). A pályázatok célja, hogy olyan hulladékszigeteket hozzon létre, amelyek a megyeszékhely tömbház-lakásait ellátják – osztotta meg a városvezető. A hulladékszigetek nagy részét felszerelték és elkezdődött a beüzemelésük is, tette hozzá.

Korodi Attila rámutatott, a digitális hulladékszigetek zárható hulladékszekrényeket jelentenek. „Ezek voltak a leghatékonyabbak az elmúlt időszakban. Több variánst kipróbáltunk a városban, de ezek a legtisztábbak, a hulladékgazdálkodási vállalat által a legnormálisabban működtethetők” – emelte ki a városvezető. Mint megosztotta, a most felszerelt hulladéktárolók kizárólag digitális kártyával nyithatók és ha megtelnek, a hulladékkezelő vállalat jelzést kap róla. „A klasszikus, egy adott városrészre vonatkozó szállítási ütemezést felváltja egy idő után az a módszer, hogy akkor szállítanak, amikor egy adott tároló megtelik” – tette hozzá.

Mint elhangzott, a két pályázat lebonyolítása során 104 hulladéksziget kialakítását vállalták, ugyanakkor a régi hulladéktárolókat is hasznosítják olyan helyszíneken, ahová most nem épültek digitális tárolók – mondta Korodi Attila. Minden hulladéksziget mintegy 200 lakrészt lát el, ennyi digitális kártyát rendeltek hozzájuk, és igyekeztek úgy kialakítani a szigeteket, hogy figyelembe vették a lakosság sűrűségét is, tette hozzá.

„Elsőkörben felállították a hulladéktárolókat, folyamatosan szállítják a digitális kártyákat hozzájuk, amelyeket továbbítunk a lakószövetségeknek. Ezek a hulladékszigetek és a mögöttük álló rendszerek akkor lesznek igazán kihasználva, amikor beindul a Hargita megyei hulladékbegyűjtési rendszer. Azt is számos olyan digitális eszközzel látják el, amelyek ehhez szervesen kapcsolódnak. Hogy ez mikor történik meg, nem tudjuk, ez a megyei önkormányzat feladata” – mondta el Korodi Attila.

Bors Béla, alpolgármester kiemelte, a hulladékszigetek öt tárolót magukba foglaló tárolósort jelentenek, amelyben lehetőség nyílik a háztartási-, üveg-, műanyag és fém-, papír és karton- mellett biológiailag lebomló hulladékok elhelyezésére is. „A lényeg az egész hulladékgazdálkodásban, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba, hiszen ez a legdrágább” – hangsúlyozta. Az elöljáró elmondta azt is, hogy a 104 hulladékszigetet a város 37 helyszínén alakítják ki. A projekt 2026 májusáig tart, eddig az időpontig szerelik fel az összes hulladékszigetet.

Az alpolgármester rámutatott, hogy a digitális kártyákkal csak az adott lakónegyedben élők tudják kinyitni a hozzájuk tartozó tárolókat. Ezáltal jobban követhető annak a hulladéknak a mennyisége, ami az adott városrészben összegyűlik, ráadásul megszűnik az a jelenség, hogy máshonnan is a tárolókba helyezzék a hulladékot, hangzott el. A tárolók egyelőre mobiltelefonos alkalmazással nem lesznek nyithatók, ez ugyanis egy következő lépés lesz, tudtuk meg.

E hét folyamán kapják meg a csíkszeredaiak a tárolók használatához szükséges kártyákat használati útmutatóval együtt. A lakószövetségeken keresztül minden háztartás egy kártyához juthat hozzá – mondta Bors Béla. Ahol nem működik lakószövetség, a polgármesteri hivatal munkatársaitól kapják meg a kártyákat a lakosok. Ha valaki elveszíti a kártyát, lesz lehetőség pótolni, ám akkor ki kell fizetni az ellenértékét, tette hozzá.

A központi közbeszerzésnek „köszönhetően” a hulladékszigetek tárolóin csak román nyelvű tájékoztató olvasható, amelyet a városháza változtatott meg és készíttetett hozzájuk kétnyelvű feliratokat, emelte ki Bors Béla. A két pályázat elszámolható összköltsége 3,443 millió lej plusz áfa, amelyhez a városnak minimális nagyságrendű önrészt kellett hozzárendelnie, osztotta meg az elöljáró. „Néhány helyen az alapozást, illetve a kétnyelvű tájékoztató anyagok elkészítését kellett megoldanunk, az önrészünk 120 ezer lej plusz áfa” – tette hozzá.

A jövőbeni esetleges rongálásokkal kapcsolatosan Korodi Attila kifejtette: véleménye szerint a digitális tárolókba már nem dobnak újraértékesíthető hulladékot, hiszen azok bekerülnek a RetuRO-rendszerbe. A tárolók környékének egy részén térfigyelő kamerákat szerelnének fel, éppen a rongálások megelőzése érdekében, hangzott el.