A demokrácia krízisben van, szükség van a társadalmi szerződés újratárgyalására, ebben pedig most a romániai szakértőknek is esélyük van részt venni, mondta Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese szombat délután Kolozsváron. A volt román külügyminiszter a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) meghívottja volt az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról szóló CNN-HBO produkció mozibemutatója kapcsán.

A filmből nem tudunk meg sokkal többet a jelenleg börtönben őrzött Alekszej Navalnijról annál, mint amiről a hírlapokban is olvashattunk. Daniel Roher készít ugyan egy portréinterjút az Oroszországban komoly támogatói bázissal rendelkező ellenzéki politikussal, akit többek között arra kér, hogy üzenjen valamit az orosz népnek arra az esetre, ha megölnék, az igazán emlékezetes, kémthrillerbe illő jelenetek azonban azok, amelyek ezt megszakítják és a megmérgezéséről, illetve a merénylők elképesztő leleplezéséről szólnak.

A Navalnij című filmmel kapcsolatban Mircea Geoană elmondta, vegyes érzelmekkel távozott a vetítésről, egyrészt dühöt érzett amiatt, hogy ilyen merénylet megtörténhet, másrészt csodálatot Navalnij iránt, aki hazatért Oroszországba, noha tudta, hogy ott börtön vár rá. Csipetnyi kétkedés is maradt benne amiatt, hogy úgy érezte, Navalnij mögött bizonyára áll valamilyen érdekcsoport, akiket a azonban a film nem mutat meg. A „börtön”, amiben jelenleg az orosz társadalom él ugyanakkor szorongást ébresztett benne. Geoană a „demokrácia misztikusaként” jellemezte Alekszej Navalnijt, aki számára küldetése fontosabb, mint saját személye, és hisz abban, hogy eljöhet a változás.

Bár Mihnea Măruţă  kérdezte, Geoană nem árult el többet arról, hogy a NATO-nak vannak-e további információi Navalnij várható sorsáról, azt azonban hangsúlyozta, hogy az ellenzéki politikus esete nem egyedülálló, a merénylet a jelenlegi orosz államvezetés bevett módszerei közé tartozik.

Putyin precíz sakkjátékról pókerre tért át

Szóba került az is, hogy a Madridban kedden, június 28-án kezdődő NATO-csúcstalálkozón új stratégiai koncepciót fogadnak el, amelyben Oroszországot közvetlen fenyegetésként határozzák majd meg a transzatlanti szövetségre nézve. Geoană szerint ismét a nagyhatalmak közötti versengés időszakát éljük. A NATO főtitkár-helyettese emlékeztetett, hogy a 2010-ben elfogadott stratégiai koncepcióban Oroszország még partnerként szerepelt, Kínáról pedig szó sem esett, egy évtized alatt azonban ez megváltozott: ma az Amerikai Egyesült Államok elsősorban Kínával áll szemben. A vetélkedés tárgya nem csak a gazdasági erő, eszmék állnak szemben, a demokrácia és az autokrácia, mutatott rá.

Geoană szerint Vlagyimir Putyin precíz sakkjátékról mintha pókerre tért volna át az utóbbi időben. Az orosz elnök hibát hibára halmoz, mintha tanácsadói félnének közölni vele az igazságot és burokban, a valóságtól elrugaszkodva élne, jegyezte meg a NATO főtitkár-helyettese. Így történhetett meg az, hogy Oroszország februárban, a megszállás első napjaiban még arra számított, hogy az ukrajnaiak tárt karokkal várják őket, illetve, hogy az ukrán hadsereg képtelen lesz az ellenállásra, ez azonban hibás előfeltevésnek bizonyult. Putyin ugyanakkor pont az ellenkezőjét érte el a korábbi céljainak: a NATO meg fogja erősíteni a katonai jelenlétet a keleti szárnyon – Romániában is, illetve Svédország és Finnország várható csatlakozásával terjeszkedni is fog.

A háború várhatóan elhúzódik, ismételte meg korábban is hangoztatott álláspontját Geoană. Mint mondta, a NATO úgy látja, az ukrán és az orosz álláspontok nem közeledtek egymáshoz, Oroszország taktikát változtatott ugyan, Kelet-Ukrajnára összpontosít, de eredeti célját, azaz Ukrajna gazdasági megfullasztását és eltávolítását az Európai Uniótól továbbra sem adta fel.

Az új hadszíntér: az emberi agy

Mircea Geoană vezeti a NATO innovációs testületét, amely többek között javasolta, hogy új hadviselési színtérként határozzák meg az emberi agyat. Az úgynevezett kognitív hadviselés (cognitive warfare) annak a történelmi léptékű átalakulásnak a része, amely a teljes társadalmi berendezkedést érinti, és amely a technológia és a tudományok fejlődésének következménye, magyarázta az elöljáró. A közösségi média korszakában léteznek eszközök a társadalmi szervezkedés és párbeszéd befolyásolására, az álhírek terjesztésére, ez pedig valódi pszichológiai hadviseléshez vezet, részletezte Geoană.

A pszichológiai hadviselés része például az is, amikor egy társadalomban létező etnikai, gazdasági, kulturális identitással kapcsolatos „repedést” a megosztás eszközeként használnak fel, a közösségi média „burkai” pedig felerősítik a társadalmi csoportok közötti ellentéteket.

Mint mondta, a NATO az Európai Unióval és nagy technológiai cégekkel közreműködve azon dolgozik, hogy megvédjék a támadásoktól az új kommunikációs csatornákat, megelőzzék az orosz vagy kínai álhír-támadásokat.

A demokrácia krízisben van

Romániában 30 évvel a rendszerváltás után fel kell frissíteni a „társadalmi szerződést”, de ennek megújítására egyébként Nyugaton is szükség van, mondta Geoană, aki szerint választ kell találni az egyenlőtlenségekre, az esélyek hiányára és bátorság kell ahhoz, hogy másként járjunk el.

A rendszerváltáskor a nyugati demokráciamodellt alkalmazták a korábbi szocialista blokk országai, most azonban többek között Romániának is történelmi esélye van arra, hogy sajátságaival, szellemi erejével, kulturális identitásával hozzájáruljon az újratárgyaláshoz, beleszóljon abba, hogy milyen típusú kapitalizmus szerint, milyen szociális hálóval működik az ország, milyen szerepe lesz az államnak. „Az újratárgyalás Nyugaton történik” – szögezte le Geoană, ebből pedig szerint nem szabad kimaradni. „Biztonság szempontjából jobban állunk, mint bármikor a történelemben, itt az ideje, hogy gazdasági és kulturális szempontból is elérjük ugyanezt” – összegzett.