Tíz-tizenöt évig is elhúzódhat egy esetleges orvosi műhiba miatt tett panasz kivizsgálása, tízezer euróba is kerülhet a szükséges törvényszéki orvosi szakvélemény, amit a panasztevő kell fizessen, ráadásul a biztosító többnyire talál egy kiskaput, hogy neki ne kelljen fizetnie – mondta el a Maszolnak dr. Opris Zsolt, a Kovászna Megyei Orvosi kamara elnöke. Az orvos szerint annyira rossz a malpraxis-biztosítási rendszer Romániában, hogy az sem az orvost nem védi, sem a pácienseknek nem jó. A háromszéki orvosi kamara elnökét egy nemrég ismertetett felmérés kapcsán kerestük meg, amiről még májusban írtunk. A felmérés szerint az orvosok 80 százaléka tart a műhibaperektől, ezért az orvosi kamara országos elnöke, Daniel Coriu szerint „védekező orvoslást fognak gyakorolni”. Ez azzal jár, hogy akár egy sor pluszkonzultációra és vizsgálatra is küldik a pácienst, csak hogy az orvos lefedhesse magát.

„A defenzív medicina az, amikor az orvos körülbástyázza magát szakorvosi konzíliumokkal, hogy ő – úgymond – fedve legyen, ha bármi is történik. Például, ha valamilyen oknál fogva befektetnek a kórházba egy pácienst, akinek közben fejfájása is van – aminek tudjuk, lehetnek nagyon sokoldalú okai – akkor, azért, hogy nehogy véletlenül valami baj legyen, kér a kezelőorvos egy CT-t, egy mágneses rezonanciát, és egy neurológiai és esetleg egy idegsebészeti szakvizsgálatot. Mert lehet, hogy épp egy agydaganata van a betegnek. Ez nem zárható ki. Mindez viszont költségeket von maga után, a beteget megijesztheti, többek között. Ha esetleg magas vérnyomása van a betegnek, nem kezelem, pedig tudnám, de mivel a vérnyomást inkább kardiológus kezeli, elküldjük kardiológushoz. Körbebástyázzuk magunkat laboreredményekkel, imagisztikai eredményekkel, más szakorvosi konzíliumokkal. Holott csak annyit kéne tenni, hogy a magas vérnyomására kapjon ma estére egy tablettát, aztán majd a családorvosra beállítja a kezelését” – magyarázta el megkeresésünkre dr. Opris Zsolt, a Kovászna Megyei Orvosi Kamara elnöke, mivel jár a defenzív medicína. 

További példaként elmondta, „ha mondjuk tüdőgyulladással fekszik egy páciens a tüdőgyógyászaton, de van egy alapbetegsége: cukorbeteg, a komplikációt elkerülendő kérnek a kollégák az alapbetegségre vonatkozó konzultációkat. Elküldik diabetológushoz, hogy ők le legyenek fedve, hogy szakorvos megnézte az ő alapbetegségét is” – magyarázta dr. Opris Zsolt. Úgy látja, sokrétű, hogy miért alakult így, de az tény, hogy félnek az orvosok a malpraxcis-perektől. A Román Orvosi Kamara fent említett felmérésében 8121 orvos válaszolt a feltett kérdésekre, és 80 százalékuk mondta azt, hogy tart az orvosi műhibaperektől.

Kényelmetlenebb a betegnek, de ez lett a trend

„Emlékszem rá, hogy régebb, ha a sürgősségire beérkezett egy beteg nyílt sebbel, fel sem merült, meg sem gondoltuk, hogy ne az történjen, hogy persze, kitakarítjuk és összevarrjuk. Ehhez miért kérjek egy sebészt? Bármelyik orvos el tud látni egy sebet, és össze tudja varrni. Most már nem így megy, mert ha esetleg valami fertőzés van, akkor az lesz, hogy túlléptem a szakterületemen, nem szakember látta el. Inkább várjon a beteg, és oldja meg a szakember, hogy engem az a vád ne érjen, hogy esetleg nem úgy forradt meg, ahogy a páciensnek tetszik, és akkor azt mondja, hogy ezt nem szakember végezte, és beperel” – magyarázta el dr. Opris Zsolt.

Mint mondta, ez a jellemző a nyugati orvoslásra, egyrészt az evidence based, azaz a kézzelfogható, kvantifikálható adatokra épülő és a defenzív medicina azaz, hogy igyekeznek az álláspontjukat, szakmai tevékenységüket görbebástyázni, hogy az az ügyvédek által ne legyen támadható. Hozzátette, a betegnek ez esetleg kényelmetlenséggel jár, azonban, amikor az orvosok akár több tízezer eurós kártérítést kockáztatnak, „kit érdekel a kényelmetlenség?”.

„Ez gyakorlatilag a 2000-es évek elejétől, 2005–2010-től kimondottan felerősödő trend: a malpraxis-perek, kártérítési perek megítélése. Nyugaton kialakult egy ügyvédi kaszt, ami kimondottan ezekre szakosodott. Csak idő kérdése, és begyűrűzik ez az itteni társadalomba is” – fejtette ki, ugyanakkor kiemelte, a fő gond ezzel az, hogy ahogy nálunk eljárnak az sem az orvosnak, sem a páciensnek nem jó.  

A biztosító ritkán fizet

„Nyugaton ez egy rövidre zárt szituáció, mert ott a malpraxis-biztosítás az egy valós és védő szerepű biztosítás. Nem mosódik össze az orvosi műhibából esetlegesen adódó kártérítési kötelezettség a büntetőjogi felelősséggel. Nálunk ez nincs szétválasztva teljesen” – magyarázta, mi az egyik gond. Ugyanakkor Romániában nagyon hosszas folyamat, míg a kivizsgálás, a szakértői véleményezés megtörténik, és döntés születik. „Jelenleg is dolgozik azon az országos kamara, hogy legyen egy gyors eljárás nálunk is, amely a gépjármű-biztosításhoz hasonlóan működne” – mondta dr. Opris Zsolt.  

„Az orvos is hibázik, és ha valami hibát követ el, amiből a betegnek kára, hátránya származik, igenis legyen egy kártérítés. Ma Romániában nem praktizálhat orvos, akinek nincs úgynevezett malpraxis-biztosítása, ahogy a közlekedésben sem vehet részt olyan jármű, amelyiknek nincs kötelező felelősségbiztosítása. Viszont ha a malpraxis-biztosításon keresztül kifizetett kártérítéseket nézzük, pontos összeget nem tudok, de egy százalék sincs, amennyit kifizetnek. A gépjármű-biztosításon keresztül kifizetett összegekből sokkal több van, és közben nincs penális ügy, és nincs meghurcolás” – fejtette ki dr. Opris.  Úgy véli, az lenne optimális, ha a műhibák esetében is megtörténne a kárfelmérés, kiegyezés, majd a károsultnak a malpraxis-biztosítón keresztül a kifizetése. Azonban „jelenleg a biztosítások olyan feltételek mellett vannak megkötve, hogy gyakorlatilag minimális az esély, hogy a biztosító fizessen”, mutatott rá dr. Opris.  Hozzátette, jelenleg a biztosítás olcsó, „viszont nem véd semmitől”, ha egy civil bíróság ki is mondja a kártérítési kötelezettséget, ezt valószínűleg az orvos, vagy ritkán az orvost foglalkoztató intézmény fogja kiperkálni.

A biztosítások szövegében, az orvosi kamara elnöke szerint jelenleg olyan „nonszenszek” vannak, mint például, hogy csak abban az esetben ítélik oda a kártérítést, hogy az illető orvos 48 órán belül jelzi a biztosítónak a malpraxis-esetet, ez azonban, mint kiemelte, előreláthatatlan. Példaként hozta fel egy műtét utáni esetleges fertőzés előfordulását, aminél ráadásul több mint valószínű, hogy kideríthetetlen, ki mulasztott a műtét során, kinek a hibájából történhetett fertőzés. „Viszont a páciensnek kára marad, és jogos erre egy kártérítést igényelni” – tette hozzá.

Tízezer euróba is kerülhet a szakértői vélemény

Úgy tapasztalja, elég tudatosak az emberek abban a tekintetben, hogy panaszt tegyenek a nem megfelelő ellátás miatt.„Nálunk a kamarai asztalra minden évben nyolc-tíz panasz érkezik. A megyében körülbelül 400 orvos praktizál” – tudtuk meg a megyei elnöktől.

Elmondta, az orvosi kamara az esetek diszciplináris részével foglalkozik, az orvosi műhibákkal pedig a műhibabizottság, ami a megyei közegészségügyi hivataloknál működik. Az emberek sem mindig tájékozottak, tette hozzá, nem mindig tudják, hogy hova kell fordulni. „Ha például azt nehezményezik, hogy egy bizonyos orvos csúnyán beszélt velük, akkor a panaszuknak a kamara asztalán van a helye. A műhibákra vonatkozókkal azonban a közegészségügy malpraxis-bizottsága foglalkozik, vagy az igazságszolgáltatáshoz lehet még fordulni. Ha azt nehezményezem, hogy tüdőgyulladással kezelték a hozzátartozómat, közben kiderült, hogy nem az volt, és úgy gondolom, hogy a rossz diagnózis vezetett a korai halálához vagy más, mindenképpen egy negatív kimenetelű történés volt, akkor viszont műhibáról lehet szó, amihez mindenképp kell törvényszéki orvos által kiállított szakvélemény, úgynevezett raport de expertiza” – magyarázta el.

Ágoston László, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, ugyan nincs benne a malpraxis-bizottságban, de tudomása szerint kevés a műhiba miatt tett panasz Kovászna megyében. Idén, úgy tudja, egyet sem nyújtottak be. A gond az, mint mondta, hogy nagyon nehéz törvényszéki orvosi szakértőt találni ezek kivizsgálásához, emiatt, valamint a fellebbezések miatt haladnak nagyon lassan és húzódnak el ezek az ügyek.  

Az orvosi szakvéleményt ki kell fizetnie a panasztevőnek, és ezek sokszor tízezer euróba kerülnek, és van, amikor 10-15 évig elhúzódnak. „Ezért is mondja a mostani orvosi kamarának a vezetősége, hogy nem jó a malpraxis-biztosítási rendszer” – mutatott rá dr. Opris Zsolt. Példaként említette Németországot, ahol egy műhiba-gyanús ügyben félév alatt döntés születik, és ha megalapozott volt a panasz, a biztosító fizet, az illető orvosnak pedig a biztosítási díja bizonyos százalékkal magasabb lesz a következő évben.

Reformra lenne szükség

Elmondta, tavaly az országos kamara végigjárta az egyetemi központokat azzal a céllal, hogy véleményezzék, közvitát tartsanak a tervezett javaslatukról egy másfajta rendszerre.„Ez most nagyjából közvonalazódik, és ebből kellene egy törvényjavaslat szülessen. A legnagyobb ellenállás a biztosítók részéről van, hiszen tudják, mekkora kifizetésekkel jár, ha ez egy működő rendszer” – fejtette ki a Kovászna Megyei Orvosi Kamara elnöke. Hozzátette, nem kis akadály, hogy a biztosítótársaságoknak sokmilliószor nagyobb a lobbierejük, mint az orvosi kamarának.