A Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség lelkipásztora egyéb ügyintézés közben fedezte fel: az egyház tulajdoni lapjára már rákerült az önkormányzat bejegyzése, mely szerint a telküket „közhasznú beruházás” miatt kisajátítják. A tulajdonosokat azonban erről nem értesítette a váradi polgármesteri hivatal.

Dénes István Lukács, a Bihari Református Egyházmegye esperese, a Nagyvárad-olaszi gyülekezet parókus lelkésze szerdán este tudatta saját közösségimédia-oldalán, hogy tudomására jutott: az egyházközség tulajdonlapján megjelent egy bejegyzés, mellyel közhasznúnak nyilvánítják a tulajdonukban lévő 217 négyzetméteres területet, amit egy új utca létrehozásának céljából kisajátít a helyi önkormányzat. A tulajdoni lapra az áramszolgálatóval kötött új szerződés miatt volt szükség, így – mintegy véletlenül –szereztek tudomást a bejegyzésről.

Az esperes a Maszol megkeresésére elmondta: felháborítónak tartja, hogy az egyházközség tulajdonának telekkönyvi kivonatán úgy jelent meg egy bejegyzés, hogy arról őket semmilyen módon nem értesítették. Dénes István Lukács hangsúlyozta: ez a történet nem az ő személyéről szól, hanem az egyházközség tulajdonáról, és a belvárosi közösség életéről is, melyet negatívan befolyásolna egy új utca.

Továbbra sem kapnak hivatalos értesítést, aláírásgyűjtésbe kezdenek

Arról, hogy a bejegyzés felkerült a tulajdoni lapra, semmilyen értesítést sem kaptak, ami önmagában is felháborító, még ha a törvények erre lehetőséget is adnak, mondta a Maszolnak Dénes István Lukács. Hozzátette: az önkormányzat kisajátítási szándékáról is csak a sajtóból értesültek, semmilyen hivatalos megkeresést, értesítést nem kaptak – sem akkor, sem azóta. Az esperes tudatta: egyelőre jogászokkal egyeztetnek arról, hogy milyen lehetőségeik vannak, ám a helyzet nem tűnik biztatónak, mivel közhasznúnak nyilvánították a beruházást. A gyülekezetet már tájékoztatta, s azt tervezik, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek, petíciót indítanak tiltakozásként.

Ha szükség volt rá, az egyház mindig adott, telket is akár, mondta Dénes István Lukács, aki arra is felhívta a figyelmet: Olasziban működik a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ, ahol rendezvényeket tartanak, kiállítótér van, de fenntartanak egy könyvtárat és szociális konyhát is. Az új utca kialakításával nemcsak a gyülekezet, hanem a környék lakóinak életét is jelentősen megzavarná a megnövekedett forgalom, ráadásul a közeli Körös-parton játszótér is van, sokan járnak oda pihenni, nekik sem lenne kellemes a változás. Miközben az új utcát tervezik, a jelenleg kétirányú és közeli Jakab Mihály (ma Andrei Şaguna) utcát gyalogosövezetté alakítanák, ami a Lorántffy-gimnázium diákjainak és tanárainak életét is bonyolítaná, tette hozzá az esperes.

Olaszi ráadásul Várad legrégebbi református egyházközsége, a türelmi rendelet után jött létre, ám a századok során és a város fejlődésének köszönhetően a belváros szerves részévé vált.

Ami pedig a környék forgalmát illeti (az önkormányzat erre hivatkozva építené az új utcát), Dénes István Lukács elmondta: a sajtóból úgy értesült, hogy a taxisok szövetsége is előnyösebbnek tartaná azt a megoldást, ha a tervezett új körforgalmat nem a megyei rendőrség előtt, közvetlenül a párhuzamos utcában kialakított közúti aluljáró bejáratánál, hanem valamivel odébb, a Széchenyi tér (ma Traian park) előtt építenék meg, így a Şaguna utcába is be lehetne hajtani és az aluljáró is megközelíthetővé válna.

Az ügyről megkérdeztük Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét is, aki elmondta: „törvényes, de eredményes lépések lehetőségét keresik". A püspök felidézte az egyházkerület nyilatkozatát is, melyben határozottan tiltakoznak a váradi önkormányzat újabb kisajátítási tervei ellen.

A politikai szereplők is tiltakoznak

Mint arról már beszámoltunk, a nagyváradi önkormányzati képviselőtestület augusztus végi ülésén fogadta el az összekötő út építésének megvalósíthatósági tanulmányát, melyet kisajátítások árán az Ezredévi emléktér (ma Libertăţii utca) és a Széchenyi tér (ma Traian park) között hoznának létre. A nagyváradi tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője, Szabó József már akkor szót emelt a terv ellen, az RMDSZ-es tanácstagok pedig a vonatkozó határozat ellen voksoltak, azonban a liberális többségű testület jóváhagyta az előterjesztést. Mint kiderült, ennek alapján került be a telekkönyvi bejegyzés a váradolaszi református egyházközség tulajdonlapjára.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete is eljuttatta csütörtökön szerkesztőségünknek állásfoglalását, melyben felidézik az önkormányzati döntést, továbbá szolidaritásunkról és támogatásukról biztosítják a református egyházközséget. Mint írják, felkérik mindazokat a nagyváradi lakosokat, akiknek fontos a város történelmi arculatának, épített örökségének védelme, hogy „álljanak a saját tulajdonuk épségéért küzdő egyházi közösség mellé, és támogassák a polgári ellenállás minden olyan formáját, amely az erőszakos kisajátításoknak ellen kíván állani. A magunk részéről a békés polgári ellenállás minden formáját alkalmasnak tartjuk az egyházi és magántulajdon védelmében.” Hozzáteszik, „az egyház és a nemzet sorsa egy”.

„Felekezettől függetlenül arra kérjük a nagyváradi magyarokat, álljanak az olaszi gyülekezet mellé ebben az ügyben! Mi is ezt tesszük” – olvasható az EMNT állásfoglalásában.

(Nyitóképen: a Nagyvárad-Olaszi Református Egyázközség lelkészi lakása - képünkön a zöld épület -  udvarának egy részét és a szomszédos emeletes házat is lebontják a tervezett új út miatt. Fotó: Bauman Dieter-Gergő)